Milyen eredményeket várnak az idei, harmadszor megrendezésre kerülő Vasi búza termésversenyen?

A vetéstől közvetlenül a betakarítás előtti időszakig kevés örömünk volt az időjárásban. A korai, hosszan tartó, hótakaró nélküli fagyok miatt a hektáronkénti kalászszám, míg a kései és száraz tavasz következtében a kalászonkénti magszám csökkent drasztikusan. A későn érő fajtáknál valamennyit kompenzálhatna a kedvezőbb ezermagtömeg, de nincsenek vérmes reményeink: a tavalyinál 15–25%-kal alacsonyabb termésátlagra számítunk búzából.

Milyen főbb agronómiai és növényvédelmi tapasztalatokkal szolgált az idei év? Mi jelentette a legnagyobb rizikót?

Agronómiai tanulság; az időben történő vetés fontossága, az „inkább korábban, mint kicsit is késve” elve.

Növényvédelmi szempontból könnyen kezelhető volt a gomba- és kártevőfertőzés.

Kevésbé mondhatjuk sikeresnek a gyomirtás kérdését. Az előző éveknél jelentősen nagyobb területen látni mezei aszat és székfű fertőzést. (Ezért is fontos, hogy megalapozott döntés szülessen a glifozát hatóanyagú gyomirtó szerekkel kapcsolatban.) Ami azonban a gyomirtási stratégiák újragondolását igényli, az az egyszikű fertőzés. A széltippan, ecsetpázsit, héla zab és esetenként a tarackbúza terjedése komoly terméskiesését okoz. Különösen veszélyes ez egy olyan országban, ahol a búza visszavetés aránya közel 80%.

Ebben a régióban milyen klimatikus kihívásokkal szembesülnek évről évre a gazdák?

A klimatikus kihívásokat adatokkal tudom érzékeltetni:

• 2016. – 910 mm csapadék
• 2017. 11. 30-tól 2017. 07. 09-ig – 210 mm csapadék
• 2015. július 9. – Pusztító jégverés
• 2016. július 11. – Pusztító jégverés
• 2017. július 7. – Pusztító jégverés

Ebből adódóan kell Ön szerint termesztési stratégiát, vagy netán szemléletmódot váltaniuk?

A klimatikus okokra visszavezethető stratégiaváltás első eleme a NAK által kezdeményezett jégkármérséklő rendszer kiépítése.

Az aszályos periódusokhoz kell igazítanunk a talajmunkát, a vetésszerkezet kialakítását, a fajtapolitikát, és persze tenni kellene valamit az öntözés tekintetében is. Vas megyében az öntözhető terület 1 hektár.

Milyen fajtákat preferálnak elsősorban a vas megyei gazdák? Mi alapján választanak búzafajtát?

A Vasi búzatermelési verseny résztvevői 96–98%-ban külföldi, főleg francia, német, osztrák fajtákat használnak. Leggyakrabban hosszú tenyészidejű, későn érő tar fajtákkal versenyeznek. Minőség tekintetében erősen a bőtermő fajták dominálnak.

Több szakembertől is megkérdeztük már, most Önnek is felteszem a kérdést: a mennyiségi vagy a minőségi búzatermesztésnek van leginkább jövője?

Néhány országban már fehérjehozamra „trimmelik” a legújabb fajtákat. Ebben a mutatóban a bőtermő fajták jobban állnak. Iránymutató lehet a párizsi tőzsde bekövetkezett változása: 2017 májusa óta drágább a takarmánybúza, mint az étkezési búza. A pékek szerint is az adalékok teszik ki a lisztet, nem a búza. A gasztronómia és egészséges táplálkozás tudorai egyre nagyobb kampányt vezetnek a kenyér ellen. Bizonyára van érv a minőségi termés oldalán is, csak fizetni ne kelljen érte...

Mondhatjuk, hogy a NAK Vas megyei Szervezete példaértékű módon ösztönzi a gazdákat a versenyképes termelést megcélozva. Ennek egyik eleme a már hagyományos és nívós termésverseny. Mások is tanulhatnak ebből? Biztosítanak közben vagy utána szakmai platformokat, ahol közösen megosztják tapasztalataikat?

A verseny teljes mértékben elérte célját. Messze-messze túlnőtt egy egyszerű megmérettetésen. Rengeteg szakmai tanulsága van, de stratégiai kérdésekre is választ adott.

Az első és legfontosabb tanulsága, hogy Vas megyében is képesek vagyunk világszínvonalon búzát termelni. Alkalmas rá a környezet, a műszaki feltételek és a gazdálkodók is.

Nagyon fontos tanulsága, hogy minden pótlólagos ráfordítás többletnyereséget eredményez, persze az ésszerűség határain belül. A sok szakmai tanulsága (talajművelés, vetési idő, vetőmagnorma, fajta, műtrágyázás stb.) mellett azt is megmutatta, hogy érdemes jól csinálni, de ahhoz nincs megalkuvás a technológiai szigor tekintetében.

A tapasztalatok, információk gyűjtése, szintetizálása és termelőkhöz juttatása alapvető kamarai feladat. A Szolgáltató Kamara minden tevékenysége erre irányul. Szakmai fórumokon, rendezvényeken vagyunk aktív szereplők, rendszeresen megjelentetjük Vasi Aktuális kiadványunkat, modern szakirodalmat fordítunk le, napilapokban és interneten adunk szakmai segítséget szinte „recept” jelleggel.

A mai eseményen indult útjára a „2-4-6” program, amelynek célja, hogy Vas megyében 2 éven belül átlagosan 4 tonna/hektárra növekedjen a repce, és 6 tonna/hektárra a búza terméshozama. Mi a realitása ezeknek a terméseredményeknek, milyen feltételek mellett valósulhat meg? Hogyan ösztönöz a NAK annak érdekében, hogy ezek az eredmények megvalósulhassanak?

Tudjuk, hogy a programunkban célkitűzésként megjelölt 4 tonna/hektár repce és 6 tonna/ hektár búza terméshozam ambiciózus vállalás.

Megvalósíthatóságára az eddigi eredmények, a búzatermelési verseny sikere és a nagyon intenzív kamarai szakmai munka adhat reményt. Olyan méretű és erejű kampányba kezdtünk, ami példa nélküli a szakmában. Falugazdászaink 1500 repce- és búzatermelő gazdatársunkat keresik fel a következő napokban. Olyan repcére és búzára specializált kiadványokkal, amely szakirodalmak iránymutatásának elfogadása és alkalmazása biztos sikert eredményez. A „Vasi aktuális” mostani kiadványunk a repce vetéséről, az őszi teendőkről számol be úgy, hogy minden fontos kérdésben (műtrágya, vetőmag, lombtrágya, mész, vetőgép, növényvédő szer) rendkívüli, csak Vas megyére érvényes akciókat kínál.

Ezt a „nagy menetelést” ismételjük meg a búza vetése előtt is, remélhetőleg még szélesebb körben. Innen kezdve aztán tényleg az égieken (mm-ben kifejezve) múlik a siker…

A Vasi búza termésverseny 2017. évi hivatalos eredménye lapzártánkig nem érkezett meg, erről a későbbiekben számolunk be.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea