A felmérések szerint a népszavazás kimenetele egyelőre kiszámíthatatlan, eddig a kilépés és a bennmaradás mellett voksolók aránya kiegyensúlyozottnak tűnik. A Brexit ügye a politikai pártokon belüli erőket is megosztja, míg a konzervatív kormányfő uniópárti, addig párttársa, a londoni polgármester Boris Johnson a kilépés egyik legnagyobb szószólója, egyúttal a Vote Leave kampány vezetője, nem mellesleg a leköszönő David Cameron kormányfő legnépszerűbb esetleges utódja. A Munkáspárt állásfoglalása nem egyértelmű ebben a témában, miközben a párt támogatói körében népszerűbb a bennmaradás, kérdés, hogy a párt mennyire kampányol elkötelezetten egy olyan ügy mellett, amely egyúttal a kormányzatot is támogatja. Az EU mellett korteskedők ügyét az sem segíti, hogy a maradást támogató Cameron miniszterelnök érintett a nemrégiben napvilágra került offshore-botrányban.
Ha a kilépés pártiak kerülnek többségbe, akkor megindul egy legalább kétéves tárgyalási folyamat, amelynek a tényleges kilépés előtt tisztáznia kell az Egyesült Királyság és az európai közös piac jövőbeli kapcsolatát. Az EU-val szembeni kereskedelmi kapcsolatok tekintetében a minta Norvégia és Svájc lehet, mely az uniós piachoz történő hozzáférésért cserébe fizet az unió költségvetésébe.
A britek számára a kilépés nem tűnik jó üzletnek. A jövőbeli bizonytalanság erősen fékezhetné a brit beruházásokat és az exportot, ami várhatóan negatív hatással lenne a GDP alakulására (a becslések évi -0,1-től évi -1%-os tartományban szórnak). London, mint pénzügyi központ is veszíthetne jelentőségéből, hiszen kérdéses, hogy az EU mennyire nézné jó szemmel, hogy tőkepiacának központja hirtelen kikerül az EU-n kívülre. A fentiek miatt, kilépés esetén megindulna a tőkekiáramlás, a font gyengülne (a szakértők akár 10–20%-os gyengülést is elképzelhetőnek tartanak), az állampapírpiaci hozamok pedig emelkedhetnek. Ezek a hatások pedig erősebbeknek tűnnek, mint a realizálható hasznok, amelyek a kilépés pártiak szerint az Egyesült Királyság megszabadulása lenne az EU túlszabályozottságától, a nemzeti szuverenitás visszaszerzése és az az évi nettó kb. 7-8 milliárd euró (a GDP 0,3%-a), amit befizetnek az EU költségvetésébe.
A Brexit-nek az Európai Unióra gyakorolt hatásai alapesetben nem jelentősek, de enyhén tovább ronthatják az európai növekedési kilátásokat. Kisebb problémát jelent az EU geopolitikai és gazdasági súlyának csökkenése. Nagyobb gondot okozhat, hogy a kilépés évekre lelassíthatja a brüsszeli adminisztrációt, egyéb fontos ügyekben – mint az EU további bővítése, vagy az adósságválság kezelése – visszavetve a döntéshozatalt.
A brit kilépés magyar gazdaságra gyakorolt közvetlen hatásai sem tűnnek jelentősnek. 2015-ben a magyar export alig 4,0%-a irányult az Egyesült Királyságba. Külkereskedelmi mérlegünk az Egyesült Királysággal szemben erősen pozitív, értékben az export bő kétszerese az onnan érkező importnak. Exportunk közel kétharmadát a gépek és szállítóeszközök teszik ki, azon belül a közúti járművek és a villamos gépek, illetve az elektronikai eszközök tesznek ki jelentős tételt. További fontos hazai exportcikk a vegyi áruk és hasonló termékek (pl. gyógyszer, gyógyszerészeti termék) 8%-os részesedéssel, illetve kisebb, 6-7%-os tételt jelentenek az élelmiszerek, elsősorban az állati takarmány, zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a hús és húskészítmények. Az export nagy valószínűséggel nem kerülne nagyobb veszélybe a Brexit esetén sem, hiszen a kétéves tárgyalási periódus jó eséllyel úgy végződik majd, hogy a szigetország tagja marad a vámuniónak (ahogy az EU-n kívüli Svájc és Norvégia is élvezi annak előnyeit). A jelentős nettó befizető Egyesült Királyság kilépésével azonban a Magyarországnak jutó európai uniós források azonban csökkenhetnek, mintegy 10%-kal, évente mintegy 300 millió euróval és kérdéses a szigetországban dolgozó, akár 100 ezer magyar jövőbeli sorsa is. Összességében azonban a hazai gazdaságra gyakorolt közvetlen hatás elhanyagolható mértékűnek tűnik, de a közvetett, az európai integráció lassulásán keresztüli hatások miatt – azok nehéz kiszámíthatósága következtében – kicsit jobban aggódhatunk.
Rátkai Orsolya
OTP Elemzési Központ
A cikk szerzője: Rátkai Orsolya