Az újfajta, pilóta nélküli légijárművekre szerelt multispektrális és hőkamerákkal végzett eljárás hatékonyabbá teheti a hozamok optimalizálását, és a tervek szerint a gazdák számára is elérhető lesz.
Magasabb terméshozamokat érhetnek el a gazdálkodók, ha nem csak a növények, hanem a talaj egészségére is odafigyelnek.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős része, különösen az alföldi területek erősen aszályérzékenyek. Ennek természetesen részben klimatikus okai vannak, amit a kontinentális, száraz nyarakkal jellemzett kárpát-medencei klíma magyaráz. A nyári szárazság és aszály veszélyével a magyar mezőgazdaságnak folyamatosan szembe kell néznie.
Miközben a Dunántúl nyugati része bőséges csapadékot kapott az elmúlt hetekben, és csaknem telített a talaj nedvességgel, addig hazánk középső része hosszú idő óta kimaradt a komolyabb esőből.
A szántóföldi növények a legtöbb helyen szépen fejlődnek, de a záporokból kimaradt északnyugati és északkeleti területeken jól fog jönni a jövő hét első felére ígérkező csapadék.
A mostani napok esői biztosíthatják a nyári növények fejlődéséhez szükséges nedvességet a talaj felső rétegében.
Lehűlés helyett az idén csapadékot hoznak a májusi fagyosszentek, de nagy szükség is van már az esőre, mert a hónap első dekádjában az ország túlnyomó részén kevés esett.
Változatos idő várható, újabb időjárási frontok érkeznek, csapadék is lesz, jövő szerdáig melegszik az idő, majd újabb hideghullám valószínű.
A mögöttünk álló egy hétben ismét tavasziasra fordult időjárásunk, a február eleji megtorpanás után újra fejlődésnek indult a vegetáció, de egyelőre még nem köszönt el végleg a tél.
A januárt jellemző tartósan enyhe és esős idő után a hét végétől jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is fagypont közeli hőmérsékletekkel.
Nem túlzás azt mondani, hogy az idõjárás teljesen más arcát mutatja, mint tavaly ugyanebben az idõszakban. Akkor a szárazság, most pedig a rendkívüli mennyiségû csapadék nehezíti a földmûvelõ ember munkáját. Tavaly sok helyütt a rossz kelés miatt kellett újravetni a repcéket, az idén a sok víz és a hideg gyengíti az állományokat. Már ahol el tudták vetni, ugyanis a hirtelen és korán jött, esõs lehûlés számos helyen lehetetlenné tette a munkát. Visszatekintve az járt jól, aki a korai vetés mellett döntött és ennek megfelelõen idõzítette a talajmunkákat is.
Az elmúlt években egyre jobban érzékeljük a klímaváltozás hatásait. Elég csak arra gondolni, hogy a tartós téli hótakaró és annak vízmegtartó képessége az utóbbi években jelentősen csökkent. Azt már mindenki tudja, hogy a szélsőségek nőnek és lokalizálódnak, mind a hőmérséklet, mind pedig a csapadék vonatkozásában. Az átlagos évi csapadék is sokkal nagyobb intenzitással, egyenetlenebbül jelentkezik, mint korábban.
2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.
Meddig jó ÖNNEK AZ ASZÁLY? Mert növényei és a talaja unják már nagyon!
AM: Termelői összefogás segíthet a tormatermelésben
