A vetőgépek rendszerezése



A szemenkéntvető gépek, a különböző vetőgép konstrukciók, alapvetően kétféle rendszer szerint épülnek fel, így vetőszerkezetük kialakítása pneumatikus, vagy mechanikus lehet. Ezek közül a mechanikus vetőszerkezetû gépek többségében növényspecifikusak (pl. elsősorban a cukorrépa, vagy aprómagvak vetésére készültek), míg a pneumatikus vetőszerkezetû gépek nagy része - vetőtárcsák/vetődobok, celláskerekek, vetőcsoroszlyák, stb. cseréjével - több kultúrnövény (pl. kukorica, napraforgó) magvainak kivetésére is alkalmas.



A cukorrépa vetésére, döntő többségben, olyan mechanikus vetőszerkezetû gépeket használnak, amelyek belsőtöltődésû celláskerekekkel vannak ellátva és ezek az elgördülés mentes vetés elvét valósítják meg. Ugyanis a celláskerekek furataiban/hasítékaiban lévő drazsírozott cukorrépa magvak kerületi sebessége a kivetés pillanatában megegyezik (vagy közel azonos) a gép haladási sebességével - a sebességeik iránya azonban ellentétes -, s így a magvak „0” sebességgel, gravitációs úton hullanak a csoroszlyák által nyitott vetőbarázdákba. Ezen konstrukciók jellegzetes képviselői az ACCORD, a KLEINE és a MONOSEM cégek különböző (Monopill S, Unicorn-3 és MECA 2000) gépei. A cukorrépa magvak vetése esetében a vetőszerkezet-vetőmag „kölcsönhatását” könnyebb biztosítani, mivel az országban közel 100 %-ban drazsírozott, 3,75-4,75 mm méretfrakcióra kalibrált cukorrépa magot használnak és a gépek celláskerekeinek cellái is ezen méretfrakciókhoz vannak kialakítva. Hazánkban a cukorrépa szemenkéntvető gépek 6- és 12-soros változatai terjedtek el, ill. a 18-soros kivitelek, amelyeket elsősorban a mûvelőutas (mûvelőnyomos) cukorrépa-termesztési technológiákban alkalmaznak. Általánosan a 12-soros, függesztett gépek legelterjedtebbek.



A hazánkban használt pneumatikus vetőszerkezetû gépek is két nagyobb csoportra oszthatók fel, így az ún. „európai” (pl. BECKER; KUHN; SPC, stb.) és az „amerikai” eredetû (pl. JOHN DEERE és a volt CASE-IH) gépek találhatók meg nagyobb darabszámban. Az európai mezőgépgyártók arra törekednek, hogy egyetlen vetőgéppel többféle növény magjainak a megfelelő minőségû kivetése is megoldható legyen, ezzel szemben az USA-ban a kukorica szemenként vetése a meghatározó a gépek kialakításában, mûszaki fejlesztésében. Ugyanis a pneumatikus vetőszerkezeteknél a kivetendő mag ezermagtömege, mérete és alakja jelentősen befolyásolja a vetés munkaminőségét, illetve az, azoknak megfelelő gépbeállításokat kíván meg. A különböző vetőmagvak eltérő morfológiai tulajdonságai és tömege a gépek vetőszerkezetének egyes szerkezeti elemeinél más-más konstrukciós kialakítást, beállítást igényel, annak érdekében, hogy a megkívánt tőtávolságok és a hosszirányú vetésegyenletesség megfelelő értékei biztosíthatók legyenek.



A gépcsaládok vázlatos ismertetése



A szemenkéntvető gépek számos típusát gyártják, illetve azok sokféle változata áll a termelők rendelkezésére. A gépeket függesztett és vontatott kivitelekben készítik, s hazánkban - az erőgépek teljesítménykategóriáihoz igazodó - 4-6-8, ill. a könnyû építésû 12-soros függesztett, valamint a 6-8-12-soros vontatott változatai terjedtek el. A gépek egyes vetőelemei (vetőkocsijai) tárcsás vagy késes (csúszó) csoroszlyás kialakításúak. A soronkénti tárcsás csoroszlyákat (esetleg csoroszlyapárokat) öntisztító gumival borított talajkövető-előtömörítő kerék-párok támasztják alá a megfelelő - egyenlő- vetésimélység biztosítása céljából. A késes csoroszlyák soronként kicserélhetőek, igazodva így a kivetendő magfajta megkívánt vetési mélységéhez. A mechanikus vetőszerkezetû gépek közül celláskerekes, szalagos, merítő-kanálsoros és szorítóujjas megoldások ismertek, míg a pneumatikus vetőszerkezetû gépek szívólégáramú vagy nyomólégáramú kialakításúak lehetnek. Ismeretesek azonban olyan vetőszerkezetek is, ahol a mechanikus és pneumatikus vetési rendszerek kombinációját alkalmazzák.



Az egyedi (vetőelemenkénti) kialakítású vetőszerkezetek többsége szívólégáramú, míg a központi magtartályos és központi vetőszerkezetû gépeknél a nyomólégáramú megoldásokat alkalmazzák. A vetőszerkezetek meghajtását járókerekek - előtéttengely, hajtómû és lánclehajtások segítségével - központilag biztosítják, de vannak olyan megoldások is amikor a talaj visszatömörítő hátsó kerekek közvetlenül láncokkal és lánckerekekkel hajtják meg a vetőszerkezeteket. A szemenkénti vetőgépek magtartályai (magládái) soronkénti elhelyezésûek, vagy központi kialakításúak. Az egyedi (elemenkénti) vetőszerkezetû gépeknél a vetőszerkezetet soronként a csoroszlya fölé építették és felette helyezkedik el a magláda. Az ilyen megoldás igen előnyös, nagypontosságú vetést biztosít, mivel a vetőszerkezetből a mag közvetlenül hullik a barázdába. Az ejtési magasság 3-8 cm, tehát a vetőmag gyakorlatilag a kivetés pillanatában kerül a barázdafenékre. A mechanikus és a szívólégáramú pneumatikus vetőszerkezetû gépeknél a celláskerekekről/vetőtárcsákról leválasztott magvak gravitációs úton kerülnek a csoroszlyák által nyitott barázdákba, míg a nyomólégáramú pneumatikus vetőszerkezetû gépeknél - hajlított mûanyag csővezetékeken - a nyomó légáram juttatja („szállítja”) a barázdákba azokat. A vetési mélység beállítása a legtöbb gépnél mechanikus úton - általában csavarorsós mechanizmussal - vagy kombinálva (pneu-mechanikus úton) végezhető el. A beállítási lehetőségek gépenként különbözőek: általában 5-10 mm-enként, több fokozatban állíthatók be a megkívánt vetési mélységek.



A gyártók a vetéssel egymenetben, a kiegészítő mûveletek elvégzésére - starter-mûtrágya, talajfertőtlenítő-szer, gyomirtó-vegyszer kijuttatására - is alkalmas adapterekkel, kiegészítő berendezésekkel szerelik fel a vetőgépeket. Ezek az adapterek az egyes gépeknél soronkénti, 2-3 soronkénti elhelyezésûek, vagy központi kialakításúak lehetnek.



A szemenkénti vetőgépek kiegészítő berendezései közé tartoznak a vetést ellenőrző készülékek is. Ezek a vetőcsoroszlyáknál - vagy a vetőtárcsáknál - elhelyezett (fotocellás vagy opto-elektrikus) magérzékelőkből, a soronkénti - fény és hang - hibakijelzőkből, valamint az üzemeltető erőgép vezetőfülkéjében lévő monitorból állnak. A berendezések (készülékek) az egyszerû - csak az egyes vetőelemenkénti magkihagyást kijelző - kialakításúak mellett, fedélzeti komputeres megoldásúak is lehetnek (magszámlálás, munkasebesség, területteljesítmény kijelzés, stb.)



A vetőgépek alkalmazási területei



Az összeállításban tárgyalt szemenkénti vetőgépek alapvetően a kukorica vetésére lettek kialakítva. Ezek a gépek vetőtárcsák (vetődob) cseréjével, elem-felszereltség változtatásával más növények (pl. cukorrépa, napraforgó, szója, stb.) magvainak kivetésére is alkalmassá tehetők. A gépek kiválasztását, alkalmazását a terület nagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetően az is meghatározza, hogy a termesztés további ágazati munkamûveleteinek (sorközmûvelés, betakarítás) elvégzésére milyen sorszámú gépek állnak rendelkezésre. Így a 6- és 8-soros vetőgépek után csak megegyező sorszámú sorközmûvelő kultivátorokat alkalmazhatunk, a 12-soros gépek után a 6-soros kultivátorok is dolgozhatnak.



A kapásnövények vetésénél is alapvető szempont, hogy a magok, a jó csírázás és az erőteljes növekedés érdekében a talajban egyenletes távolságban és mélységben helyezkedjenek el. A magyarországi termesztési viszonyok mellett elsősorban a pneumatikus vetőszerkezetû gépek terjedtek el, mivel ezek lehetővé teszik a nagyobb munkasebességek esetén is a megfelelő pontosságú vetést. Természetesen az üzemnagyság is meghatározó tényező a gépek kiválasztásakor. A kisebb üzemeknek célszerûbb a függesztett, 6-8-soros gépeket használniuk, míg a vontatott, vagy függesztett 12-soros vetőgépek a nagyobb területeken, a nagyüzemi árukukorica-termelés esetén ajánlhatók.



A kukoricák esetében általánosan alkalmazott 70-76,2 cm-es sortávolságok mellett - a növények szántóföldi kelését is figyelembe véve - hektáronként 60-80 ezer magot kell kivetnünk, hogy a betakarításkor hektáronként optimálisnak ítélt növényállományt kapjuk. Ez drazsírozott cukorrépa magvak esetében - 45 cm-es sortávolság mellett - 1,2-1,3 U egység kivetését jelenti. Az alkalmazástechnikai kérdésekhez tartozik az is, hogy a vetést mindig a forgók „beszegésével” kell kezdeni. Általában 24 sort vetnek a forgóba, így biztosítják azt, hogy betakarításkor a gépek fordulásához elegendő hely álljon rendelkezésre.



Az 1. táblázatban a gyakorlatban általánosan használt, jelenleg is forgalmazott vetőgépek főbb mûszaki jellemzőit, ill. hazai forgalmazóit mutatjuk be.



Gödöllő, 2003. december 16.



Dr. Fûzy József



FVMMI GM Kht., Gödöllő



Szemenkénti vetőgépek főbb mûszaki jellemzői*



1. táblázat

1. táblázat
Szemenkénti vetőgépek főbb mûszaki jellemzői*
A vetőgép típusa	Sorok száma	Beállítható sortávolság	Beállítható tőtávolság	Tőtávolság beállítási fokozatok	Magtartály térfogata	A gép tömege	Teljesítmény- igény	Hazai forgalmazók
	(db)	(cm)	(cm)	száma (db)	(dm³)**	(kg)	(kW)
ACCORD Optima	6 12	37,5-80 30-80	7-24 7-26	27 27	30 30	820 1820	60 110	KVERNELAND HUNGARIA Kft, Szolnok
ACCORD Monopill S	12	45-50	12-24	18	12	1150	60
BECKER Aeromat M6 M12	6 12	45-75 45-75	8-30 8-30	24 24	26 26	880 1340	60 100	VEKTOR Rt., Győr
BECKER CENTRA 2000	12	45-50	8-30	18	12	1100	60
KINZE 2000/6 2210/12	6 12	76 76	9-37 9-37	45 45	58 58	2000 4800	60 90	IKR Rt., Bábolna
JOHN DEERE 1750 1760	6 12	76,2 76,2	5-38 5-38	48 48	56 56	1298 4082	60 90	KITE Rt., Nádudvar
KLEINE Multicorn	6 8	60-80 60-80	5-35 5-35	40 40	35 35	830 1450	60 80	RAIFFEISEN Agrár- ház Kft., Sz.fehérvár
KLEINE Unicorn-3	12	45-50	7-29	18	9	1250	60
KÜHNE Cyclon Cyclon	6 12	76,2 76,2	3-33 3-33	46 46	40 40	2650 5135	75 90	KÜHNE Rt., Mosonmagyaróvár
KUHN Maxima Planter Junior	6 6	75 75	8-24 8-24	21 21	52 25	840 1090	60 52	IKR Rt., Bábolna KITE Rt., Nádudvar
MASCAR Futura Maxi Futura	6 8	75 75	9-23 2-48	18 36	45 45	1400 1150	66 80	AGRIFER '21 Kft., Szekszárd
MONOSEM MECA 2000 NG PLUS	12 8	45-50 35-80	11-27 3-35	15 26	25 35	1455 1550	60 110	AXIÁL Kft., Baja
SPC 6 M SPCC 6	6 6	45-100 45-100	4-70 4-70	40 40	21 21	700 780	60 60	AGRÁCIÓ Kft., Gödöllő
Megjegyzés: * Forrás: Mezőgazdasági gépek katalógusa, 2003.; ** vetőelemenkénti magtartálytérfogat