Szakmai bemutatón jártunk a Hajdú-Bihar vármegyei Nádudvaron. Az „Irányt mutatunk 2.0” rendezvény szántóföldi programján két helyszínen ismertették a vállalat technológiai válaszait az új szabályozási és környezeti feltételekre.
Mit tehetünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel és információval?
Közel 30 fő vett részt a Digitális Agrárakadémia rendezvényén a Győr-Moson-Sopron megyei Püski község Faluházában. A házigazda az Agrofil-SZMI Kft. volt, a cég szakemberei több, különleges felszereltségű talajszkennert, egy változó mélységű művelésre alkalmas talajlazítót, valamint az ezek mozgatására szolgáló traktorokat és terepjárókat mutattak be az épület mögötti murvás-füves területen.
Hajas Péter Pál családja már generációk óta gazdálkodik Nógrád megyében, Kozárd, Pásztó, Csécse és Ecseg települések határaiban. Korábban a gazdaságban jelentős szerepe volt a gyümölcstermesztésnek, azonban az elmúlt 6-7 évben a szántóterületekre került vissza a súlypont. A változatos vetésforgón túl jelentős a zöldtrágya és a takarónövények termesztése is.
Bács-Kiskun megye nyugati felén, Szakmár és Dunapataj környékén gazdálkodik a részben családi tulajdonban lévő közel 1200 hektáron a Bévárdi család. A területek jelentős része közepes minőségű, helyenként szikfoltokkal tarkított réti, erdőségi és öntéstalajokból áll.
Több, mint 8 ezer hektáron irányítja a növénytermesztést a Bonafarm Csoporthoz tartozó Dalmand Zrt. területein Tóth Szabolcs növénytermesztési ágazatvezető, akivel a Garford sorközművelő kultivátorok és a Kverneland vetőgépek gyakorlati előnyeiről, valamint a helyspecifikus gazdálkodás hatékonyságáról beszélgettünk.
Szarvason mutatta be a helyspecifikus gazdálkodási szolgáltatásainak eredményeit a Danuba Kft. Az április végi rendezvényen a drónos permetezés, a megtérülő precíziós befektetés és a gombapredátor volt a főszerepben.
A Baranya megyei Újpetrén tartott precíziós talajvizsgálati és drónos permetezési bemutatót a Danuba Kft. A jó hangulatú rendezvényen közel 50 érdeklődő láthatta élőben a talajszkennelés és a drónos kijuttatás gyakorlatát. A precíziós gazdálkodás iránt nyitott gazdák részletesen megismerhették a talajmegújító mezőgazdaság anyagi és szakmai előnyeit, valamint az ezek eléréséhez használható Danuba-termékeket.
A precíziós-helyspecifikus gazdálkodás a hatékonyabb, jövedelmezőbb és környezetkímélő gazdálkodás egyik eleme, mely egyre szélesebb körben van jelen a hazai gyakorlatban is.
Kamarai munkacsoport segíti a helyspecifikus gazdálkodás elterjesztését ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül megalakult a Digitálisinformáció-szolgáltatók és technológiai fejlesztők, innováció munkacsoport – tájékoztatta a NAK az Agro Naplót.
Egy év telt el azóta, hogy a 2016. évi AGROmashEXPO-n megszületett az ötlet; egy konzorcium segítségével egy teljes termesztési cikluson keresztül hónapról hónapra mutassuk be egy 12 hektáros kukoricatáblán a precíziós gazdálkodás lépéseit. A sorozatból kiadvány született „Zérótól a precíziós gazdálkodásig – Nézzük a gyakorlatot” címmel (lapozható verzió), amely tartalmazza a megvalósításához szükséges feladatokat, lépéseket, tapasztalatokat. Az eredmények, valamint a gazdasági számítások ismeretében feltettük a kérdést: Milyen változásokat hozhat a precíziós technológia a kukoricatermesztésben? A jövőképről az általunk felkért szakemberek nyilatkoznak.
A termelők többsége minimum egyszer feltette magának már azt a kérdést: Képes lennék-e a precíziós technológiát megvalósítani a saját gazdaságomban? Több tényező is gátat szabhat az elindulásban, több minden adhat okot halogatásra, vagy okozhatja a teljes elhatárolódást, akadályozva a technológia mielőbbi széles körben való elterjedését. Megkérdeztük a precíziós technológia hazai úttörőitől: Melyek a precíziós technológia hazai elterjedésének legfőbb gátjai? Melyek azok a kritikus pontok, amelyeken megfelelő szemlélettel át lehet lépni, s melyek azok, amelyek nem teszik lehetővé az elmozdulást a precíziós technológia irányába?
A precíziós, helyspecifikus növényvédelmi eljárásokat ma már a hazai gyakorlat is a környezetkímélő, vegyszertakarékos technológiák egyik alapvető eszközeként értékeli, amely növeli a művelet végrehajtásának biztonságát és nagyobb gazdasági eredményt biztosít. A precíziós, helyspecifikus módszereknek elsősorban azokon a helyeken van jelentőségük, ahol a táblán belül heterogén vagy kismértékű a károsító szervezetek előfordulása.
Év elején került megrendezésre a KITE Zrt. által szervezett Precíziós gazdálkodási konferencia, amely negyedik alkalommal fogadta a gazdálkodókat. A rendezvénnyel párhuzamosan tartotta a vállalat hagyományos továbbképzését is a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.
Napjainkban, amikor a távérzékelés, térinformatika és a GPS-technológia számtalan adatgyűjtési, elemzési és térképezési megoldásokat nyújt, többen azt gondolhatják, hogy a precíziós technológia bevezetése egy automatikus folyamat, mely nem igényel agronómiai, agrokémiai és ökonómiai ismereteket és a szakemberektől szintetizáló képességet.
A Baranya megyei Újpetrén tartott precíziós talajvizsgálati és drónos permetezési bemutatót a Danuba Kft. A jó hangulatú rendezvényen közel 50 érdeklődő láthatta élőben a talajszkennelés és a drónos kijuttatás gyakorlatát. A precíziós gazdálkodás iránt nyitott gazdák részletesen megismerhették a talajmegújító mezőgazdaság anyagi és szakmai előnyeit, valamint az ezek eléréséhez használható Danuba-termékeket.
Cikksorozatunk negyedik részében a cél a gazdák szezonnak megfelelő tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk novemberi részében a talaj tápanyag-gazdálkodásának fontosságáról, az alaptrágya kijuttatásáról, talajelőkészítésről és az adatalapú, az adottságokhoz igazodó helyes művelési módszerekről kérdeztük meg a témában jártas gyakorlati szakembereket.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának ötödik, júniusi részében a kalászosok helyspecifikus növényvédelme és tápanyag-utánpótlása a téma. Az Alsódobszán gazdálkodó Bűdi Károllyal beszélgettünk a náluk bevált technológiákról.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának hatodik, júliusi részében a térinformatikai tudás mélyebb rétegeinek gyakorlati alkalmazását részletezzük. A Szákszend melletti Kurcsi 12-es táblán mutatjuk be a bevált helyspecifikus gazdálkodási technológiákat.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának hetedik, augusztusi részében a hozammérés, valamint a betakarítás adatait figyelembe vevő és felhasználó gazdálkodás gyakorlatról írunk részletesebben. Letenyén, a magyar-horvát határnál végeznek minőségi munkát a helyspecifikus gazdálkodás eszközeit jól felhasználva.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának első részében az agrotechnológia alapját adó mezőgazdasági gépek világába látogatunk el több, tapasztalt, a gépészetben jártas szakembert megkérdezve, hogy a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról beszélgessünk.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának hatodik részében a gépkereskedelemmel, szervizzel és a kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó Valkon Kft. ügyvezetőjével, Kecskeméti Sándorral beszélgettünk az adatalapú gazdálkodás gyakorlatáról és lehetőségeiről.
Ötödik alkalommal látta vendégül a gazdákat és a szakembereket a Baranya vármegyei Újpetrén Kohlmann József és Ferenc.
Szakmai bemutatón jártunk a Hajdú-Bihar vármegyei Nádudvaron. Az „Irányt mutatunk 2.0” rendezvény szántóföldi programján két helyszínen ismertették a vállalat technológiai válaszait az új szabályozási és környezeti feltételekre.
Hamarosan óriási összeget fordítanak a halmarketingre
