A szántóföldi növénytermesztésben ez egy kényszerû munkamûvelet, azonban ennek elvégzése a talajmûvelési munkák jobb minőségû végrehajtását, nemegyszer a kalászos gabonák és a kukorica direktvetésének megvalósíthatóságát segíti elő. Jelen összeállításban az országban beszerezhető, a gyakorlatban már szélesebb körben is használt szántóföldi szárzúzó gépek szerkezeti elemeinek felvázolása mellett, azok jellemző mûszaki-technikai megoldásait, alkalmazási területeit, illetve a jelenleg forgalmazott gépek főbb mûszaki adatait ismertetjük. Anyagunkban a szőlő-gyümölcs ültetvények mulcsozó gépeit csak vonalakban érintjük, mivel azok egy másik összeállítás tárgyát képezik.
A szárzúzó gépek áttekintő csoportosítása
A szárzúzó gépeket a kialakítás, építési mód tekintetében függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelben gyártják. Az építési módot általában a gépek munkaszélessége határozza meg. A kisebb (~ 3 m) munkaszélességû szárzúzók függesztett kivitelben készülnek, a nagyobb (3–8 m) munkaszélességû gépek esetében félig függesztett és vontatott kivitelekkel találkozhatunk. A gépek zúzószerkezete (vágószerkezete) függőleges vagy vízszintes tengelyû lehet. Ennek megfelelően függőleges tengelyû rotációs szárzúzókat és vízszintes tengelyû, lengőkéses szárzúzó gépeket különböztetünk meg. Ez a megnevezés nem teljesen pontos, hiszen mind a vízszintes tengelyû, mind a függőleges tengelyû szárzúzó gépek vágó-zúzó munkájukat forgómozgású késekkel végzik el, azonban a gyakorlatban (és főleg a „szakzsargonban”) meghonosodott elnevezések élesen elkülönítik az „RZ” szárzúzókat az ismert vízszintes zúzó-tengelyû (VZ) gépektől. A függőleges tengelyû szárzúzó gépek elsősorban a felsőhajtású rotációs fûkaszákhoz hasonlíthatóak és szerkezeti elemeik azokkal – többségükben – megegyezőek. Az egyes szárzúzó gépek talajkövetése – a szár vágási magasságának beállítása – kétoldali csúszótalpakkal (ez elsősorban vékonyszárú növények, gyümölcsültetvények mulcsozásakor), acélgörgős, rugófeszítésû hengerekkel (gyepek, szőlő- és fasorközök tisztításakor), tömör vagy fúvott abroncsú gumikerekekkel valósítható meg. A szárvágás (szárzúzás) vágási magasságának beállítására hidraulikus vagy mechanikus úton van lehetőség. A különböző szárzúzó gépek, valamint az üzemeltető gépkezelő biztonságtechnikai védelmét mellső/hátsó szemeslánc-függöny, lemez-, vagy gumilapát-függöny biztosítja. A zúzott anyag terelésére szárfogó rács, zárt fedőlemez, oszlató-lemezes kifúvó vagy oszlató-lemez nélküli kifúvó szolgál. Ezeken kívül – a különböző kialakítású gépeknek megfelelően – a zúzott szárak (beállítható szélességû) rendrerakása, vagy a zúzott területen való szétterítése is megvalósítható. A szárzúzó gépek vázszerkezete profilacélból hegesztett zártszelvényt képez, amelyet felülről és oldalról lemezburkolat zár le. A burkolat lemezvastagsága általában 3,5–5,0 mm, de egyes – nagyobb munkaszélességû – gépeknél 7 mm-es lemezvastagsággal is találkozhatunk. A vázon, ill. a lemezburkolaton képezik ki a csatlakozásokat a hárompont függesztéshez és ehhez csatlakoznak a vágószerkezet(ek) hajtásházai, valamint a hidraulikus munkahengerek is. A TLT-ről kardántengelyen keresztül meghajtott szárzúzó gépek hajtásátvitelét kúpkerekes hajtómûvek biztosítják. A gépek forgórészeinek száma határozza meg, hogy milyen – egy vagy több – lehajtásos hajtómû kerül beépítésre. A függőleges tengelyû rotációs szárzúzók ~ 3 m munkaszélességig függesztve szállíthatók, a nagyobb munkaszélességû gépek szélső tagjai (1–1 forgórész) szállításkor hidraulikus munkahengerekkel felhajthatók. A kisebb munkaszélességû vízszintes tengelyû szárzúzók függesztve vagy félig függesztve – ilyenkor a járókerekek a talajon gurulnak – szállíthatók, míg a nagyobb –> 3 m – munkaszélességû gépek hosszirányú közúti vontatási lehetősége (vonórúddal és szállító kerekekkel) biztosított.
Vízszintes tengelyû szárzúzók
A vízszintes tengelyû szárzúzók függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelûek lehetnek. A függesztett kiviteleken belül hátsó- és homlok-függesztésû megoldások is ismertek. A függesztett gépek hárompontos függesztő szerkezetükkel kapcsolódnak az üzemeltető erőgépekhez. A munkavégző szervek – rotorok – mûködtetése, meghajtása szabadonfutós kardántengely közbeiktatásával, a traktor TLT-jéről biztonsági tengelykapcsolón, kúpfogaskerekes hajtómûvön keresztül háromféle lehet: az egytengelyes, kisebb gépeknél egyoldali többsoros ékszíjhajtással, a középen osztott-tengelyû (nagyobb munkaszélességû) zúzóknál kétoldali 3–4 soros ékszíjhajtással, ill. a hajtómûtől közvetlen lehajtással. A csőből kialakított vízszintes forgórész hegesztett furatos tartóira (gumiágyazású) csapos felfüggesztéssel csatlakoznak a különböző kialakítású lengőkések. A késsorok egymással 90°-os szöget zárnak be, vagy spirál vonal mentén vannak felfüggesztve. A haladási iránnyal ellentétesen nagy kerületi sebességgel forgó (aprító-zúzó) lengőkések a szár- és egyéb növényi maradványokat a talajról felemelik, a szabad ütközés révén felaprítják – vagy ellenkéssor esetén a zúzandó anyagot az álló ellenkés-sorra szállítva, ott törő hatást kifejtve összezúzzák –, a tarlón elterítik. A forgórész feletti teljesen zárt, merev vázszerkezet egy erős szívóhatás létrehozását – ezáltal a zúzandó anyag felemelését – szolgálja a megfelelő munkaminőség biztosítása érdekében. A vízszintes tengely(ek) – a forgórész(ek) –, a csapágyazás, valamint a statikus és dinamikus kiegyensúlyozás révén nyugodt, egyenletes munkavégzést biztosít(anak). A rotor(ok) nagy fordulatszáma – a lengőkések nagy kerületi sebessége – biztosítja a felaprított anyag talajon való szétterítését, illetve az anyagterelő lemez és az oszlató lemezek segítségével hátul történő kifúvását. A lengőkéses szárzúzó gépek többségének talajkövetését 2–4 db fúvott abroncsú gumikerék, az ún. támkerék biztosítja, de ismeretesek az acélgörgős vagy csúszótalpas talajfelszín-követési megoldások is. Ezekkel a szerkezeti egységekkel – a talaj követése mellett – a vágási sík magasságának beállítására is lehetőség nyílik. A különböző lengőkéses szárzúzó gépeknél a vágási magasság – általában 3–30 cm közötti – beállítása mechanikus úton (csap-furat illesztéssel vagy csavarorsós mechanizmussal), a nagyobb (< 6,0 m) munkaszélességû gépek esetében hidraulikus munkahengerek segítségével, több fokozatban lehetséges. A vízszintes tengelyû szárzúzók tárgyalásánál külön kiemelést érdemelnek a burgonya szárzúzó gépek, amelyek zúzó-aprító kései – a bakhátas burgonyatermesztés (75 cm-es) sortávolságának és a bakhát felszín kontúrjának megfelelően – különböző hosszúságban (általában több spirálvonal mentén) vannak felszerelve a forgórészre. Ezen szárzúzó gépek 2-, 4- és 6-soros kivitelben készülnek, alkalmazkodva a burgonyatermesztésben alkalmazott ültető gépekkel megvalósítható technológiákhoz. A burgonya szárzúzó gépek esetében megjegyzendő, hogy az üzemeltető erőgép TLT-jéről 540 vagy 1000 min-1 fordulatszámmal meghajtott forgórészek – ez az áttételek következtében a rotoroknál ~ 1200–2800 min-1-ot (30-40 m/s kerületi sebességet) jelentő – nagy fordulatszáma, valamint a forgórész(ek) és a lengőkések szívó hatása, az elfekvő burgonyaszárakat is felemeli, azok aprítása is megtörténik. A zúzókések kerületi sebessége a támasztás nélküli ún. „szabad vágás” sebesség-feltételét vékony szárú szálas növényekre vonatkozóan – ide sorolható a burgonyaszár is – lényegesen meghaladja és a vastag szárú növényekét pedig kielégíti.
A vízszintes tengelyû szárzúzók csőtengelyének forgórészére a különböző kialakítású lengőkések csapos felfüggesztéssel vannak felszerelve. A csőtengelyen a lengőkések egymástól különböző osztásra, 90°-ban eltolva vagy spirálvonal mellett helyezkednek el. A gyártók az egyes növényi szármaradványok zúzásához különböző alakú és formájú késeket ajánlanak. A legfontosabb növényi maradványok zúzásához a következő lengőkéseket használhatjuk:
• univerzális (vagy „Y”) kés: kukorica, napraforgó, dohány, búza; szőlővenyige; fanyesedék,
• egyenes kés: szalma; búzatarló finom aprítás,
• hajlított kés: burgonyaszár zúzás,
• hajlított sarokkés: fû, gyepmûvelés, cukorrépa levélzúzás,
• lapát alakú kés: répalevél eltávolítás, rizsszalma aprítás,
• kalapács kés: szőlővenyige, fanyesedék, bozótirtás, füves területek, gyep tisztítására.
Ezeken a lengőkéseken kívül általában használatos még a hajlított – univerzális – lengőkés és lapátkés kombináció (napraforgó, kukorica, dohány stb.) szármaradványok zúzására, parlagon hagyott földek tisztítására, valamint az aszimmetrikus – különböző hosszúságú – késsorozat (a burgonyaszár zúzására). A szárzúzó gépek egy része (ellenkésekkel), ellenkéssorral is fel van szerelve, amely 1- vagy 2-soros lehet. Az ellenkéssorok a lemezburkolat belső oldalára szerelhetők, ill. hegeszthetők.
Függőleges tengelyû szárzúzók
A rotációs szárzúzó gépek – munkaszélességüktől függően – 1–5 függőleges tengelyû forgórésszel készülnek. A kisebb munkaszélességû függesztett munkagépek 3-pontos függesztőszerkezettel kapcsolódnak az üzemeltető erőgéphez. A gépek zártszelvényû vázát felülről és oldalról lemezburkolat fedi le. A traktor teljesítmény-leadó tengelyéről szabadonfutós kardántengellyel kúpkerekes hajtómûvön keresztül hajtják meg a függőleges tengelyû forgórészt – a rotort –, amelyre csuklósan rögzített, vízszintesen forgó zúzókések vannak felerősítve. A gép vázát – annak hátsó részén – függőlegesen állítható önbeálló támkerek(ek) támasztjá(k) alá, amelyek biztosítják a talajkövetést, és egyidejûleg lehetővé teszik a vágási sík magasságállítását. A forgórészt megcsúszó kapcsoló védi a túlterheléstől, a zúzott anyag kirepülését szárfogó rács akadályozza meg. A gép által felaprított szárak a tarlón szétterítve maradnak vissza. A függőleges tengelyû rotációs szárzúzók felépítésére az alacsony gépmagasság a jellemző. Különösen igaz ez a több (3–5) forgórészes félig függesztett és vontatott gépek esetében, amikor is a gépek lemezburkolattal fedett lapos és széles vázszekrényéből csak a hajtásátvivő berendezések (kúpkerekes hajtómûvek, kardántengelyek), egyes hidraulikus munkahengerek emelkednek ki. Ezeknél a munkagépeknél az egyes forgórészek átmérője általában ~ 1,2–1,5 m, de néhány gépnél 1,8–2,1 m átmérőjû forgórészekkel is találkozhatunk. A függőleges tengelyû forgórészek végén lévő vízszintes tárcsákra (vagy laposvasból kialakított tartóra) a vízszintesen forgó – csuklósan rögzítet – zúzókések vannak felerősítve. A forgórészen a zúzókések egymáshoz képest 180°-kal vannak eltolva a statikus és dinamikus kiegyensúlyozás biztosítása céljából. A zúzókések egyes vagy kettős felerősítéssel nyernek kialakítást. A rotációs szárzúzók talajkövetését a hátul elhelyezett fúvott gumiabroncsú támkerekekkel biztosítják. A gépek – munkaszélességüktől függően – 1, 2, 4, 6 vagy 8 db támkerékkel rendelkezhetnek. A támkerekekkel – a talajkövetésen kívül – a vágási sík magasságállítása is biztosított. Ez egyszerûbb gépeknél csap-furat átállítással vagy csavarorsós mechanizmussal van megoldva, a korszerûbb (több forgórészes) gépeknél a vágási magasság beállítását hidraulikus munkahenger(ek) végzi(k) el.
A függőleges tengelyû szárzúzók forgórészeihez – egymástól 180°-kal eltoltan – vannak felszerelve a csuklósan rögzített vágókések, amelyek vízszintes mozgást végeznek. Egy-egy forgórész végén lévő vízszintes tárcsához, esetleg laposvasból kialakított tartóhoz, 1–1 egyenes vagy 2 db egyenes és 2 db hajlított vágókés kerül felszerelésre. A szárak levágására szolgáló kések általában egyenesek, de néhány konstrukciónál ívelt kialakítású késeket alkalmaznak a levágott anyag könnyebb továbbítása, jobb szétterítése érdekében. A kések anyaga laposacél és a vágóélek keményfémmel felrakottak. Duplakéses felszereltség esetén a legtöbb esetben rövid álló ellenkések is elhelyezést nyernek, amelyek elsősorban tisztítási célokat szolgálnak. A vágókések (forgórészek) kerületi sebessége – a hajtástól, ill. a kialakítástól függően – 60–80 m/sec közötti.
A szárzúzó gépek alkalmazási területei
A szárzúzó gépek alkalmazási területei széles körûek lehetnek. A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazhatjuk azokat a gabonafélék, a hüvelyesek, a gumós- és gyöknövények, az olaj- és ipari növények betakarítás utáni (burgonya és cukorrépa esetében a betakarítás előtti) szárzúzási-száraprítási munkáiban, de felhasználási körüket a szőlő-gyümölcs ültetvények (venyige- és gyümölcsfa-nyesedékek felaprítása), a füves területek-, gyepek tisztítása is szélesíti. Az összeállításban tárgyalt szárzúzó gépek részaránya az utóbbi években a szántóföldi növénytermesztésben némileg csökkent. Ennek okai a következőkben foglalhatók össze:
• a kalászos gabona termesztésében olyan korszerû arató-cséplő gépek végzik a betakarítást, amelyek elöl talajfelszín kopírozós vágóasztallal, hátul szalmaszecskázó berendezéssel is el vannak látva, és ezek a szerkezeti részek a betakarítás után alacsony gabonatarlót készítenek, felszecskázott gabonaszalmát hagynak a területen szétterítve;
• az arató-cséplő gépekre kapcsolható kukoricacső-törő vagy napraforgó adapterek nagy része már függőleges tengelyû szárzúzó berendezéssel, vagy vízszintes tengelyû lengőkéses zúzó-aprító szerkezettel is fel van szerelve, s így a napraforgó, illetve a kukorica morzsolva történő betakarítása után a terület külön szárzúzást nem igényel;
• a cukorrépa levelek (különösen az igen gyomos táblák gyomnövényeinek) eltávolítására – a betakarító gépek munkáját megkönnyítendő – ma már a vízszintes tengelyû szárzúzó gépeket nem használják, mivel a különböző cukorrépa betakarító gépek közel 100%-a a vízszintes tengelyû szárzúzókhoz hasonló – rotoros – levéleltávolító szerkezettel rendelkezik.
Az előzőekből látható, hogy több növény esetében – amennyiben az arató-cséplő gép, ill. a napraforgó, vagy a kukoricacső-törő adapter megfelelő berendezésekkel van ellátva – a betakarítás utáni külön menetben végzett szárzúzás nem mindig indokolt. A függőleges tengelyû rotációs szárzúzók munkasebessége általában 6–8 km/h közötti. Ennek megfelelően egy 3 m munkaszélességû szárzúzóval mûszakóránként 1,3–1,7 hektár területteljesítmény érhető el, míg 6 m-es munkaszélesség esetén ~ 2,5–3,2 ha/mûó. területteljesítményekkel számolhatunk. A vízszintes tengelyû lengőkéses szárzúzó gépek nagyobb – 8–10 km/h közötti – munkasebességekkel üzemeltethetők, s egy 4 m munkaszélességû szárzúzó mûszakonként 22–26 hektár, míg a 6 m munkaszélességû géppel 34–38 ha/mûszak területteljesítmények érhetők el.
A gépvizsgálatok azt mutatták, hogy a függőleges tengelyû, rotációs szárzúzók általában alacsonyabb tarlók készítésére alkalmasak, míg a vízszintes tengelyû, lengőkéses szárzúzókkal jobb aprító hatás érhető el. A burgonyaszár zúzására alkalmas gépek esetében – 5 cm beállított vágási magasságnál – átlagosan 80%-os zúzó hatás volt elérhető, s az aprítás mértéke megközelíti a 90%-ot is.
Beállítási lehetőségek
Az üzembe helyezés előtt elvégzendő:
• a szárzúzó gépek mûszaki állapotának felülvizsgálata, a szárzúzás technikai megvalósítása lehetőségének (szabadonfutós kardántengely, biztonsági tengelykapcsoló, hidraulikus csatlakozások, forgórészek stb.) ellenőrzése;
• a hajtómûvek gyári előírások szerinti ellenőrzése, amely az olajszint ellenőrzés mellett magába foglalja a hajtómûházak rögzítettségének meglétét is;
• a hajtó ékszíjak vagy láncok feszítése;
• a vágószerkezet (vágókések, lengőkések stb.) felülvizsgálata;
• a biztonsági berendezések meglétének és mûködésének ellenőrzése;
• a vágási magasság beállítása (a szárzúzó géptől függően csavarorsós mechanizmussal, támkerekekkel, hidraulikus munkahengerekkel), és azt a megfelelő munkaminőség érdekében az üzemeltetés során többször célszerû ellenőrizni.
Figyelem! Üzemelés közben a gépek 20 m-es körzetében személyek nem tartózkodhatnak! A gépeken lévő szárfogó függönyt, illetve szárfogó rácsot eltávolítani, a gépeket oldallemezek nélkül üzemeltetni tilos! Üzemeltetéskor mindig az MSZ EN 745:2001 (Rotációs kaszálógépek és szárzúzók. Biztonság) Országos Szabvány előírásai szerint kell eljárni!
Mûszaki jellemzők
Az országban beszerezhető hazai körülményeink között számításba vehető néhány szárzúzó géptípus legfontosabb mûszaki jellemzőit az 1. táblázatban közöljük. A 2. táblázatban a vízszintes zúzótengelyû burgonyaszárzúzó gépek főbb mûszaki jellemzői és hazai gépforgalmazói kerültek összefoglalásra.
A cikk szerzője: Dr. Fûzy József
