A békés megyei Murony - ahol 2002 óta a szárazságtűrő kukoricanemesítés zajlik –, valamint a baranya megyei Kozármisleny – ahol pár éve született újjá a napraforgó-nemesítés –, a világon több mint 40 leányvállalattal rendelkező, 70-nél is több országban tevékenységet folytató európai cég kontinentális körülményekre szakosodott nemesítő bázisai. A független, családi tulajdonban lévő KWS csoport több mint 160 éve foglalkozik vetőmag-nemesítéssel. Pallós Mihály, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője pont ennek a függetlenségnek a fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében, az inputpiaci koncentrációktól hemzsegő agráriumban ugyanis egyre nagyobb szerep jut a rugalmas és személyre szabott megoldásoknak – a termelővel való közös gondolkodásnak –, amely az eredményes, profitábilis gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele napjainkban.

Pallós Mihály

Kukoricanemesítés Muronyban

A muronyi nemesítő állomásnak a KWS kiemelt stratégiai szerepet szánt. A korai és középérésű kukoricahibridek csoportjára fókuszáló nemesítő munka fő törekvése, hogy a kontinentális éghajlati adottságokra legjobban adaptálható nagy termőképességű, aszály- és stressztűrő, betegség-ellenálló hibrideket állításon elő. A 16 főt foglalkoztató állomás vezetője Németh Tamás kiemelte, Magyarországon kívül Romániában és Ausztriában is folytatnak kísérleteket. A 150 ezer km2-nyi területet felölelő munkájuk azt eredményezi, hogy a legváltozatosabb agroökológiai körülmények között, a legkülönbözőbb talajtípusokon, száraz és csapadékos körülmények között tesztelhessék hibridjeiket.

Németh Tamás

Mintegy 75 ezer parcellán folynak az ún. teljesítmény kísérletek, ahol a hibridjelöltek tesztelése zajlik, s ahol rendszeres megfigyeléseket végeznek a tenyészidőszak során. Egy ilyen kiterjedt kísérlethálózattal nemesítőiknek lehetőségük van a genetikai alapok fejlesztésére akár a hűvösebb, csapadékosabb termőhelyeken, akár az ország legszárazabb területein. A hibrideket laza kunsági talajokon, dunántúli erdőtalajokon, különböző adottságú réti- és agyag talajokon illetve a legjobb csernozjomokon öntözetlen és öntözött körülmények között is vizsgálják. Céljuk, olyan genetikai alapok kifejlesztése, melyek jó szárazságtűrő képességgel rendelkeznek, aszályos körülmények között is jó a termésbiztonságuk, optimális vízellátottság mellett pedig kimagasló hozamot produkálnak. Kutatóik tanulmányozzák és rögzítik a korai fejlődési erélyt, a fattyasodásra való hajlamot, a növény habitusát, levélállását, szárszilárdságot, növénymagasságot, csőeredés magasságot, csőtípust, csuhéborítottságot, szemsorok számát, stressztűrő-, betegségellenálló-, és vízleadó képességet, terméshozamot, betakarításkori szemnedvességet. A különböző termőhelyi és évjárati adottságok mellett gyűjtött eredmények segítenek a komplex analízis elvégzésében, amely alapján kiválasztják a legjobban teljesítő hibrideket, s melyeket tovább visznek a következő vizsgálati évre.

A legígéretesebb hibridek három „belső” vizsgálati évet követően kerülnek bejelentésre a NÉBIH kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteibe, ahol további két kísérleti évben kell a legszigorúbb követelményeknek megfelelniük. A kukoricahibridek e hosszú, minden részletre kiterjedő tesztelési folyamat végén kapnak állami elismerést, ezt követően kerülhetnek piacra.

A hibridek tesztelésével párhuzamosan nagy volumenű háttérmunka zajlik a tenyészkertekben. A muronyi központban történik az összes hibrid szülővonalainak megfigyelése, felszaporítása, keresztezése, új családok indítása. Több tízezer öntermékenyítést, keresztezést végeznek évente, emellett ún. megfigyelő tenyészkerteket tartanak fenn Jászboldogházán, Bólyban és Grazban is. A nemesítői munka gyorsítását teszi lehetővé, hogy a kísérleteiket az itteni téli félév ideje alatt Dél-Amerikában folytatják, azaz egy évet nyernek a fajta-előállítás folyamatában.

A modern, legújabb technikával felszerelt nemesítő állomáson a magszámláló- és csávázógépek, valamint Wintersteiger parcellavetőgép és Baural DP 4000 parcellakombájn mellett kiemelt szerep jut a nagy odafigyelést megkövetelő, precízen elvégzett manuális emberi munkának.

A Csárdaszállási Agrár Zrt. területén lehetőségünk volt a fajtasorok megtekintésére, ahol Pintér János, a KWS termékmenedzsere hangsúlyozta; kukoricában a termésveszteségek jórészt a kedvezőtlen adottságok miatt következnek be (tavaszi hidegkár, aszálykár és a hőstressz). Ma már általánosan elfogadott a klímaváltozás ténye, amely évről évre nagy kihívás elé állítja a növénytermesztőket. 2015-ben új hibridkategória jelent meg a KWS kínálatában, a hőstressz- és szárazságtűrő kukoricák csoportja, amelyet ClimaControl3 védjeggyel láttak el. Az ide tartozó hibridek három jól elkülönülő fenológiai fázisban; a virágzás előtt, a virágzás alatt és virágzás után a legkevésbé károsodnak az említett stresszhatásoktól a kimagaslóan fejlett gyökérzetüknek, a kiváló víz- és táp­anyag-hasznosító képességüknek, a hím és női virágzat együttvirágzásának, továbbá a párologtatási veszteségek mérséklésének köszönhetően. 

A ClimaControl3 brand jelzés eddig a KONFITES, KAMPARIS, KWS 2370, valamint a KWS 4484 hibrideket illette meg, a most induló szezontól pedig már elérhető az ún. 3. generációs ClimaControl3 kukoricahibrid, a KWS KASHMIR.

Termelői tapasztalatok a 2019-ben megjelenő új generációs KWS kukoricahibridekről:

• https://www.youtube.com/watch?v=iS0hzDX6OVQ
• https://www.youtube.com/watch?v=NwO4bkr64KU
• https://www.youtube.com/watch?v=1h02A5qHnqE
• https://www.youtube.com/watch?v=rY2_LWHVRpI
• https://www.youtube.com/watch?v=oLGcDjDVGGs

Újra a napraforgópiacon a KWS

A KWS napraforgó-nemesítési programja hosszú utat tett meg a 2011-es „újrakezdés” óta. Az elmúlt hét esztendőben a hibridek tesztelésére szolgáló kísérleti terület öt országban a nulláról csaknem 45 000 parcellára emelkedett, a tesztelt hibridek száma pedig idén elérte a hétezret. Kísérleti hálózatuk Közép- és Kelet-Európára specializálódik.

Stréb Péter

A KWS az önálló napraforgó-nemesítési programjának központját Magyarországon, Kozármislenyben létesítette 2014-ben. Ennek magyarázata, hogy hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik a napraforgó-termesztés szempontjából, az átlagos hozam itt magasabb a többi ország átlaghozamainál. Kimondható, hogy a napraforgó a klímaváltozás egyik nyertese, nemcsak hazánkban, hanem a környező országokban is egyre nagyobb a vetésterülete. Stréb Péter nemesítő a kozármislenyi állomás bemutatása során elmondta, a 10 hektáros táblán évente 25 ezer sort vetnek el, és mintegy százezer öntermékenyítést, keresztezést végeznek. Amikor itt aratnak, a dél-amerikai téli tenyészkertjeikben vetnek, a nemesítési folyamatot ezáltal lerövidítik. Munkájukat speciális gépek segítik; egy új fejlesztésű Wintersteiger Dynamic Disc négysoros vetőgépre és egy New Holland kombájnra hívta fel a figyelmet. Magyarországon öt, Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában egy-egy, Romániában négy kísérleti helyszínen dolgoznak, minden lokációban 3-4 ezer parcellán. Elkezdődött a kísérleti hálózat kiépítése Ukrajnában és Oroszországban, továbbá vannak kísérleteik Franciaországban és Kínában is.

Kísérleti hibridek szétosztása ismétlésekre, magszámlálóval Kozármislenyben

A nemesítési programjuk fő célkitűzései a száraz körülmények között is stabilan magas termésátlag, a herbicid rezisztencia, illetve a fokozott ellenálló képesség a szádor- és a gombafertőzések ellen.

2018-ban már köztermesztésbe kerültek a KWS napraforgó-nemesítési program első üdvöskéi, a KWS ACER CL és a KWS NAUTILUS CLP. Előbbi középérésű, középmagas hibrid, amely évjárattól függetlenül stabilan nagy termést hoz. Utóbbi CLP-technológiával bíró középérésű, középmagas, félig bókoló, rekordtermésre képes napraforgó. Mindkettőre jellemző a rendkívül jó szárszilárdság, a szádorrezisztencia, a gombafertőzésekkel szembeni ellenállóság. Mindkettő rezisztens a Magyarországon jelen lévő összes plasmopara rasszal szemben.

A következő évek napraforgópiacának kiemelkedő hibridje lehet a jelenleg állami elismerés alatt álló KWS ACHILLES CLP. Az alacsony növésű, rendkívül jó szárszilárdságú, félig bókoló, közép­érésű, közepes méretű tányérral rendelkező hibrid szádorrezisztens, a gombafertőzésekkel szemben ellenálló, és rezisztens a Magyarországon jelen lévő összes plasmopara rasszal szemben. 2018-ban saját kísérletekben a 4,8 tonna/ha rekordhozamával maga mögé utasította a kontroll hibrideket. Szintén elismerés alatt áll a KWS APACHE CL középérésű, középmagas, nagy tányérú hibrid, esetében úgyszintén megvalósulni látszanak a KWS napraforgó-nemesítők által megfogalmazott célkitűzések.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea