A roppantás elvégezhető betakarítás után azonnal a szántóföldön vagy az állattartó telepen a falközi silótérben. A roppantási idő helyes megválasztásával (30–35% víztartalom) minimális tápanyagveszteség mellett, az állatok számára élettanilag ideálisabb szemcseméretû abraktakarmányt készíthetünk. Az így készült abraktakarmányok beltartalma a szárazanyag-tartalomra vetítve magasabb, mint a szárított gabonáké, minősége egész évben állandó. A magas aerob stabilitás miatt TMR-ben és keveréktakarmányban egyaránt felhasználható a tartósított termény. A tartósított terményeket falközi silóban, illetve fóliahengerben tárolhatjuk.
Napjainkban az energia és a termeléshez felhasznált alapanyagok árának emelkedése mellett minden gazdálkodó jól felfogott érdeke, hogy a megtermelt árualapot minél magasabb áron értékesítse az adott felvevőpiacon. Ha a felvásárlási árak tovább már nem növelhetőek, csak a termelési költségek csökkentésével tehetjük eredményesebbé gazdálkodásunkat.
Az abraktakarmányok – hazánk éghajlati adottságait figyelembe véve elsősorban a kukorica – költségtakarékos előállításának egyik lehetséges módja a savas kezeléssel egybekötött roppantásos feltárás és tartósítás. A gabonafélékben a tápanyag-bevándorlás fajtától függően 32–40%-os víztartalomnál befejeződik. A további érés folyamán a víztartalom folyamatos csökkenése mellett a magban levő tápanyag egy része átalakul és az állatok számára nehezebben felvehető formában raktározódik.
Az állattenyésztéssel is rendelkező üzemekben a roppantásos technológia bevezetésével a termelési költségek jelentősen csökkenthetőek. Az 1970-es években Magyarországon már folytak vizsgálatok a hazai alkalmazás vonatkozásában, elterjedését azonban a megfelelő gépi és egyéb technológiai elemek hiánya megakadályozta. Napjainkban ezek a tényezők nem jelenthetnek problémát, a gépi technológia a felhasználói igények eltérése alapján folyamatosan fejlődött és rétegződött. A rendelkezésre álló gépcsalád különböző berendezései 5–40 tonna/óra áteresztő képességgel megfelelő megoldást nyújtanak az egyéni gazdálkodóknak és a nagyüzemeknek egyaránt. A nagyobb áteresztő képességû vontatott gépek esetében eltérő gabonafélék egyidejû roppantása és összekeverése is elvégezhető (pl. nedves kukorica és szemesen tartósított vagy száraz gabona). A berendezések egész évben kihasználhatóak, mivel a kukorica egyszerre, kampányüzemben történő roppantása mellett a száraz termények roppantása is kiváló minőségben, a káros porfrakció képződése nélkül elvégezhető.
A berendezések általános specifikációja és kiegészítői:
• Traktoros 3-pont csatlakozás illetve vonócsapos bekötés
• Cserélhető hengerpár illetve ikerhengerpár egység
• Fogaskerék hajtómû, központi kenés
• Gumilapátos elevátor, melynek emelési magassága 3 m (bővíthető)
• Hengerek mágneses védelme (kisebb gépeknél opciós tétel)
Választható kiegészítők:
• Fogadógarat-bővítés a gép méretének megfelelő méretben
• Erjesztő- és konzerválószer-adagoló átfolyásmérővel
• Hengerpárkészlet gabonához
• Elevátortoldat
• Kardántengely
A roppantásos takarmány-előkészítés technológiai sorának két alapesete:
A szántóföldön történő roppantást az alacsonyabb hatékonyság miatt csak kisebb gazdálkodóknak javasoljuk, akik nem rendelkeznek rakodógéppel és megfelelő mennyiségû szállítóeszközzel.
A szemroppantás folyamán a termény víztartalma és a megfelelő gépi kiszolgálás mellett a hengerrésméretre kell ügyelni, amely minimálisan 0,3 mm méretre állítható. A hengerrésméret függ a roppantandó termény fajtájától, víztartalmától és az állatfajtól, amelynek előkészítjük a terményt. Szarvasmarhánál elegendő a szemek megsértése, míg sertés és baromfi esetén célszerû kisebb roppantási résméretet alkalmazni a jobb emészthetőség szempontjából. A víztartalom csökkenésével egyenes arányban csökken a gép áteresztőképessége és ugyanazon résméret nagyobb mértékben töri a szemeket, magasabb lesz a porfrakció aránya.
A hengerszékek meghajtása traktorral, TLT-n keresztül történik, a maximális üzemeltetési fordulatszám: 540 ford/perc. A meghajtásukhoz szükséges traktor teljesítményigénye 20–95 kW közötti a gép áteresztőképességétől függően.
Az FVM Mûszaki Intézete az elmúlt évben elvégezte a Murska 1400 S 2 × 2 roppantó hengerszék géptesztjét.
A géptesztek a Kazsoki Bos Frucht Szövetkezetnél lettek elvégezve búza és kukorica esetében egyaránt. A roppantógépet egy Fendt Farmer 309C traktorral hajtatták meg 540 ford/perc TLT és 1600 ford/perc motorfordulatszám mellett. Az egy tonna roppantott terményre eső üzemanyag-fogyasztás a búzánál 0,5 kg/tonna, a kukoricánál pedig 0,4 kg/tonna volt 27,8%, illetve 36,8% víztartalom mellett. A gép óránkénti teljesítménye búzánál 0,6 mm résméretnél 26,1 tonna/óra, kukoricánál pedig 0,3 mm résméretnél 29,5 tonna/óra volt.
A mérési adatokból megállapítható, hogy kedvező üzemanyag-fogyasztási adatok mellett magas óránkénti teljesítménnyel üzemeltethetőek a berendezések.
A hengerszék funkcionális vizsgálatának eredményei és tapasztalatai alapján a MURSKA 1400 S 2x2 gépet üzemeltetők részére a következőket javasoljuk:
• A nagyobb gépek teljesítményét 5–10 ezer tonna kapacitással tervezzék
• A gép meghajtásához megfelelő mûszaki állapotú, 1600–1800 ford/perc fordulatszámon üzemelő, minimum 60 kW teljesítményû traktort alkalmazzanak
• A hengerek résméretét az üzemeltető traktor teljesítményének és az elérendő anyagteljesítménynek, valamint a roppantott végtermék jellemzőinek megfelelően határozzák meg
• A fogadó és roppantó egység terhelésvédelme érdekében egyenletes és folyamatos kiszolgálásra törekedjenek
A cikkhez kapcsolódó FVMMI vizsgálat jegyzőkönyve, valamint a szakirodalmi háttér a szerzőnél megtalálható.
A cikk szerzője: Palkó István
