Mindenekelőtt nézzük meg a főbb sarokszámokat az idei évet érintően! Az agrárkár-enyhítési rendszernek 2019-ben 74 171 tagja volt, ebből 61 923 fő kötelező jelleggel, míg 12 248 termelő önként csatlakozott. A rendszer által lefedett földterület 3,7 millió hektárt tesz ki, ez az ország szántóterületének 83 százaléka. A termelők számára megállapított kárenyhítési hozzájárulás 4,1 milliárd forint, amelyet az állam 4,3 milliárd forinttal egészít ki.
Csak a rend kedvéért, kinek is kell kötelező módon csatlakoznia a kárenyhítési rendszerhez? Azon mezőgazdasági termelők érintettek ebben, akiknek az egységes kérelemben bejelentett területe
És milyen feltételekkel lehet önkéntesen csatlakozni az agrárkár-enyhítési rendszerhez? Az ezzel élni kívánó termelőknek lehetőségük van önként csatlakozni a kárenyhítési rendszerhez, ha a kötelező csatlakozás feltételeként megadott területnél kisebb területen gazdálkodnak. Esetükben az egységes kérelem benyújtásával és azon az önkéntes csatlakozási szándék jelölésével nyílik mód a rendszerhez történő csatlakozásra.
Miután az agrárkár-enyhítési rendszerhez csatlakozó termelők határidőn belül megfizették a kárenyhítési hozzájárulást a Kárenyhítési Alapba, káresemény bekövetkezése esetén – egyéb feltételek teljesülése mellett – jogosultságot szerezhetnek kárenyhítő juttatásra.
2019-ben a termelők által befizetett kárenyhítési hozzájárulás és az azzal megegyező összegű költségvetési támogatás a Kárenyhítési Alap rendelkezésre álló forrását várhatóan közel 8,4 milliárd forinttal növeli, így az előző években képződött maradvánnyal együtt az Alapban közel 27 milliárd forint áll majd rendelkezésre a mezőgazdasági termelők 2019. évi kárenyhítési igényeinek teljesítésére. Ez az összeg megnyugtató módon fedezni fogja a termelők kárai-
nak kompenzálását és nem válik szükségessé forráshiány miatti támogatáscsökkentés.
2019-ben a termelők átlagosnak minősíthető időjárási viszonyok mellett gazdálkodhattak.
Noha az őszi vetésű növényekre kedvezőtlen hatással volt a száraz, csapadékszegény ősz, és a hó nélküli tél, a viszonylag enyhe tél következtében téli fagykárbejelentés lényegesen kisebb, 1 614 hektár területre történt, mint az előző évben (17 153 ha).
A márciusi felmelegedést követő áprilisi, május elejei lehűlés elsősorban a virágzásnak indult gyümölcsösökben okozott komoly tavaszi fagykárokat, túlnyomórészt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (19 802 ha). A tavaszi fagy által károsított terület összesen 28 523 hektárt tett ki, amely többszöröse volt az előző évben tavaszi fagykárra bejelentett (2 409 ha) területnek.
Az ősztől kezdődött csapadékhiányos időszak kora tavasszal is folytatódott, majd május folyamán jelentős mennyiségű csapadék zúdult a földekre belvíz- és felhőszakadás károkat okozva. Ennek során az ország egyes területein májusban az évi teljes csapadékmennyiséget megközelítő csapadék hullott le. A májusi esős időszakot ismét aszályos periódus követett, amelynek hatására folyamatosan nőtt az aszálykárra bejelentett terület. Mindezek eredményeként az aszálykáros terület országos adata meghaladta a 160 ezer hektárt.
A 2019-es kárenyhítési évben országosan több mint 100 ezer hektárral nagyobb (296 195 ha) területre tettek kárbejelentést a termelők, mint az előző évben (178 485), ez a kárenyhítési rendszer által lefedett terület 7,9%-át tette ki.
A kárenyhítési évben a – táblázat adatain túlmenően – a legnagyobb területre, 86 965 hektárra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett 8 421 db kárbejelentés.
Ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye 32 314 területre tett 576 db kárbejelentéssel, míg a harmadik legnagyobb területre, 31 185 hektárra Csongrád megyéből tettek a termelők 1 522 db kárbejelentést.
A legnagyobb területen az őszi búza (70 917 ha), a kukorica (46 447 ha) és az őszi káposztarepce (34 473 ha) károsodott.
Az elmúlt 7 év kifizetéseit vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb összegű kifizetés aszálykárra történt, ezt követi a tavaszi fagy- illetve a jégesőkár után kifizetett összeg. A fenti három káreseményre történt kifizetés a teljes kárenyhítő juttatás kifizetés 81%-a. E három káresemény olyan nagy kockázatot jelent a mezőgazdasági termelésre, hogy egyre inkább indokolt a kármegelőzésre nagyobb figyelmet fordítani.
A kármegelőzés keretében került kiépítésre és kezdte meg működését 2018. május 1-től az országos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer, amelynek már az első évben érezhető volt kedvező hatása. A rendszert az Agrárminisztérium támogatásával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hozta létre 100%-os uniós támogatással, és a működtetést is a Kamara végzi. A működtetési költségeit 1,5 milliárd forint keretösszegig a Kárenyhítési Alap fedezi. A finanszírozás jelen formája lehetővé teszi, hogy újabb termelői befizetés nélkül üzemelhessen a jégkármérséklő rendszer, illetve hosszú távon biztosítva legyen a rendszer működtetésének forrása.
Mivel az elmúlt hét év adatai alapján az aszálykár után kifizetett kárenyhítő juttatás az összes kifizetés 43,3%-át teszi ki, ezért az Agrárminisztérium egyik legfontosabb feladata az aszálykár-megelőzés érdekében az öntözött területek növelése, és a termésbiztonság fokozása. Ennek megvalósítását szolgálják a tárca öntözés támogatását szolgáló eddig megtett intézkedései valamint a tárca által kidolgozott és a közeljövőben elfogadásra kerülő öntözéses gazdálkodásról szóló törvény.
Visszatekintve a kárenyhítési rendszer 2012 óta tartó működésére megállapítható, hogy a Kárenyhítési Alap elegendő forrást biztosít a kárt szenvedett termelők kompenzálására és a kárenyhítési rendszer eddigi működése óta egyetlen alkalommal sem vált szükségessé a forráshiány miatti támogatás csökkentése. A kormányzat kiemelt célja a kialakított rendszer fenntartása, további folyamatos fejlesztése, valamint a kockázatmegelőzési eszközök egyre több területen történő bevezetése.
Gazdag GyulaA cikk szerzője: Gazdag Gyula
