Miért hozom fel éppen most e gondolatot?
Mert reméltem valamit attól a naptól, amikor mindössze két információval a zsebemben ellátogattam Kardos Csabához.
Mit tudtam róla?
Hogy snowboardozik és hogy sikeres kukoricatermesztő, a Kukorica Termésverseny nagy felfedezettje.
Mit reméltem ettől a naptól?
Bíztam abban, hogy sikerül megfejtenem a snowboardozás és a kukoricatermesztés egy emberben fellelhető közös titkát.
Sikertörténet az, ahogy lépésről lépésre felépült a hajdúböszörményi családi gazdaság, a Kardos-Farm Kft.
A vállalkozást Csaba édesapja, Kardos Ferenc indította el még 1990-ben. Jelenleg 550 hektáron gazdálkodnak
hét alkalmazottal. A saját és bérelt területen kívül még ezer hektárt művelnek bérmunkában és 2500 hektár termését szárítják évente a gépszínnel, tárolókkal, terményszárítóval felszerelt saját telepükön.
A fejlődés mozgatója náluk az egyre professzionálisabb géppark fejlődésével párhuzamos területnövelés volt
és a szolgáltatások kibővítése.
Kardos Csabához igyekezve elképzeltem őt, de megmondom őszintén, „csalódtam” a találkozás első pillanatában.
A snowboard és a kukorica termésversenyek sikerének hallatán egy vagány, kicsit nagyképű, laza fickóra számítottam, nem pedig egy szerény, kedves, zavarba ejtően tiszta tekintetű 30 éves fiatalra. Megnyugodtam, amikor kezet fogtunk, a cikk végén megértik majd ennek eredőjét. Talán megbocsájt érte Csaba, ha azt mondom, az első pillanattól a cinkosom lett, mely esélyt adott arra, hogy könnyebben megfejtsem a titkot. Tényleg igaz, hogy menj közel ahhoz, akiről írni szeretnél. A skorpió jegyében született, saját meglátása szerint viszont nem tipikus skorpió, de szerénysége ellenére határozott, kutató szellem. És büszke is.
Büszke arra, hogy 2004 óta nincs ekéjük, mert ők e térségben a forgatás nélküli talajművelés úttörői. A csodabogár jelző ezen oknál fogva kijár nekik, hiszen a mai napig csodájára járnak a környékbeli gazdák a művelési módnak, még a saját szemüknek sem hisznek, s a gépszínt pásztázva keresik az eldugott ekét. Hajdúböszörmény térségében, 70 km-es körzetben vannak földjeik, több helyen nehéz művelésű kötött talajokkal. Ilyen volt annak idején a Görbeházán megvásárolt elhanyagolt földterület is, itt próbálták ki először a mulcsművelést, amelyet azóta nemcsak a saját, hanem a bérelt területeken is alkalmaznak.
„Mert mi nem zsigereljük ki a talajt – hangsúlyozza –, hanem óvjuk, illetve az okszerű tápanyag-kijuttatáson túl különböző technológiákkal, például baktériumtrágyázással, vagy mustár vetésével rásegítünk az eredményre. Ezáltal a talajszerkezet kiváló, porhanyós, szemcsés, a talajélet aktív, a giliszták számának megugrása szemmel látható.”
A mulcsművelés gazdaságossága, a talajszerkezet javulása és a termésátlagok meggyőzték őt arról, hogy igenis nyitottnak kell lenni az újra és amit még fontosnak tart, hogy rendszerben kell gondolkodni. Mert ha Csaba egy ügyet felvállal nagyon lelkesen és céltudatosan szolgálja és viszi előre. Még hogy nem tipikus skorpió!
A régóta síelők szerint, aki a snowboardot vállalja, az a sötét oldalt választja. Csaba ezzel nem ért egyet és visszautal az előbbi témára, vajon mit gondolhatott annak idején egy megrögzötten ekét használó gazda a mulcsművelésről?
– „Merem szeretni az újjal együtt járó kihívást – lelkesedik fel ez a szerény fiú – , bátran vállalom az előremutató és rendkívüli dolgokat .” Annál is inkább, mert néhány veszélyesebbnek tűnő lépés különb életérzést adhat, mint több ezer céltudatos lépés. A síelésről ezen indíttatásból tért át a snowboardozásra. Meséli, hogy vonzza az ismeretlen, imádja a kihívásokat, a megmérettetést, mi több, tombol benne a versenyszellem.
Mulcsművelésre vagy snowboardozásra átállni?
Kihívás volt mindkettő. Előbbi kipróbálása és alkalmazása a gazdaságosságot, a talajszerkezet javulását és a terméseredmény növelését hivatott megvalósítani, utóbbi a langyos víz felkavarását, az intenzív életöröm átélését biztosítja. Akkor érzi magát a legjobban, amikor pörög minden, értendő ez a munkájára is. Ezért az élete része az extrém sportolás, beleértve a wakebordozást, az ejtőernyőzést, a vadvízi evezést, s talán ezért a Kukorica Termésversenyen való kitartó részvétele is. Mindkét esetben az „első” emlékezetes számára, az első lecsúszásnál óriásit esett, a kórházig meg sem állt, de úgy fogta fel, hogy megúszta egy agyrázkódással. Nem adta fel, a kudarc ellenére tetszett neki a mozgás és tovább akarta csinálni. Mert ha ő egyszer akarja és tizenhatszor elesik közben, tizenhetedszerre is feláll.
Az első termésversenyükre tudtuk nélkül lettek benevezve még 2012-ben. Lelkesítette őt az elért jó eredmény, amelyet a kezdő szerencséjének is titulál, ami igazán hozzá tartozik az ő személyes történetéhez. Számos körülménynek persze passzolnia kellett, úgy, mint a térséget akkor kényeztető időjárás, a sikeres technológia, vagy a megfelelő fajtaválasztás. A következő évben pedig, túljutva a meglepettség fázisán, a győztesnek járó díjat vehette át. Gyermekkora óta szeret versenyezni – még a matematika versenyek időszakából fakadóan –, akkor tette igazán magáévá a versenyszellemet. Kimondottan ösztönzik a versenyhelyzetek. Saját elmondása szerint nem túlzottan vakmerő – ez érezhető a habitusán –, törekszik a biztonságra, akár a lecsúszásnál, akár a termesztés során. A termés megóvása és növelése mellett célként lebeg előtte, hogy minél kisebb legyen a kockázat. A DEKALB mellett is többek között ezért tette le a voksát, illetve, mert fontosnak tartja, hogy egy választott márka a kiváló, megbízható minőséget képviselje. Ez ugyanúgy érvényes a snowboardozás során viselt biztonsági felszerelésre, a deszkára, vagy a hétköznapokban viselt ruházatára, a flottába beválasztott munkagépekre és a már említett kukorica hibridekre is.
Ez utóbbi esetében a számára már bizonyított hibrideket preferálja, és mindig készen áll az újdonságok kipróbálására. Az új genetikákról folyamatosan értesül, konzultál a területeiket jól ismerő DEKALB szaktanácsadóval.
Egy ilyen ajánlás eredményeként ebben az évben a Kukorica Termésversenyre a DEKALB portfólió új tagjával, a DKC4943-mal nevez. Magas termőképessége, kiemelkedő aszálytűrése, valamint a jó vízleadása miatt döntött a DKC4943 mellett. A partnerség fontosságát vastagon aláhúzza. A DEKALB szakembere, Kovács László végigkíséri a termesztési ciklusokat, aktívan közreműködik a lehető legjobb megoldások megtalálásában, ugyanúgy, mint ahogyan azt ők teszik a szolgáltatási körükbe tartozó partnereik felé.
Kedvence egyébként a DKC5276, az utóbbi három esztendőben ez a legnagyobb területen elvetett hibrid náluk, mert minőségben és mennyiségben ez a DEKALB hozta a legjobbat. Biztonságot ad a hibrid kiegyensúlyozott teljesítménye, mert az elszórt területeiken, az igencsak eltérő adottságok mellett ez ugye lényeges szempont.
Kiváló versenyző Csaba is és a DKC5276 is, nem a véletlennek köszönhető, hogy a 2013-as Kukorica Termésversenyt együtt nyerték meg.
Egybecseng a gazda véleménye a forgalmazó megállapításával, miszerint a csúcstermésre törekvő, fegyelmezett termelők hibridje a DKC5276-os. Véleménye szerint igenis szükség van több biztos pontra a termelés során, amire lehet építeni. Nem elég bíznia csak magában, a jó döntéseiben – ami persze az extrém sportoknál is elengedhetetlenül fontos –, hanem bízik a tudatosan alkalmazott technológiában, vagy akár a nagy terméspotenciált hordozó hibridekben. Ez a bizalom egyfajta szabadságot ad számára, még akkor is, ha kihívások sora vár rá, mint például most, amikor a szárazsággal küzdenek, hiszen a térségben mindössze 120–130 mm csapadék esett idén a tenyészidőszakban. Az időjárási anomáliákra, amelyek sok esetben döntésre kényszerítik, vagy egyszerűen csak leszűkítik a rendelkezésre álló munkaidőt, a fejlett gépparkjuk által megvan a válasz, erre rásegít a tudatos technológia és az okszerű fajtaválasztás.
Fejlesztési terveik az öntözési lehetőségek bővítésére koncentrálódik, mely a jelenlegi 50 hektár öntözhető területet 200 hektárra duzzaszthatja. Tudatos lépéseket tesz tehát a többért és jobbért, nem elégszik meg a jelenlegi eredményeivel sem a munkájában, sem akkor, amikor téli szenvedélyének hódol, hiszen a meghódításra váró hegyekben is évről évre tökéletesíti a csúszási technikáját és a dinamikát.
Kihívások sora vár rá nap mint nap területről területre, mert az igencsak eltérő aranykoronájú földjeikről kell a maximum termést learatni. Állandó tanulással, tájékozódással igyekszik az elemi erőkkel szembeni kitettséget csökkenteni, a profibb gazdálkodás érdekében most szerzi a növényvédő szakmérnöki diplomáját.
Megint egy újabb kihívásnál tartunk!
Úgy érzem, körbeértem a titokkereséssel, megfejtettem a két, egymástól távol álló tevékenység, a snowboardozás és a kukoricatermesztés életérzésének egy emberben lakozó, több kulcsszóból is álló rejtélyét: a többet, a jobbat, a kihívást jelentő újat, a teljesítményt, a versenyszellemet, mindezeket ritka szerénységgel és kellő alázattal párosítva. A dinamizmust feltételező tulajdonságok mellett a biztonság érzését sem feledem, ami Csaba lényéből sugárzik.
„Mert akkor vagyok nyugodt – idézem végül a büszke apát, aki olykor-olykor felénk kacsingat, miközben végzi telepi teendőit – ha a fiam a telepen tartózkodik, mert tudom, hogy akkor minden rendben lesz.”
Emlékeznek arra, amikor megismerkedésünk első pillanatában én is valami hasonló nyugalommal szembesültem?
Gáspár Andrea
Agro Napló
*Márai Sándor idézet, forrás: www.citatum.hu
A Monsanto Hungária Kft. által szponzorált cikk
