A vetéssel egy menetben a növény összes tápelem-igényéhez viszonyítva csekély mennyiségû tápelem kijuttatására kerül csak sor ilyenkor, a növény keléskori fejlődése szempontjából ugyanakkor nem is nagy mennyiségre van szükség, hanem gyakorlatilag egy stresszhelyzet feloldására. A stresszhelyzet abból fakad, hogy amikor az elvetett magban lévő tartaléktápanyagokat már felhasználta a fejlődő csíranövény, gyökérzete azonban még fejletlen, ráadásul a viszonylag alacsony talajhőmérséklet miatt a tápelemek mobilitása is alacsony, mindezek miatt vontatottabb a kezdeti fejlődés, romlik a növény kondíciója. Rengeteget „lendíthet” a kezdeti fejlődésen fizikailag is a növény közelében lévő tápanyagok biztosítása. Amikor a vetéssel egy menetben kijuttatott mûtrágyaszemcsék elkezdenek oldódni, az így felvehetővé váló tápelemeket már fel is veszik a növények. Ezzel összefüggésben utalni kell két olyan technikai vonatkozásra is, amelyek megléte nélkül nem lehetne szakszerû starter mûtrágyázást végezni. Egyik ilyen a jól oldódó mûtrágyák megjelenése, másik a mûtrágyatartállyal felszerelt vetőgépek kifejlesztése.

A vetéssel egy menetben kijuttatott starter

mûtrágya szemcséi látszanak a vetőmag körül

Merkly-Belus József Molnáriban, Nagykanizsa közelében folytat szántóföldi növénytermesztést édesapjával közösen és a gazdaságban alkalmazott kukorica tápanyag-ellátási stratégia fejlesztésében fontos szerepet tulajdonít a startertrágyázás bevezetésének. A levont következtetéseket és az azok alapján megvalósított technológiai fejlesztéseket pedig úgy tekinthetjük át a legvilágosabban, ha megnézzük a 2011-ig, majd a 2012-től alkalmazott kukorica tápanyag-ellátási gyakorlatot. A 2011-ig alkalmazott eljárás értelmében vetéssel egy menetben 200 kg/ha 8-20-30 komplex mûtrágya és 350 kg/ha 27% nitrogén mûtrágya került kijuttatásra, majd sorközmûveléskor további nitrogéntrágyát kapott a növényállomány, 150 kg/ha mennyiségben. Ezzel szemben 2012-ben már vetés előtt kijuttatásra került a nitrogén egy része, majd sorközmûveléskor a következő adag, összesen ugyanúgy 500 kg/ha 27% mûtrágyát kijuttatva. A jelentős változást az jelentette, hogy vetéssel egy menetben ezúttal starter mûtrágyát is juttattak ki, amely egyrészt egy 8-30 arányú NP mûtrágya, továbbá biostimulátorokat is tartalmaz, amelyek a növényre gyakorolt élettani hatások útján hivatottak a tápanyagfelvételt, ill. -hasznosítást növelni. Kijuttattak továbbá 100 kg kálisót a káliumigény fedezésére.

Ezenkívül egy foszfor- és cinktartalmú mikrogranulált mûtrágya kijuttatására is sor került startertrágyaként. A kiegészítő foszfortrágyázás pozitív hatása több termelő megfigyelése szerint főleg a fagyosszentek körüli időszakban érvényesül: a késő tavaszi fagyok, böjti szelek, szárazság okozta vízhiány esetén nagyobb mennyiségû tápanyagot igényel a növény, így jó hatású a közvetlenül felvehető és frissen feltáródó foszfor, ill. a kukorica számára különösen jelentékeny cink. Megjegyzendő azonban, hogy a cink utánpótlásáról levéltrágyázás útján is gondoskodnak. A kukorica esetében a cink tekinthető az egyik legfontosabb mikroelemnek. A cink élettani szerepe egyébként több enzim aktiválásában, valamint a nitrogén anyagcsere-szabályozásában nyilvánul meg. Különösen jó foszfortáplálás, vagy talaj-foszforellátottság mellett kell ügyelni a cink utánpótlására, mert a foszfátionok akadályozzák a cinkionok felvételét, így azok relatív hiányát idézik elő. A növényi kondíció növelése miatt fontos szerep jut a minél intenzívebb gyökérfejlődésnek, ilyen szempontból is felértékelődik a foszforos startertrágyázás jelentősége, hiszen ez a tápelem jelentős mértékben hat a gyökérfejlődésre.

Merkly-Belus József édesapjával

Az idén megkezdett új tápanyag-ellátási technológia mellett természetesen kontrollterületet is hagyott Merkly-Belus József, hogy összehasonlíthatóak legyenek a hatások. Az így végzett megfigyelések alapján a fentebb leírtak szerinti tápanyagellátásban részesült állományban erősebb a gyökérzet és az erős szél hatására sem dőlt meg annyira. Különösen figyelemre méltóak ezek a tapasztalatok egy olyan szélsőséges évben, mint a mögöttünk hagyott 2012-es év, noha Zala megye egyértelmûen az országos átlagnál jobb csapadék-ellátottságú területek közé tartozott és ennek megfelelően az ország több más termőtájához viszonyítva kisebb stresszt kellett elszenvedniük a növényállományoknak.

-an-