Egyre több helyről hallani, hogy különböző gyomnövények rezisztensek lettek. Azért hogy megértsük, miért kell nagyobb hatásfokkal végezni a növényvédelmet, esetünkben a gyomirtást, nézzük meg hogyan alakul ki a rezisztencia. A folyamat nagyon egyszerű, igaz egy növényvédő szer gyártó több oldalt tudna róla regélni, de pár mondatban megfogalmazható. A gyomnövény nem kapja meg azt a mennyiséget, amitől elpusztul. Termést hoz, ezen magvakból is kerül olyan, amelyik megint nem pusztul ki a következő kezelés hatására, és így egy néhány év leforgása alatt területileg rezisztencia alakulhat ki.

Érdekessége a rezisztencia kialakulásának, hogy nagyon összefügg a vetésforgóval is. Azon termelőknél, ahol szűk a vetésforgó, mert egy-két igen jövedelmező növényre korlátozódott, ott nagyon gyorsan azzal számolhatnak, hogy a gazdaságos, hasznot hozó növény termesztését lehet, hogy extrém esetben fel is kell adni.

Mitől lehet az, hogy a gyomnövény nem pusztul el? Általában kisebb dózist kapott a gyomirtó szerből. De hogy lehet ez, hiszen a maximális adagot tettük a tartályba?

A választ ott kell keresnünk, és meg is találjuk, hogy a fúvókából kijött permetlécsepp eltalálta-e a gyomnövényt, vagy mekkora mennyiségben érte el?

Nagyon sok termelő vadász, és tudja, hogy a galambra nem ágyúval lövünk! Ez azt jelenti, hogy pl. apró cseppel sokkal nagyobb lefedettséget tudunk elérni mint nagy cseppekkel. Mégis sokan miért választják a nagy cseppképzést? A válasz, azért, mert általában permetezésnél fúj a szél, esetleg meleg van és így lehet az elsodródási, illetve a párolgási veszteséget csökkenteni. Ez igaz, csakhogy a cseppek nem érik el a célt. Apró cseppekkel sokkal jobb a borítottság!

A Horsch LEEB permetezők arról híresek Európa-szerte, hogy az egyik legjobb szórókeret-vezérléssel rendelkeznek. A kérdés csak annyi, hogy mit lehet ezzel elérni?

A LEEB saját légcsatornában vizsgálta a permetlé-elsodródást. Az eredményt látjuk az 1. ábrán!

Mit tudunk kiolvasni ebből a diagramból? Az elsodródásra sem a cseppméret, sem a szél erőssége nincs akkora hatással, mint a szórókeret távolsága a célfelülettől, legyen az preemergens gyomirtásnál a föld felszíne, vagy állománykezelésnél a búzakalász!

Minél közelebb vagyunk a célfelülethez, annál kisebb az elsodródás, a veszteség, így biztonságosabb és nagyobb hatásfokú a permetezés!

A Leeb szórókeretet egyedülálló keretvezérlése következtében, nagyon közel, akár 30–35 cm-re tudunk menni a célfelülettől, ebben az esetben már 25 cm-es fúvókaosztással rendelkezik a permetező (Leeb LT, GS, PT) vagy a LEEB 4 AX, ahol biztosított az 50 cm!

A 2. ábra azt mutatja, hogy a természetben elvégzett elsodródási mérési kísérlet szerint mit jelent, ha 50 cm célfelülettől való távolságot felemeljük 75 cm-re. Egy 110 03 lapos sugarú fúvóka esetében, 3 bár nyomáson, 180 l/ha permetlémennyiségnél, 8 km/h sebességgel, 3 m/s (10,8 km/h) szélben. Itt azért megjegyezném, hogy a tavasz folyamán amikor elkezdenek permetezni, vegyék a fáradtságot és nézze meg mindenki, hogy milyen magasan jár a szórókerete, mert egész évben ugyanekkora lesz a távolság a növénytől!

Ha 50 cm-ről a szórókeret 75 cm-re emelkedik el a növénytől, az elsodródás közel 50%-kal nő. Ebből az is következhet, hogy egy-két kezelést meg kell ismételni. Akkor már többletköltséggel és terméskieséssel kell számolni. Szerintem majdnem mindenkivel megtörtént már, hogy a vegyszer nem hatott! Próbáljunk precízebben növényvédelmet végezni, ezáltal védjük a környezetet, kisebb lesz a vegyszernyomás a növényen, illetve a pénztárcánkat sem terheli meg annyira. Ahhoz viszonyítva, hogy mibe kerül egy LEEB permetező, a kijuttatott vegyszer mennyisége a többszöröse! Ellenben ha tökéletesen elvégeztük a munkát, ezzel az előbb említettek szerint akár spórolhatunk is!

Válasszuk a LEEB növény- és természetvédő gépet! Óvjuk úgy az állományainkat, hogy a környezetünkre minél kisebb lábnyomot hagyjunk!

A cikk szerzője: Szász Zoltán