Jelentősen nőtt 2021-ben a mezőgazdasági-élelmiszeripari, illetve a kereskedelmi cégek súlya a bankok vállalati hitelportfóliójában. A szállító cégek részesedése viszont alig 4 százalék feletti.
Három hónapja indult el az Magyar Nemzeti Bank (MNB) válságkezelő csomagjának egyik legfontosabb eszköze, a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá elnevezésű programja, minek egyértelmű nyertesi az eddigi tapasztalatok alapján a mezőgazdasági beruházások – adta közre legfrissebb megállapítását a Budapest Bank.
A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) – egy szakmai konzultációt követően –, úgy vélekednek, hogy széleskörű, innovatív lehetőségek vannak hazánkban a zöld gazdaságélénkítésének terén – ezt a jegybank tette közzé május elején honlapján.
A növekedési kötvényprogram (nkp) elindításával elkezdődhet egy egészséges verseny a bankhitelek és a kötvénypiaci forrásbevonás között, a vállalati-kötvénypiac likviditásának növelése a tőkepiaci finanszírozás előszobája lehet - emelte ki Nagy Márton, az MNB alelnöke a Növekedés.hu-nak adott szerdán megjelent interjúban.
Az élelmiszerárak emelkedése növelte az inflációt februárban – erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Szerdától elérhető egyre több hazai banknál a Magyar Nemzeti Bank NHP fix nevű terméke, amely fix, legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású, hosszú lejáratú finanszírozást biztosít a hazai kkv-k számára.
Jövőre lejár a lila ötszázas, a zöld ezres és a barna ötezres legutolsó beváltási határideje – utána értéktelenné válnak. Milliárdos összegben lehetnek még a háztartásokban ezekből a bankókból - írta a Napi.hu
Február 1-től kerülnek forgalomba az új 500 forintosok, a bankjegyek régi változatával 2019. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezzel a 2014-ben megkezdett bankjegycsere a végéhez közeledik.
Megjelent a 2019 elején induló Növekedési Hitelprogram új konstrukciója, az NHP fix terméktájékoztatója a Magyar Nemzet Bank (MNB) honlapján. A jegybank a hosszú futamidejű, fix kamatozású termékek arányát erősítené a beruházást támogató konstrukciókkal.
November 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított 1000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, és ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi címleteket.
A Magyar Nemzeti Bank 2015. március 16-án elindítja NHP+ konstrukcióját, amellyel az NHP-ból eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit kívánja javítani. A Monetáris Tanács további 500 milliárd forintot különített el az új NHP+ konstrukcióra.
Az MNB döntött az NHP második szakaszának 2015. december 31-re történő meghosszabbításáról. A módosítások 2014. december 16-án léptek hatályba.
Változások a mezőgazdasági de minimis rendeletben
Változások az első szakaszhoz képest, 2014-ben bevezetett újdonságok
Az olaj világpiaci árának változása továbbra is nagy ingadozást okoz a fogyasztói árindexben, miközben a volatilis tételektől és a kormányzati intézkedések hatásától megtisztított mutató júniusban 2,1%-ra gyorsult, ami a legmagasabb érték 2013 márciusa óta.
Az MNB Monetáris Tanácsa szeptemberi ülésén a hitel- és betétkamatokat csökkentő és az árfolyamot gyengítő döntéseket hozott az euróval szemben korábban 301,5-ig erősödő forint miatt. Az MNB arra is figyelmeztette a piacot, hogy a BUBOR kamatok várhatóan legalább egy, de akár két évig is zérus körül maradhatnak, valamint újabb eszközök bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a BUBOR vagy a hosszú hozamok mégsem csökkennének. Ezen túl a közelmúltban azt is elmondta a jegybank, hogy akár 7 évig is alacsonyabbak lehetnek a kamatok az inflációnál.
Az erős amerikai és európai növekedés, a vártnál magasabb amerikai inflációs és béradatok, illetve az USA költségvetési hiányát és adósságát jócskán növelő adócsomag hatására jelentősen emelkedtek a hosszú hozamok az elmúlt hónapokban.
A várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat júniusi ülésén az MNB, de a sajtóközlemény üzenete érdemben megváltozott. A jegybank továbbra is kitart amellett, hogy a laza monetáris kondíciók konzisztensek az inflációs cél elérésével, ugyanakkor elismerik, hogy a jelenlegi monetáris kondíciók nem tarthatóak fenn 5-8 negyedéves időhorizonton.
Változóban a világ vezető jegybankjainak monetáris politikai irányultsága, ami a hazai jegybanki folyamatokra is hatással lehet. Az Egyesült Államok központi bankja (továbbiakban: Fed) 2014 végén állította le eszközvásárlási programját, míg az első kamatemelésre 2015 decemberéig kellett várni. Idén júniusban az eddig havonta több tíz milliárd eurót a piacra pumpáló Európai Központi Bank (továbbiakban: EKB) döntött úgy, hogy ez év végén elzárja a pénzcsapot és 2019 második felére az első kamatemelést is kilátásba helyezték.
Bár 2018-ban a Fed négyszer emelte az irányadó kamatot és az EKB is bejelentette a pénzcsapok elzárását, a globális növekedés körüli kockázatok és a tőzsdék esése miatt az év végére elbizonytalanodtak a világ vezető jegybankjai. 2018-ban az MNB végig alacsonyan tartotta a kamatokat, év végére azonban, amikor az infláció elérte a 3%-ot, a jegybank már elképzelhetőnek tartotta a szigorítást.
Márciusban 3,7%-ra gyorsult az infláció a februári 3,1%-ról, amit alapvetően az üzemanyagok, valamint az alkohol és dohánytermékek árának emelkedése okozott.
A világ vezető jegybankjainak monetáris politikája 2018 második felében változott meg, amikor az elkezdett, illetve kilátásba helyezett szigorítás – kamatemelések, pénzmennyiséget szűkítő programok – leállítása, elnapolása került napirendre.
Az elmúlt hónapokban a romló külső környezet ellenére – reagálva a hazai gazdaság túlfűtöttségének első jeleire – fordulat állt be a gazdaságpolitikában.
Gyenge gazdasági teljesítményt mutatott az Európai Unió a második negyedévben, különösen a magországok.
A globális növekedési kilátások romlása miatt lépéskényszerbe kerültek a világ vezető jegybankjai, az amerikai és az európai központi bank is csökkentette kamatait, ráadásul az EKB a vártnál hamarabb nyitotta meg újra a pénzcsapokat.
A magas várakozásokat is meghaladva, 4,7%-ra ugrott az éves infláció januárban. Noha ebben számos egyszeri tényező is szerepet játszott és az infláció márciusra várhatóan visszatér az MNB 3 ±1%-os toleranciasávjába, a gyors áremelkedés, illetve az ezzel egyidejűleg rekordszintre gyengülő forint után változott az MNB viselkedése.
Sikeres ellenőrzések a halgazdaságoknál
