A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
2024-ben is átadták az év kiváló magyar méze verseny díjait a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
A nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, a méhekkel készített méz drága kézműves különlegességé válhat.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Komoly problémát jelent Magyarországon a nagy mennyiségű, vámmentes, Ukrajnán keresztül beáramló vegyes méz és a kínai rizsszirupból előállított akácméz.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
A magyarországi mézkereskedők - egy-két kivétellel - egyáltalán nem vásároltak magyar termelőktől származó mézet.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
A Magyarországon megtermelt mézek nagyobbik része évről évre mindig exportra kerül.
Érdemes résen lenni: nem minden méz az, és olyan, mint ami rá van írva a csomagolásra.
Az élelmiszer-drágulás a mézet sem kerülte el.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Örülhet, aki akáccal is foglalkozott.
Égető szükség van termelési hatékonyság és a versenyképesség növelésére, valamint a talaj állapotának javítására.
A tölgyerdők nagy természeti tőkét jelentenek: szerepük van a faanyagellátásban, a biodiverzitás megőrzésében és a rekreáció biztosításában.
Megnyitja kapuit Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági szakkiállítása, a kilenc napig tartó, neves Salon d'Agriculture.
A kullancsok elsősorban a magas fűben, bozótos részeken és nedves avarrétegekben érzik jól magukat.
Új, a korábbiaknál szélesebb adatbázis segíti az uniós mezőgazdaság fenntarthatóvá tételét.
