A szisztemikus tulajdonságokkal rendelkező klotianidin felfedezésével és a Poncho néven kifejlesztett csávázószerével a Bayer a fenti elvárásoknak eleget téve egy olyan kártevők elleni védekezési lehetőséget ajánl a termelőknek, amely megbízható védelmet nyújt − a talajban és a lombszinten károsító − szívó és rágó kártevők széles spektruma ellen. Mivel a hatóanyag a nedvkeringéssel csak a növények belsejében mozog, azok a rovarok, amelyek nem károsítják a kezelt magból kifejlődő növényeket nem kerülhetnek kapcsolatba a készítménnyel.

A klotianidin hatóanyag kontakt-, és gyomorméregként is hatásos. A vetés után a hatóanyag egy része a nedvesség hatására leoldódik, és egyenletesen eloszlik a mag közvetlen környezetében. Így alakul ki a gyökérzetet károsító drótférgek és pajorok elleni védelem (lásd 1. ábra). A hatóanyag másik része a kifejlődő gyökereken keresztül felszívódik, és a nedvkeringéssel a csírázó növény zöld részeibe jut. A lombszinten károsító rágó- (levélbolhák, barkók stb.) és szívó kártevők (levéltetvek, poloskák) a táplálkozásukkal elfogyasztott növényi részek révén kerülnek kapcsolatba a hatóanyaggal – itt a gyomorméreghatás érvényesül.

1. ábra: a Poncho inszekticid csávázószer talajlakó 

kártevők elleni hatása (Győrújfalu, 2007.)

A kukorica vetőmagok Poncho-val történő csávázását a Pioneer szarvasi vetőmagüzeme az elsők között kezdte el Magyarországon és jelentős mennyiséget a környező országokba is ebből az üzemből szállítanak. Az itt és a többi kukorica hibridvetőmag üzemben alkalmazott precíziós vetőmag-előkészítés és -kezelés előfeltétele annak, hogy a Poncho rendkívüli tulajdonságait teljes mértékben kifejthesse.

Nem mindegy ugyanis, hogyan adagoljuk a Poncho-t és a hozzá hasonló nagy hatékonyságú csávázószereket. Mint ahogy az a mellékelt táblázatból is látszik – a példa kukorica vetőmagra vonatkozik –, egységnyi súlyra való adagolás esetében a magonkénti hatóanyag mennyisége arányosan növekszik a magok ezerszemtömegével (lásd 2. ábra). Ebben az esetben könnyen megtörténhet az, hogy egymás mellé vetve két különböző frakciót, a magonkénti hatóanyag mennyiségéből eredően, eltérő lesz az adott kártevő elleni biológiai hatás.

Ettől merőben eltér, amikor minden magot egyenlőnek tekintünk, ugyanis minden magból egy növény fejlődik. A magdarabszámra történő adagolás esetében az ezerszemtömeg nem befolyásolja a dózist, így megteremtve az esélyt minden magnak, hogy a benne levő genetikai potenciál minél jobban kiteljesedjen.

2. ábra: az ezerszemtömeg hatása az adagolás mértékére 

A csávázás, éppúgy mint a talajfertőtlenítés, megelőző jellegű növényvédelmi eljárás. A költségek csökkentésének kényszere miatt az esetek döntő többségénél a termelők csak a már meglévő fertőzések esetén védekeznek a rovarok ellen. Az állománypermetezések azonban nem tudják kiküszöbölni a rovarok kezdeti kártételét − a beavatkozási küszöbértékig elveszített növényeket pedig nem lehet pótolni, hiányuk megmutatkozik a terméseredményben. Nem beszélve arról, hogy a megkésett rovarölőszeres kezelések válogatás nélkül pusztítják az éppen ott levő hasznos rovarokat is.

A vetőmagcsávázás lehetővé teszi, hogy magas hatásfokot alacsony hatóanyag-ráfordítással érjünk el. Az időjárás és a kártevők által kiváltott stressz okozta visszaesést a Poncho-val kezelt növények szemmel láthatóan fokozott életképességgel és jelentős növekedéssel vészelik át. Ez a magyarázata annak, hogy a Poncho-val kezelt növények nagyobb termésátlagot adnak, olyan esetekben is, amikor a vegetációs időszakban nem állapítottak meg jelentős kártevőfertőzést.

Csorba Csaba

Bayer CropScience