Hogy lehet a vegyszerfelhasználást csökkenteni, addig is amíg az űrtechika kézzelfoghatóvá válik? A gyomirtásban a kameravezérelt permetezéshez is ugyanúgy kell egy jó szórókeret!

A növényvédelemben a veszteséget kell megértenünk! Mi történik azzal a cseppel, ami a fúvókát elhagyja, mert ugye azt tudjuk, hogy szélben elsodródik, ezért is léteznek különböző technikai megoldások a szórókereteken, amivel arra törekszik mindenki, hogy minél jobban lecsökkentse a veszteséget.

A LEEB szélcsatornában vizsgálta miként viselkednek a vízcseppek! Amit az ábrán látni lehet, az elsodródásra a legnagyobb hatással a célfelület és a fúvóka közötti távolság van! Minél közelebb vagyunk a célfelülethez annál kisebb az elsodródás. Amint közelebb visszük a fúvókát a felülethez, sűríteni is kell azt a kereten, ellenben sávok keletkeznének, amik nincsenek lefújva. Abban a pillanatban, hogy besűrítettük a fúvókákat, itt pl. 50 cm helyett 25 cm osztásba, feleakkora fúvókát is kell használnunk ugyan­ahhoz a lémennyiséghez. Ugyanazon a nyomáson feleakkora fúvóka apróbb cseppeket képez és azáltal, hogy feleakkora távolságra van a célfelülettől, drasztikusan kisebb az elsodródás. Az apróbb cseppek ellenben jobban is borítanak! Jobb lesz a lefedettség!

Az előbb említett dolgok összessége adja, hogy két lehetőség áll előttünk.

Az egyik, hogy amennyivel kisebb a veszteség annyival kevesebb szert is lehet a tartályba tenni, ez akár 20–25% is lehet! A másik, hogy ugyanolyan koncentrációt juttatunk ki, mint korábban, csak ebből 20–25%-kal nagyobb mennyiség kerül a növényre. Mindenki eldöntheti saját magának, hogy mit csinál. Azonban amint egyre több felől hallani, hogy a vegyszer mennyiségét csökkenteni szeretné a nagy politika, erre itt, az előbbiekben a válasz! Kevesebbel is ugyanazt a hatást el lehet érni!

Elméletileg jól ki is számoltuk, mert ugye a szélcsatornában van 1-2 fúvóka, ami fixen mindig egyenlő távolságban van a mérőtálcától, és a levegő, a klíma is a mérés alatt konstans.

De mi van akkor, ha a szórókerettel kimegyünk a szabadba, és egy állomány felett kezdjük húzni, itt hogy alakul a távolság a célfelület és a keret között? A régebbi permetezőket ismeri mindenki, és tudja, hogy a rugós-lengéscsillapítós rendszernek hol vannak a korlátai. A LEEB egy aktív keretvezérlést vezetett be a piacra, amit többek között giroszkóp is vezérel. A lényege az egésznek abban van, hogy a rugós-lengéscsillapítós rendszert aktív levegős, ill. hidraulikus munkahengerekre cserélték, amelyek egy másodperc alatt ötször reagálnak a változásokra.

Ezzel a rendszerrel a szórókeret közepét stabilizálják. A kereszt irányú billegések a minimumra csökkentek. A szórókeret magasságát az ultrahangos szenzorok segítségével állítják. A domborzat lekövetésére létezik a BoomControll Pro és Pro Plus. A Pro „csak” vállból mozog, fel-le, a ProPlus vállból is és az utolsó tag ezenfelül ugyancsak fel-le tud mozogni. Ezáltal még az igen nagyon változatos domborzati viszonyok is a legjobb minőségben lekövethetők.

A nagyon stabil szórókeret-vezetés következtében egyre több igen precíz munkát lehet elvégezni. Ezek közé tartoznak a sáv-, ill. a foltpermetezések.

Annak köszönhetően, hogy a fúvókák 25 cm osztásban foglalnak helyet a kereten, a 25–50–75 cm sávpermetezés nagyon egyszerűen elvégezhető! A standard AutoSelect rendszernél oda teszünk fúvókát, ahova anyagot szeretnénk kijuttatni, a közbeeső helyeket pedig „ledugózzuk”. A Precision Spray-el szerelt permetezőknél (pulzáló rendszer) a fúvókák kikapcsolása a monitoron keresztül történik. A 45 cm (pl. cukorrépa) sortávra a Horsch a fúvóka beszállítóval közösen új fúvókatesteket fejlesztett azért, hogy az így vetett sorokat is le lehessen sávpermetezni.

A sávpermetezés alapfeltétele a gyérsoros vetésnél a csatlakozósorok pontossága! A szórókereten milliméter pontosan ülnek a fúvókatestek, ezért a vetésnél nagyon oda kell figyelni a csatlakozás pontosságára, ugyanis több vetőgépszélesség adja ki a permetezőkeret hosszát.

A permetező kormányzott, így GPS antenna vagy kamera (látja a sort) segítségével nyomon lehet tartani. Innentől a sorlódásnál vagy a vegyszerfelhasználásnál csak az a kérdés, hogy milyen széles sávot permetezünk? A sorközben akár egy következő menetben másik szert használhatunk vagy amennyiben mechanikus sorközművelést végzünk, akkor ezt elintézik a kapák.

A sávpermetezés ezen formája akkor végezhető, amikor az időjárás a legoptimálisabb a növényvédelemre, a sorközművelés pedig ugyancsak akkor, amikor annak optimális az ideje. Ezt a fajta precíz munkát relatív „egyszerű technikával” el lehet végezni, ugyanis a permetező kormányzásához hasonló rendszert kell használni, mint a sorközművelőnél.

A foltpermetezések igénylik a kamerákat, drónokat és a mesterséges intelligenciát. A zöldet a barnából kipermetezni egyszerűbb. Zöldet a zöldből egy picit nehezebb. Ide nagyon sok alapinformáció kell, amit több év munka alapján lehet a rendszerbe táplálni. Ez a rendszer már igényli a mesterséges intelligenciát. Ezen rendszerek fejlesztése gőzerővel megy, azonban a foltpermetezésekhez is nagyon fontos, hogy a szórókeret pontosan, nyugodtan suhanjon az állomány felett.

A LEEB-el csökkenthetjük az elsodródást, a veszteséget, védjük a környezetet, valamint nő a hatékonyság és így esetleg egészségesebb növényeket is tudunk előállítani.

A Horsch magyarországi forgalmazója az AXIÁL Kft.

A cikk szerzője: Szász Zoltán