Az egybegyűlteket Dr. Formanek Zoltán, az Ecolab Közép-Kelet-Európa kereskedelmi vezetője köszöntötte. Az immár 11. alkalommal összehívott konferencia díjátadóval indult. Az Animal-Hygiene Kft. munkáját ismerték el: megköszönve az elmúlt évek erőfeszítéseit, amelynek köszönhetően az Animal-Hygiene Kft. az Ecolab legnagyobb forgalmazója Magyarországon. A díjat a cég ügyvezetője, Kiss Attila vette át. A cég egyébként tavaly Közép- és Kelet-Európa (beleértve Oroszországot is) legnagyobb mezőgazdasági nagykereskedője is lett.
2017-ben az Ecolab négy új terméket vezetett be. Többek között a Veloucid nevű tőgyápoló terméket, ami rendkívül sok kozmetikai komponenst tartalmaz. Különösen hasznos ez a termék ilyenkor, télen, mikor a hideg időben a bőr kiszárad. A Veloucidnak köszönhetően a bimbó bőre sima és rugalmas. Fontos ez azért is, mert így a bőr könnyebben ellenáll a környezeti terheléseknek, illetve nehezebben tapad meg rajta a szennyeződés.
Fontos új termék volt még tavaly a Jet Foam, ami egy gyors előkészítő termék. Különösen ajánlott karusszelekbe; de új termék a TurboShield is, ami egy kétkomponensű utófürösztő. Gyors hatású Shield termékként véd a környezeti mikrobák ellen a következő fejésig.
Végül, de nem utolsósorban a negyedik új termék: a Romit BF. Ez a fejőkehely tisztító termék a fertőzéses tőgygyulladás megakadályozásában játszik fontos szerepet. Különösen hasznos, hiszen a szomatikus sejtszám csökkentésben nagy segítségünkre van.
Nem csak új termékeket dobott piacra a cég – folytatta a beszámolót a vezető –, de több programmal is segítették a gazdák életét. Például a Felülettisztítási és fertőtlenítési programmal – erről a nap folyamán Dr. Kovács István, a Hód Mezőgazda Zrt. ellátó állatorvosa számolt be.
Több helyen – és mind többen – vezetik be a cég borjú ketrec és iglo tisztítási és fertőtlenítési programját. A lábvégkezelési program kérődzőknél nagyon jól szerepel, ami állomány szintű kezelésnél a Kovex habosításos rendszer a fürösztésesnél Inciprop HOOF D csülökfürösztő tisztító és fertőtlenítő alkalmazása a lábvégek felszárításával. Indult parazita kontroll kérődzőknek, illetve Prototeca program, de a tőgygyulladás kontroll programjuk (szubklinikai, klinikai) is több helyen bevezetésre került.
Dr. Formanek Zoltán a múlt mellett a jövőről is beszélt. Habár jósolni nehéz, de néhány nemzetközi trendet figyelembe véve már lehet tervezni. „Az IFCN felmérése és becslése szerint világszinten 2,3 százalékkal növekszik majd hosszú távon a tejtermelés. Ez persze teljesen érthető, hiszen a világnépesség nő. Így növekszik a fehérjeigény is. Ebből következik, hogy a mezőgazdaságnak folyamatosan bővülő igényeknek kell megfelelnie, egyre többeket kell ellátnia élelmiszerrel. Ma a világon összesen 119,6 millió tejelő tehéntelepet tartanak számon. Az átlagos tehénlétszám telepenként 3,1. Mindezek fényében érdemes elgondolkodnunk: ha Magyarországon több mint 380 az átlagos teleplétszám, akkor mi a világátlag több mint százszorosával rendelkezünk. Ez hatalmas komparatív előnyt jelent, akárhogy is nézzük. Természetesen vannak hátrányaink is, de a telepméret mindenképpen nagyon nagy előny.”
A tej előállítási költségét megannyi tényező befolyásolja – többek között a nemzetközi árfolyamok is. A szakember szerint az országokat ár szerint három nagyobb csoportra lehet osztani: az első csoportban lévők 30 amerikai dollárcentnél olcsóbban állítanak elő egy liter tejet. Ide tartoznak a közép-kelet-európai országok, Új-Zéland, Afrika, Latin-Amerika. A második csoportba tartoznak azok a nemzetek, ahol a tej-előállítás literes ára 35 és 40 amerikai dollárcent közé esik. Ezek között az országok között találjuk Németországot, az Amerikai Egyesült Államokat, Brazíliát, Indiát. Végül a harmadik csoport: ők azok, akik 50 és 60 cent közötti áron állítják elő a tejet, literenként. Ide tartozik Kína. Az ő költségük valószínűleg a közeljövőben nem is fog csökkenni.
A tej árát befolyásolják természetesen a környezeti hatások, amelyek a takarmány előállítási költségeit dobhatják meg, vagy csökkenthetik. Az ISCN szakembereinek előrejelzése szerint a tej ára – hosszú távon – marad literenként 32 dollárcent körül.
A magasabb fejlettségű, gazdagabb országokban pedig egyre nagyobb teret nyernek a bio és öko tejek és tejtermékek. Ezen a területen lehet tehát viszonylag magas árat és így extra profitot elérni. Mi következik ebből?
„A nagyobbak még nagyobbak lesznek. Igaz ez a tejiparra is, aki átveszi a megtermelt tejet. Általános tendencia és kívánság ebben az iparágban, hogy a tej mindenmentes legyen. Vagyis: ne legyen benne semmiféle hormon-, antibiotikum-, nehézfém-, fertőtlenítőszer-maradvány stb. Hogy a trendeknek megfeleljünk, az Ecolab is változásokat vezet be: idén a fejőházi tisztítás területén két új termékportfóliót vezet be.”
A két új termék közül az egyik csoport az Asepto Supra és a Horolith Supra: ezek klórmentes fejőházi tisztítószerek. A másik pedig az Asepto Vit és Horolith Vit klórmentes szuperkoncentrátum, szintén a fejőházi tisztításhoz. Ezek a termékek nagyfokú előrelépést mutatnak, hiszen a telepek jelenleg 0,5–1 százalékos koncentrátumokat használnak. Az új termékek koncentrációja 0,25 százalék, vagyis legfeljebb a fele a most használtaknak.
Ezenfelül az Ecolab új termékcsaládot vezet be, a ruházatok és a többször használatos törlőkendők alacsony hőmérsékletű klórmentes tisztítására és fertőtlenítésére. Ezeket DermaPerfect néven kereshetjük majd.
Tovább bővülnek az Ecolab szolgáltatásai is: objektív felülettisztítási ellenőrzés és tesztek kerülnek bevezetésre a közeljövőben. Fejőkehely fertőtlenítés ellenőrzést az Ecolab account menedzsere, Kiss Barnabás már több helyen végzett. Ezzel az ellenőrzéssel már 5 másodperc alatt mérhető eredményeket lehet kapni. Kifejezetten ajánlott – ami egyébként egy új, nemzetközi program része – a nagyobb telepek számára, amelyek igénylik a kulcsfontosságú paraméterek folyamatos nyomon követését.
A képen balról jobbra: Dr. Formanek Zoltán, Kiss Barnabás, Kiss Attila
A megnyitó után közvetlenül Sukola András, az Extra Tej termelési igazgatója tartotta meg előadását „Jobb egy kicsiny fényt meggyújtani, mint panaszkodni a sötétség miatt!” címmel. A termelési igazgató úr arról beszélt, miként működik jól és hatékonyan egy telep. Melyek azok az alappillérek, amelyek nélkül nem lehet hatékonyságról beszélni? Ilyen alap például a jó tömegtakarmány. Nem engedhetünk be rossz minőségű tömegtakarmányt, fontos, hogy a növényeket a legjobb időben arassák és dolgozzák fel. A takarmányt pedig folyamatosan figyelni kell (laborvizsgálatokkal is), mert ezzel érhetőek el jó eredmények. A tisztaságon túl az is nagyon fontos, hogy kik és hogyan dolgoznak a telepen. Az alkalmazottakat – főleg az Ausztriához közeli telephelyeken, ahol könnyen lépik át az országhatárt a dolgozók a jobb fizetés érdekében – jól kell megfizetni. Persze ezt a bért ki kell termelni. Hogy a telep így és jól működjön, meg kell törni a napi rutint, el kell engedni a rossz szokásokat.
Ez lehet, hogy nehéz, de muszáj. Hiába jók a számok, törekedni kell a még jobbra. Követni a technológiai fejlesztéseket, törekedni kell a megújulásra. Ebben nagy segítséget nyújt a cégnek az Ecolab, amely termékeit több telepükön is használják. A jó eredmények elérésében, véli Sukola András, az Ecolab gyártmányai is nagyon sokat segítettek, hiszen működnek ezek a termékek. Legelőször a fejőházban alkalmazták őket, még 2012-ben, azóta bővült a paletta, egyre több terméket alkalmaznak a telephelyeken.
Fejőház az Extra Tej Kft. beledi telepén (Fotó: Kiss Gergely)
Dr. Kovács István, a Hód-Mezőgazda Zrt. ellátó állatorvosaként beszélt a sertéstelepi higiénia és az eredményesség kapcsolatáról. Kifejtette, hogy milyen lépéseket tettek meg a cégnél a tartomány egészségének megőrzése érdekében. Ezek a lépések hoztak igazán eredményes évet a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek. Az állatorvos úr 1998 óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – dolgozik a cégnél.
2008-tól építkezésbe kezdett a cég: a régi épületeket elbontották, helyükre új, modern épületek kerültek. Az új hizlaldák szellőztetése, tisztítása, az ivóvíz ellátása is a legkorszerűbb technológiának megfelelő. 2013-ban készültek el az utolsó új épületek.
Hogy a korszerűsítésre csak néhány példát említsünk: új genetikát vásároltak a telepre – megvizsgálva a 2012-es adatokat –, az új kocasüldőket már az új épületekben helyezték el. A fertőzött állatokat kitakarították, a sertések egészségügyi állapotát folyamatosan monitorozták, vérvétellel vizsgálták. A következetes odafigyelés, a higiéniára való törekvés pedig meghozta a gyümölcsét is. Nem csak Magyarországon, de világszerte kiemelkedő eredménnyel zárult az év. Ezeket a jó eredményeket csakis nagyon hatékony és következetes járványvédelemmel, higiéniával lehet elérni – összegzi az állatorvos.
Pócz Dániel a Farmsolution Kft.-t mutatta be és kiemelte az állattartásnál szükséges emberi hozzáállás és szemlélet fontosságát. Végül a szakmai nap zárásaként Vincze Gergő gazda mutatta be gyakorlati tapasztalataikat a Maxx nyalótömbök és a Sahara Dry alomporral. A tulajdonos 2015-ben örökölte meg a családi gazdaságot.
A gazdasághoz tartozik 300 db anyajuh, 65 hektár föld – saját és bérelt egyaránt –, ezen termelik meg a szükséges takarmányt, abraknak valót, de ezenfelül értékesítenek is belőle. Fontos tapasztalat volt: a régi úton nem lehet tovább járni, fontos a megújulásra való törekvés. Elsők között az állomány javítására volt szükség, hiszen hiába volt jó minőségű a takarmány, mégse volt tökéletes a kondíció. Ugyanilyen fontos a talaj karbantartása is, osztotta meg véleményét Vincze Gergő, hiszen ha azt elhanyagoljuk, a takarmány se lesz jó, így a jószág sem jut megfelelő vitaminokhoz, nyomelemekhez.
„Leromlott állománnyal, rosszul működő gazdasággal kellett szembesülnöm, mikor átvettem a családi gazdálkodást. Sok pénzünk nem volt, de úgy döntöttem, befektetek az új, modern és sokszor drága termékekbe. Ilyenek voltak a Maxx vitamintömbök például, amelyek az első időkben rohamos tempóban fogytak. De így visszagondolva, ma sem döntenék másképp: megérte befektetni, az állomány folyamatosan javul, elhullásaim nullára csökkentek és a szaporodási mutatók 45% feletti javulást mutatnak 6 hónap alatt. Megérte kockáztatni.”
-hj-A cikk szerzője: Hardi Judit
