Az agrárium súlya ugyan nem jelentős, a megyei bruttó hozzáadott érték 5,2%-a volt 2013-ban, de az országos átlagot (4,4%) így is meghaladta. Az országosnál jóval nagyobb az erdősültség. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület viszonylag kevés, de rendkívül változatos mezőgazdasági termelés folyik. Olyan híres és egyedülálló „termékek” köszönhetők e térségnek, mint a Tokaji aszú, a gönci barack(pálinka), a szomolyai cseresznye.
Természet- és tájföldrajzi adottságok
A táji- és természeti értékek páratlan gazdagsága jellemzi a megyét. A megye földrajzi jellemzőit két, egymástól jelentősen eltérő jellegű tájegység adottságai határozzák meg. Területének közel 60%-a az Északi-középhegységhez, 40%-a az Alföldhöz tartozik. A legtermékenyebb földek a Borsodi-Mezőség északi részén és Harangod vidékén találhatók, a másik véglet a karsztfennsíkok és a Borsodi-Mezőség déli fele.
Borsod-Abaúj-Zemplén folyóvizei közül legjelentősebbek a Tisza, valamint jobb oldali mellékfolyói a Bodrog, a Sajó, a Hernád. Az évi középhőmérséklet a hegyvidéki domborzat miatt alacsonyabb az országos átlagnál, a csapadék (700–800 mm körüli) viszont több.
A fellelhető természeti és kultúrtörténeti értékek sokaságát jelzi, hogy országos viszonylatban is jelentős a védetté nyilvánított területek nagysága. A megye 3 nemzeti parkot – a Bükkit, az Aggtelekit és a Hortobágyit –, 6 tájvédelmi körzetet és 17 természetvédelmi területet érint 1 , ami összesen közel 112 ezer hektár, a megye összes területének 15%-a. (Magyarországon az országosan védetté nyilvánított terület 9,1%.)
A gazdálkodás szervezeti háttere, a gazdálkodók demográfiai jellemzői a gazdaságszerkezeti összeírás tükrében
A 2013. évi gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ) idején a megyében 652 gazdasági szervezet és 35 ezer egyéni gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Előbbiek száma alig változott, az utóbbiaké azonban 20%-kal kevesebb volt, mint a 2010-es mezőgazdasági összeíráskor. A 267 ezer hektár használt mezőgazdasági terület 51%-át a gazdasági szervezetek, 49%-át az egyéni gazdaságok birtokolták. Egy gazdasági szervezet átlagosan 277, egy egyéni gazdaság 3,9 hektáron gazdálkodott, mindkét gazdálkodási forma az országos átlagnál kisebb területen. Az egyéni gazdaságokban az országosnál jóval nagyobb a kizárólag saját fogyasztásra termelők aránya és kisebb az elsősorban értékesítésre termelőké, ez főként a felaprózott birtokszerkezetből adódik. A gazdálkodás típusát tekintve az egyéni gazdaságok többsége állattartással foglalkozott, a gazdasági szervezetek inkább növénytermesztéssel.
A megyében az intenzív kultúrák, így a szőlő- és gyümölcstermesztés büszkélkedhet nagy múlttal. Borsod-Abaúj-Zemplénben van a legtöbb körtetermeléssel foglalkozó egyéni gazdaság, és a megyék közül itt a legnagyobb (1250 hektár) a kajszibarack ültetvények területe.
A megyében a gazdasági szervezeteknél 7500 fő dolgozott, 64%-uk volt állandó alkalmazott.
Az egyéni gazdaságok döntően a családi munkaerőre támaszkodnak, munkaerejük zömét a gazdálkodó és a segítő családtagok adták. Az állandó és az időszaki alkalmazottak részesedése jóval kevesebb az országos átlagnál. Mivel a megye teljes népességének kor szerinti megoszlása kedvezőbb az országosnál – a régión belül a legkedvezőbb –, a megyei gazdálkodók korösszetétele is fiatalabb. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál magasabb volt a 35 éven aluli gazdálkodók aránya (6,4%), és alacsonyabb a 65 éves és annál idősebbeké (30%). A gazdaságot irányítók többsége nem rendelkezett mezőgazdasági végzettséggel, 10 gazdából 9 gyakorlati tapasztalatai alapján tevékenykedett.
Földhasználat, szántóföldi növénytermesztés és az állatállomány alakulása
A megye agrárökológiai adottságai kedvezőtlenek, az összes terület átlagos aranykorona értéke 10,2 AK/ha, a szántóterületé 17,5 AK/ha 2. A 2015. május végi mezőgazdasági terület 78%-a szántó (251 ezer hektár) volt, a művelési ágak közül a legjelentősebb. A természeti adottságok következtében az összes földterületből az országosnál lényegesen magasabb az erdő aránya (31%), és a művelés alól kivett területé (22%). A konyhakert, a gyümölcsös és a szőlő művelési ágak részesedése is meghaladta az országos átlagot.
A szántóföldi növénytermesztés termelésszerkezetében az elmúlt évtizedben meghatározóvá vált a kalászos és az ipari növények aránya, minimálisra csökkent a szántóföldi zöldségfélék termesztése. A megyében legnagyobb területen búzát termelnek, ezt követi a kukorica és a napraforgó. 2014-ben – előzetes adatok szerint – a gabonafélék betakarított területe kissé csökkent, a termésmennyiség viszont 21%-kal nőtt az előző évhez képest, elsősorban a kedvező időjárásnak köszönhetően. Előzetes adatok szerint 2015-ben búzából az előző évivel azonos területről (67,5 ezer hektár) nagyobb mennyiséget (336 ezer tonna) takarítottak be, mint egy évvel korábban. Ez az elmúlt évi magas bázishoz képest is bővülést jelentett. A búza termésátlaga másfél évtizede nem volt ilyen kedvező (4980 kg/hektár) Borsod-Abaúj-Zemplénben.
Jelentős a megyében a gyümölcstermesztés is, meghatározó fajok az alma és a körte. Termőhelyük jellemzően a Cserehát és a Bodrogköz. A csonthéjasok közül számottevő a kajszi (Gönc és környéke), az őszibarack, a meggy (Dél-borsodi mezőség), a cseresznye (Szomolya) és a szilva, ringlószilva (Hernád-völgy, Cserehát) betakarított mennyisége. Az új ültetvénytelepítések döntően hátrányos helyzetű települések körzetében (Cserehát, Bodrogköz) valósultak meg, egyúttal bővültek a foglalkoztatási lehetőségek is. Borsod-Abaúj-Zemplén két leghíresebb gyümölcsfajtája, melyek köré már évente megrendezett fesztivál is szerveződött a szomolyai cseresznye és a gönci magyar kajszibarack. A Gönc körzetében termett sárgabarack szolgál alapul a jellegzetes zamatú, eredetvédett gönci barackpálinkának.
A megye állattenyésztését évtizedek óta – a természeti adottságokból eredően – az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozza meg. A több ezer hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha- és juhtenyésztéshez, és azok fejlesztéséhez. A 2015. június eleji állatszámláláskor a megyében 44 ezer szarvasmarhát tartottak, kevesebbet, mint egy évvel korábban, és csökkent a tehénállomány is. Bővült a sertések és az anyakocák száma. A tyúkállomány (2 millió) szintén gyarapodott. A főbb állatfajok közül a juhok száma (42 ezer) is emelkedett a 2014. júniusihoz viszonyítva. A térség állattartó képességét korántsem aknázza ki teljesen, szinte valamennyi fontosabb állatfaj tenyésztésében jelentős tartalékok rejlenek.
A Tokaji borvidék, ahol „a királyok bora, a borok királya” terem3
Borsod-Abaúj-Zemplénben két borvidék is található, a Bükki és a Tokaji. Utóbbi a világ első zárt borvidéke, és 2002 óta az UNESCO Világörökség része. Több kutatás, köztük az Agrár-
gazdasági Kutató Intézet elmúlt évben nyilvánosságra hozott borismeretre és fogyasztási szokásokra vonatkozó kutatásának eredményei igazolták, hogy az ország 22 borvidéke közül a Tokajit, illetve annak borait ismerik legtöbben. A Tokaji borvidéken már a miocén korban is termett szőlő, a szőlőtermesztés mikroklimatikus feltételei kiválóak. A termesztett szőlőfajták száma mára jelentősen csökkent, jelenleg 6 fajta engedélyezett: Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály, Zéta, Kövérszőlő és Kabar. A tőkék művelési módjának számos fajtája közül a Tokaji borvidéken korábban a bakművelés volt az általános, ma szinte kizárólag a kordonos művelést alkalmazzák a termelők, a középmagas kordonművelési mód a legelterjedtebb, ebből az egykarú a legnépszerűbb. A szőlőterület 2013. októberben 5800 hektár volt. A borvidék 27 települése közül közigazgatási területéhez képest legnagyobb arányú szőlőterület Tolcsván és Mádon (29-29%) volt. Az utóbbi több mint egy évtizedben lényegesen megváltozott a birtokszerkezet Tokaj-Hegyalján. Az 1990-es években és még a 2000-es évek elején is a sok gazdaság és a rendkívül elaprózódott üzemméret volt a jellemző, több száz 50 m2 vagy annál kisebb területű birtokon gazdálkodtak. 2011-re jelentősen csökkent ezek száma és aránya. Ugyanakkor a legalább 0,5 hektár (5000 m2) vagy annál nagyobb birtokok részesedése nőtt.
A Tokaji borvidéken viszonylag kevés szőlőfajtából a borféleségek számtalan változata állítható elő a szüret időpontjától, a nemesrothadás jellegétől és a feldolgozási technológiától függően. A borvidék és az ország emblematikus bora a Tokaji aszú, amely hungarikum, és édes bor kategóriában verhetetlen. Emellett számos kiváló fajtabor, valamint borkülönlegesség készül Tokaj-Hegyalján, és jól szerepel a különböző hazai és nemzetközi borversenyeken.
2 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdaságáról – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Miskolc, 2013.
3 A szakasz a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatait tartalmazza.
„KSH Miskolci főosztály”
