A közjegyző jelenlétében kisorsolt fődíjat Szolomajer István nyerte, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Mérk, Vállalj és Tiborszállás körzetében 350 hektáron gazdálkodik extrém gyomproblémák közepette.

Emlékeznek a 2011. évi Agro Napló híradásra? Így szólt:

Új köles fajt azonosítottak hazánkban a kukoricaföldeken

A Bayer nyitórendezvényén új köles faj szántóföldi megjelenéséről tájékoztatták a közönséget. A Panicum riparium megjelenése és terjedése a kukoricatermesztők életét keserítheti meg. Az egyelőre magyar névvel még nem rendelkező gyomnövény a köles fajok közül a cérna kölesre hasonlít leginkább. A fajnak a jelentős gócpontjait először 2007-ben Dr. Király Gergely írta le a Zalai-dombság ruderális területeiről, kukorica gyomnövényként 2010-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Mérk község határában fedezték fel.

Milyen a sors! Éppen Szolomajer István gazdaságában történt ez a gyomfelfedezés, s az azóta magyar nevet is kapott parti köles valóban feladta a leckét a keleti országrészben. A parti köles mellett a fenyércirok és a tarackbúza jelenti a gazdaságban a legnagyobb kihívást. A vállalkozó elmondta, évek óta dolgozik együtt a Bayerrel, s már számtalan készítményüket használta sikerrel. Az alkalmazott gyomirtó szer paletta a Capreno-val kiegészülve lett teljes – hangsúlyozta, ez az általa ismert legszélesebb portfólió akár az időzítés, akár a célirányos hatékonyság szempontjából. Vannak területei, ahol az Adengo-val végzi a korai alapgyomirtást, majd a rugalmasan kijuttatható Laudis-sal zárja a technológiát, de vannak olyan területek, amikor az előbb taglalt két időpont között egyszeri Capreno-s kezelést alkalmaz. Ilyenkor nem a kukorica fejlettségéhez igazítja a kijuttatást, hanem a gyomok 2–4 leveles állapotát veszi figyelembe. A szer rugalmasságát, gyorsaságát, látványosságát, tartamhatását dicsérte a gazda, továbbá kiemelte, hogy nem károsítja a kultúrnövényt. Elég az időbeni elvégzett egyszeri kezelés, s szinte minden gyomnövény elpusztul a területen. A jó kukoricagyomirtó szert megfizeti Szolomajer István, nem spórol rajta, mert azt vallja, hogy ez a befektetés megtérül a termésmennyiségben. Az utazásra jogosító nagy értékű utalványon kívül – amelyből jut mindenkinek a családban – minden idők legjobb terméseredménye is boldoggá teszi őt, idén 14 t/ha körüli üzemi termésátlaggal büszkélkedhet.

Az egyik laptop szerencsés tulajdonosa Erdős Imre, az összesen 840 hektáron gazdálkodó Dunakiliti Agrár Zrt. termelési vezetője is jelen volt az ünnepségen. Elmondta, cégük az 1200 szarvasmarha állományt felvonultató állattenyésztésük kiszolgálására mintegy 400 hektáron termeszt kukoricát, ebből mintegy 190 hektáron silókukoricát, 160 hektáron másodvetésű és mindössze 50 hektáron fővetésű kukoricát. A növénytermesztési és állattenyésztési üzletáguk sikeres összehangolása érdekében rendkívül nagy energiát és költséget fordítanak a kukoricaállomány növényvédelmére, beleértve a gyomirtást is. Gyomborítottságukat nézve az egyéves gyomok közül a libatop és a szőrös disznóparéj, egyszikűek közül a kölesfélék találhatóak meg. Kihangsúlyozta, hogy a Capreno két eltérő hatásmódú hatóanyaga rugalmas és biztonságos állománykezelést tesz lehetővé, emellett tartamhatással is rendelkezik. Gyors és látványos a hatása, mindemellett nem fitotoxikus a kukoricára – sorolta a szer előnyeit a szakember.

A Capreno berobbant a piacra

A Bayer elkötelezett az innováció iránt. A kukorica, a gyomirtószer-fejlesztések fókuszában álló kultúra Európában, a kutatásokra fordított összeg alapján a Bayer vezeti a piacot. Rikk István, a Bayer Hungária Kft. Crop managere a Capreno első évét sikeresnek értékelte, a készítmény berobbant a piacra, egy év elteltével a Top 10 kukoricagyomirtó szer között szerepel. A magyarországi bevezetését további 15 európai országban történő piaci bevezetés követ majd. A siker egyik kulcseleme, hogy a termék hazai adaptálásában aktívan közreműködtek a termelésben dogozó magyar növényvédősök, akik rendszerint kipróbálják az új fejlesztésű Bayer termékeket – mondta Rikk István. Nagy szakértelemmel fordulnak az új termékhez, pontosan meghatározzák a gyomproblémákat, amelyek megoldásához nélkülözhetetlenek a gyakorlati tapasztalataik, továbbá nagyon hasznosak a későbbi technológia javaslat kialakításában az így kapott dózis, időzítési és hatékonysági információik. Ha már megvan az engedély – amire a Capreno esetében 2015 tavaszán került sor –, a Bayer mintát ad érdeklődő partnereinek, hogy éles helyzetben minél több termelői véleményt, adatot gyűjtsön a termék bevezetéséhez.

A dél-dunántúli növényvédősök tapasztalatait az Agro Napló januári számában, vagy az alábbi linken olvashatja: http://bit.ly/2dAmFkd

-ga-

A cikk szerzője: Gáspár Andrea