Az eseményen a szójatermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl Kínából, a szójabab őshazájából érkező szakemberekkel nyílt lehetőség eszmecserére. A 15 fős kínai delegáció európai körútjának első állomásán a Kínai Tudományos Akadémia és a Duna Soja Szövetség posztgraduális oktatási együttműködési megállapodást írt alá, mely a szója genetikai kutatások területén hozhat nagy előrelépést.

Seiwerth Anna, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője, a rendezvény főszervezője kiemelte, a mintegy száz szakember részvételével zajló konferencia fókuszában a szójaoltás állt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot ter­meszteni, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N-hatóanyag-felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A konferenciát követő sajtótájékoztatón elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat. A GMO-mentes magyar szója nemzetközi szinten elismert, a hazai nemesítésű fajtákat jó alkalmazkodóképesség, magas hozam és kiváló beltartalmi tulajdonságok jellemzik. A GMO-mentesség fenntartásában és megőrzésében viszont akkor tudunk globális eredményeket elérni, ha összehangolt együttműködést alakítunk ki az európai régióban. Ezen együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak.

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója kiemelte, a szójatermesztésben, a GMO-mentes fehérjeellátásban elért eddigi részsikerek után a kutatás-fejlesztésre, az integrációra, az öntözésre, valamint a szaktanácsadási háttér megteremtésére fókuszálnak. A feldolgozáshoz kapcsolódó kapacitásnöveléssel ösztönözhetik a termelőket, fontos cél tehát a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is. A GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

Polgár Zoltán, a Magyar Szója Egyesület alelnöke; Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója; Seiwerth Anna, a Magyar Szója Nonprofit Kft. és a Lajtamag Kft. ügyvezetője; Dr. Feldman Zsolt, államtitkár; Prof. Xiabong Liu, Kínai Tudományos Akadémia; Matthias Krön, a Donau Soja elnöke

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk – hangsúlyozta Dr. Feldman Zsolt államtitkár –, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést, a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését. Öntözött területek kialakításával további területek válhatnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérhető közelségbe hozva a célként kitűzött 100 000 hektárt.