Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2021, amelyből részletesen tájékozódhat cégünk termékpalettájáról, és az egyes növényvédő szerek pontos használati útmutatóját is megismerheti.
Második alkalommal kerül rendezik meg november 19-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrártechnológiai rendezvényét, a „Döntéstámogató rendszerek az állattartásban” címmel, a járványhelyzetre való tekintettel online – tette közzé a köztestület.
Megéri a szokásosnál nagyobb figyelmet fordítani a kiváló takarmány- és élelmiszeripari alapanyagra.
Itt vannak a GOSZ–VSZT–NAK Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet friss eredményei.
Kedvezőtlen körülmények között mérhető a legnagyobb terméstöbblet a hibridek javára.
Nincs rossz döntés, a SAATEN-UNION mindkét őszi fajtájára biztosan számíthat.
Kimagaslóan erős volt a NAK TechLab egyetemi versenye, ezt mutatja az is, hogy számtalan olyan fiatal is kedvet érzett ahhoz, hogy innovatív elképzelésével megoldást találjon a hazai mezőgazdaság kihívásaira, aki nem agrár szakirányon folytatja tanulmányait – összegezte a megmérettetés első szakaszának eredményét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A SAATEN-UNION fajtái rendre a hivatalos összesítések legjobbjai között végeznek.
A SAATEN-UNION ellenálló fajták és hibridek, valamint a megfelelő agrotechnika kombinációját ajánlja.
Tegyen Ön is egy lépést előre a SAATEN-UNION portfóliójából választott hibridekkel.
A pilóta nélküli légi járművek (UAV) lényegre törő ismertetése után a cikksorozatunk második részében a repülésre alkalmas eszközök által készített felvételek mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit vizsgáljuk meg.
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a biostimulátorokról, mint olyan új termesztési tényezőről, amely segít a növényekben rejlő terméspotenciál kiaknázásában. Napjainkra számtalan változatban, összetételben jelentek meg, a választék igazán bőséges. Az erőteljes marketing tevékenység azonban sok esetben – az általánosságokon túl - adós marad a válasszal azokra a szakmai kérdésekre, hogy pl. mitől is működnek ezek a készítmények, minek köszönhető a növényekre gyakorolt kedvező élettani hatásuk.
Megújult arculattal várta a gazdálkodókat a DEKALB csapat a + 1 tonna program agárdi bemutató helyszínén szeptember közepén. Egy szenvedéllyel felvértezett fejlesztő csapat rendkívül impozáns bemutatója által sikerült a mintegy 600 érdeklődőnek bizonyítani azt, amit Szitai Ádám új kereskedelmi vezető is kiemelt köszöntő beszédében, vagyis azt a teljesítményt, amivel egységnyi területről minél kevesebb energia- és vízfelhasználás mellett a legtöbb termést tudjuk realizálni. A DEKALB márka sikerét bizonyító tények mögött odaadó szakmai munka folyik, töretlen az innováció, melyet a DEKALB márka évekig hirdetett szlogenjében is, amely most szintén megváltozik a DEKALB arculattal egyetemben.
A szárítóból kiürített termény nedvességtartalma nagy szórást mutat, 5-6% vagy akár több is lehet az eltérés egy ürítésen belül. Emiatt a folyamat irányításához nélkülözhetetlen bázis nedvességtartalom meghatározása gyakran megoldhatatlan feladatot jelent. A célunk, hogy ajánljunk egy a kezelők számára használható és dokumentálható módszert a vízelvonási folyamat kézben tartására, mellyel egymást követő ürítésekből is ugyanazt az átlagos nedvességtartalom értéket lehet mérni.
Napjainkban általánossá vált a műholdakon vagy légi eszközökön elhelyezett szenzorokból származó adatok gyakorlati használata az élet különböző területein, mint például a globális folyamatok monitorozása, biomassza-becslés és a mezőgazdasági parcellák azonosítása. A távérzékeléssel lehetőségünk nyílik a hagyományos pontszerű földi mintavételi adatok mellett (helyett) nagy területekről egyidejűleg információt nyerni. A távérzékelési technikák ereje abban rejlik, hogy képesek a környezeti paraméterek gyors térbeli és időbeli értékelésére, amelyek jellemzően nem, vagy csak nagy erőforrások alkalmazásával szerezhetők be helyszíni mérésekből, ezáltal a terepi munka nagyban csökkenthető. A megfelelően feldolgozott és kiértékelt távérzékelt adatok nélkülözhetetlen alapadatai különböző alkalmazásoknak (pl. parcella ellenőrzés). Az informatikához hasonlóan a távérzékelésben is jelentős fejlődés tapasztalható. Új táv- érzékelési célú űreszközök és egyre nagyobb információtartalmú felvételek jelennek meg, amelyek közül egyes típusok a globális és meteorológiai folyamatok megfigyelésére (meteorológiai műholdak), mások a precíziós technikákban alkalmazhatóak (pl. légi felvételek). A felvételek felbontásának növekedésével egyre részletesebb tulajdonságokat figyelhetünk meg. Az 1 m körüli terepi felbontású felvételekkel a néhány méter térbeli kiterjedésű tereptárgyak (pl. faegyedek) is megfigyelhetők, amelyek az erőforrás-megfigyelő műholdak 20–30 m-es terepi felbontású felvételein nem azonosíthatóak. A továbbiakban a Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutató Intézetében alkalmazott légi távérzékelő rendszerek és ezek alkalmazási lehetőségei kerülnek bemutatásra.
A tömegtakarmány-készítés során fennáll a lehetőség, hogy hibázik a gazda. Kulcs az odafigyelés, a munkaműveletek ellenőrzése és a megfelelő technológiai háttér felállítása a kedvező minőség és a költséghatékony hozam érdekében. A harmadik alkalommal megrendezett Krone Show e pontokra kívánt rámutatni. Az Agro Napló a kaposvári állomáson látottakat mutatja be.
A napraforgó biztonságos termesztésének egyik sarkalatos pontja a tábla gyommentesen tartása. Számos kísérlet és tanulmány, no meg sok-sok fájó tapasztalat is igazolja, hogy a nem megfelelő hatékonyságú gyomirtás komoly termésveszteséggel jár.
Az állattenyésztésben akkor lehet elérni jó eredményeket, ha egészséges állatok, egészséges környezetben, egészségesen fejlődnek. A körültekintően, reális elvárásoknak megfelelően kialakított környezetet lehet és kell aztán egészségesen működtetni. Korábban leírtuk, mára gyakorlattá vált, hogy a biztonságos élelmiszer előállítása már a farmokon elkezdődik. Vagyis a biztonságos élelmiszer előállításának az egyik kulcsa a környezet kialakításában rejlik.
Még 2010-ben került a hazai gazdálkodók körében is jól ismert SIMBA International talajmunkagép gyártó, – az Egyesült Államok egyik legnagyobb gépgyártója – a Great Plains tulajdonába, megalapozva ezzel a tengerentúli gyártó stabil európai hátterét. A Simba Great Plains meghívására az Agro Napló munkatársa is látogatást tett a sleafordi fõhadiszálláson, és a nemzetközi sajtótájékoztató keretében betekintést nyert a norfolki kísérleti parcellákon elért eredményekbe, illetve több, a Simba Great Planis gépeit is használó gazda közremûködésével az alkalmazott technológia sikerérõl hallgathatott érdekes elõadásokat.
A precíziós mezõgazdaság évek óta divatos fogalomként van jelen a szakmai közbeszédben. Mennyire vagyunk azonban ténylegesen tisztában azzal, hogy mit jelent ennek üzemi szintû alkalmazása? A mai magyarországi gyakorlatot szemügyre véve jól elkülönül, hogy viszonylag sok gazdaságban alkalmaznak precíziós eszközöket (pl. hozamtérképezés), azonban már kevesebb esetben valósul meg a precíziós gazdálkodás teljes folyamata. E tekintetben elsõrendû szerep jut a tápanyag-gazdálkodásnak és a növényvédelemnek, és elmondható, hogy ezek a technológiák komoly elõrelépést jelentenek a fenntarthatóság és a hatékonyabb erõforrás-gazdálkodás irányába. Ettõl a felismeréstõl vezérelve indítjuk útjára precíziós mezõgazdasággal foglalkozó sorozatunkat, mely által a következõ lapszámokban részletesen bemutatásra kerülnek az ezzel kapcsolatos technológiai elemek, hazai és külföldi üzemi tapasztalatok.
A multinacionális osztrák cég kétévente rendezi meg intelligens gépeinek seregszemléjét Grieskirchenben. Az idei nemzetközi sajtótájékoztatót gyárlátogatás és szántóföldi bemutató követte, ahol mintegy ezer fős tömeg lehetett részese a gépcsodák gyakorlati demonstrációjának.
Közös szervezésben immáron nyolcadik, míg az Agro.bio Kft. csatlakozásával ötödik alkalommal rendezte meg a Vaderstad Kft. és az Austro Diesel az országos nyári gépbemutató sorozatukat. Az országjáró körút összesen öt helyszínt érintett, köztük Szigetvárt, ahol az Agro Napló munkatársa is képviseltette magát.
Az Alltech 26. Európai Elõadó Körútja során 26 városban három hét alatt tizenhat elõadó tolmácsolásával közvetíti egyetlen céljukat: kijelölni a nyereséges jövõ felé vezetõ utat. Miközben napról napra jelennek meg új technológiák, a világ országainak gazdasága folyamatosan instabillá válik, a klíma változóban van és a kormányok világszerte fogalmaznak meg új rendeleteket az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében. A Föld népessége pedig rohamosan növekszik, így folyamatosan fokozódik a kereslet a mezõgazdasági termékek iránt – vagyis megváltozott mára az agráriparral szemben támasztott elvárás is.
A szójának két fõ hasznosítási iránya van: az állattenyésztés legfontosabb fehérjeforrása, másrészt az élelmiszeriparban széles körben felhasználható alapanyag. Hazánkban változó kedvvel és területen termesztették és termesztik. Az utóbbi években területe 30–35 ezer hektár között ingadozik, termése évi 60–90 ezer tonna, ami a hazai felhasználás mintegy 20%-a.
Az 1994-ben alapított, tisztán magyar tulajdonban lévõ Penda Kft. megalakulása óta a termelõeszköz forgalmazók és felhasználók igényeinek kielégítésére törekszik. Az elsõsorban olasz importból származó termékeikre a hazai piacon képviselt gyártók zöménél kizárólagos forgalmazási joggal bírnak. Budapesti telephelyükön, valamint szerzõdéses partnereiknél – Kecskeméten, Kiskunmajsán és Békéscsabán – raktározzák és több mint 60 viszonteladó partnerükön keresztül értékesítik áruikat.
A tavalyi évben a repcetermesztõk jelentõs része veszteséges volt, a 2,1 t/ha-os országos átlag nem fedezte a költségeket. Idén új lehetõséget adhatunk a repcének és nem a tavalyi áron!
A Bayer CropScience decemberben az ország öt pontján szervezte meg Szántóföldi Konferenciáját, helyszínenként 150-200 szakember részvételével. A rendezvényen a kukorica, a kalászosok és a repce aktuális kérdéseirõl, növényvédelmi tapasztalatairól, továbbá néhány 2011. év folyamán forgalomba kerülõ termékrõl kaptak átfogó képet az érdeklõdõk.
A szeptemberben megrendezett Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon a Magyarországon újdonságnak számító mulcs technológia gépeit is kiállította a SOKORÓ Kft. A mulcstechnológia elõnyei egyebek mellett, hogy eszköz-, energia- és mûvelettakarékos, továbbá talajvédõ, nedvességmegõrzõ, valamint környezetkímélõ.
A 2009-es év egyik új terméke a Güttlernél a Harroflex típusú simítós borona, amelyet az Agro+Mashexpón is láthattak.
Amikor november közepén látogatást tett az Agro Napló munkatársa a Herceg-Farm Kft. (Csaholc) tisztabereki telepén, éppen szakadt az esõ, ám az istállók körül mégis tisztaság és rend volt. Herceg Zsolt agrármérnök, a cég ügyvezetõje, a tulajdonos büszkeségével kalauzolta munkatársunkat a telepen.
A fás szárú növények energetikai célú mezõgazdasági termesztése a világon és így hazánkban is újszerû termelési folyamatnak számít, bár Európában sokfelé, így hazánkban is több éve folynak a telepítésre, betakarításra és hasznosításra vonatkozó kísérletek. Azonban ennek ellenére az energiaültetvényekben telepített fás szárú növények termesztésében nem állnak rendelkezésre nagy termõterületekre kiterjedõ hosszú távú tapasztalatok.
2006 óta sorrendben ez az ötödik olyan összefoglaló, amely (a szerzõk reményei szerint) kezelhetõ és áttekinthetõ terjedelemben foglalkozik gazdaságilag jelentõs növényeink termesztésével.
A zöldtakarmányok döntõ többségét tartósított takarmányként (szilázsok, széna) használjuk fel. A tömegtakarmányok minõsége meghatározó a kérõdzõk takarmányozásában, mivel energia és fehérjeigényüknek több, mint 60%-át fedezzük velük.
Az idén 135 éves VOGEL-NOOT a fennállása óta állandó fejlesztésekkel igyekszik a mezõgazdaságban dolgozók igényeinek minél nagyobb mértékben megfelelni.
Az idén 135 éves VOGEL-NOOT a fennállása óta állandó fejlesztésekkel igyekszik a mezõgazdaságban dolgozók igényeinek minél nagyobb mértékben megfelelni.
A Készenlét Zrt. olyan technológiát kíván partnerei részére ajánlani, ami hosszú idõre biztonságosan megoldja hígtrágya- és szennyvíz-tárolási gondjait.
A csupasz zab egyik legértékesebb gabonánk, kitûnik nagy fehérje- (18–21%) és olajtartalmával (6–9%), kedvezõ aminosav- és zsírsav-összetételével, táplálkozás-élettani hatásával, széles körû hasznosíthatóságával. Vetésterülete hazánkban még csekély, de a táplálkozásban betöltött szerepének növekedésével, a feldolgozóipari háttér jobb kiépülésével és az ökotermesztés további térhódításával a csupasz zab egyik perspektivikus növényünknek tekinthetõ.
A Trioliet a teljes keverékkel történõ professzionális szarvasmarha-takarmányozás számára gyárt keverõ-kiosztó berendezéseket.
A kukorica élettani igényének megfelelõ valamennyi termesztési feltétel általában csak kevés termõhelyen van meg, legtöbb helyen az egyik vagy másik feltétel nem valósul meg teljes mértékben.
A 2005-ös évtõl a Valtra hivatalos importõre az Agroker Kft. Kecskemét. Az Agroker Kft. a Renault és Goldoni traktorok mellé a Valtra traktort, mint prémium kategóriát választotta. A 3 erõgépmárkával a cég traktorkínálata teljessé vált, és maximális összhangban igazodik a vevõi igényekhez.
A máktermesztés helyzete hazánkban mára sokat változott. A gépesítés és a különbözõ agrotechnikai módszerek segítik ezt az ágazatot. Optimális viszonyok között a máktermesztés kimondottan jövedelmezõ lehet.
Hazánkban a napraforgó kiemelt szereppel bír a vetésszerkezetben betöltött szerepe alapján. A ’70-es évek végétõl a növény termõterülete hazánkban dinamikus fejlõdést mutatott, ezt konzekvensen követte a termésátlag növekedése is. Ez tette lehetõvé, hogy hazánk európai viszonylatban is a meghatározó jelentõségû napraforgó termesztõ országok közé lépett (1. ábra).
A magyar mezõgazdaság eredményessége, folyamatos fejlõdése hosszabb távon csak úgy tartható, ha választ adunk a kor kihívásaira. Jelen esetben ez az energia költségének alakulása rövid, közép- és hosszú távon, amely a szárítási költség révén már most is igen jelentõsen befolyásolja egyik legfontosabb gabonanövényünk, a kukorica termelésének eredményességét.
Az állattartó telepeken keletkezõ igen nagy mennyiségû és környezetterhelõ trágyák, illetve az egyéb felszaporodó mezõgazdasági hulladékok jelenlegi szigorú elõírásoknak megfelelõ kezelése, elhelyezése és kijuttatása komoly feladatok elé állítja az érintett gazdaságokat. Ezen anyagok ártalmatlanítása, újrahasznosítása iránti igény, valamint a szigorodó uniós környezetvédelmi elõírások és agrárpolitika, kiemelt szerephez juttatják a komposztálást.
Azt gondolhatnánk, hogy a 2012-es EU-s ketreces tojótyúktartás betiltása után következõ idõszakra kész forgatókönyvek állnak rendelkezésre. A helyzet, ahogy ez lenni szokott, ennél sokkal összetettebb és árnyaltabb.
Napraforgó-termesztésünk egyik visszatérõ gondja, hogy a tárgyévben milyen betegségek, mikor mutatkoznak (milyen mértékben és hogyan), milyen eredménnyel fogunk tudni ellenük védekezni, okoznak-e gazdasági kárt vagy sem stb.?
Újabb sorsfordulóhoz érkezett a magyar burgonyatermesztés. Az 1970-es évek elején bekövetkezõ fajta- és termesztéstechnológiai váltáshoz hasonló horderejû változások elõtt áll burgonyatermesztésünk.
Magyarország európai uniós csatlakozása után az erõsödõ piaci versenyben csak azon életképes vállalkozások maradnak fenn, akik megfelelõ mennyiségû árut tudnak termelni alacsony költségszinten, hatékony technológiák alkalmazásával.
Olajnövényeink közül a napraforgó után a repce a második legfontosabb növényünk, melynek vetésterülete az elõzõ három év során 90 000 és 126 000 ha között változott.
A 2004. évi beruházást követõen a volt Tiszamenti Vegyimûvek Rt. az idén már Bige Holding Kft. néven gyártja a Genezis mûtrágyacsalád NPK-termékeit. Az új technológiával, ún. kompaktálással elõállított új mûtrágyáját 2005-tõl felületkezelt minõségben kínálja a gazdáknak.
A Bayer közismert korszerû, hatékony és átfogó növényvédelmi megoldásairól. A növényvédõ szerek fejlesztése területén is vezetõ vállalat az idei évet egy nagyszabású rendezvénysorozattal nyitotta.
Minden tehenészetben fontos azon feltételek megfogalmazása, mely mellett jobb a fejési technológia, gyorsabb a fejés, javul ill. kedvezõ a tejminõség, amely egyben nem kerül többe, vagyis a lehetõ legnagyobbra, gazdaságosan növelni a fejõház hatékonyságát.
A technológiákról általában A hazai mezõgazdasági üzemeknél meghatározó szerepet tölt be a gabonaágazat. A különbözõ gabonafélék termesztése, annak eredményessége mind a nagyüzemek, mind a középüzemek, illetve családi gazdaságok számára döntõ jelentõségû.
Napjainkban egyre több szó esik a mezõgazdasági tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásairól. Jogos is ezt a kérdést kiemelten kezelni, hiszen az agrártermelés potenciális szennyezõje amúgy is terhelt világunknak.
AZ USA és Kína után az Európai Unió a Világ harmadik legnagyobb baromfihús termelõje. Az önellátás aránya meghaladja a 105 %-ot, így külpiaci értékesítésre is lehetõség nyílik.
A továbbiakban szeretnénk bemutatni egy olyan gyártási eljárást ami nem ismeretlen de nálunk igen kevés publicitást kapott, pedig jobban belegondolva „létünk” biztonsága érdekében egy meghatározó eljárás lehet.
A tömegtermelés technológiai igényei A XX. században a tudományos és technikai fejlõdés olyan szintet ért el, hogy minden jelentõsebb társadalmi változás alapvetõen befolyásolta a gazdasági életet is, s annak apró részletein is rajta hagyta a kézjegyét. Így például a II. világháborút követõ újjáépítés egyik legfontosabb feladata volt szinte az egész földkerekségen az élelmiszertermelés mennyiségi növelése, a hiánygazdálkodás felszámolása. Ezen a szakaszon az egyes országok, ország-csoportok eltérõ módon és eltérõ idõ alatt jutottak át. Azonban az a szemléletmód, amelyet a hiánygazdálkodás felszámolása, a mennyiségi termelés növelésének szemlélete szükségszerûen kialakított, alapvetõen rányomta a bélyegét az olyan perifériálisnak tûnõ szakterületre is, mint például a sertéstartás technológiája.
A szárítási technológiák helyzete A hazai mezõgazdasági üzemek meghatározó növénye a gabona. A különbözõ gabonafélék (búza, kukorica, árpa stb.) termesztése, illetve annak eredményessége mind a nagyüzemek, mind a középüzemek, illetve családi gazdaságok számára döntõ jelentõségû. A termesztés és betakarítás technológia viszonylag jól gépesített, ugyanakkor a betakarítás utáni feldolgozás-, szárítás- és tárolástechnológia területén jelentõs az elmaradás.
A XX. század 60-as éveinek végétõl egészen az ezredfordulóig mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben (pl.: IKR, KITE, GITR, stb.) meghatározó szerepet játszottak a termelési rendszerek. Fénykorukban 2,4 millió ha-on szervezték partnergazdaságaikban a szántóföldi növénytermesztést. Sokrétû szolgáltatásaik egyik fontos eleme volt az úgynevezett alap- vagy kerettechnológia és az arra épülõ adaptált (a partnergazdaság adottságaihoz, termelési színvonalához igazított) technológia készítése.
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok, amelyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (illetve mindkettõ együtt). A kettõs hasznosítás szinte csak kisüzemi, háztáji szinten jelenik meg önellátás céljára tartott állatoknál. A tenyészállat, ill. szülőpár tartást (termelő állomány előállítás, szaporítás) közvetlenül mintegy harmadik hasznosítási célként tarthatjuk számon, de közvetetten azonban végső célja ezeknek is hús vagy tojás termelés.
Az elmúlt években egymást követően az átlagosnál melegebb nyári időszakok voltak jellemzőek, és emiatt a szőlőérés folyamata változott. A forró augusztusi napokon a cukorgyarapodás lelassult, viszont a savcsökkenés a légzéshez felhasznált almasav miatt erőteljesebb legtöbb szőlőfajtánál. Ezen tényezők miatt különösen a korai érésű illatos fehér szőlőfajták szüretét előbb kellett megkezdeni.
Fanfárok hangja adta hírül május 22.én az IKR Rt. bábolnai központjában, hogy születésnapot ünnepelnek. Olyan születésnapot, amellyel rá kívánták irányítani a figyelmet az agrárium fontosságára, az összefogás és a folyamatos fejlesztés szükségességére, hogy győztesként lehessen megélni az EU csatlakozást. A harminc éves IKR Rt. ünnepségére több százan érkeztek az ország minden részébõl, de jöttek szép számmal külföldi partnerek is. Köszöntők, visszaemlékezések hangzottak el, méltatva azt a nehéz úttörőfeladatot, melyet Bábolnán vállaltak. A köszöntők között volt Dr. Horváth Imre földművelődésügyi és vidékfejlesztési miniszter is. A megemlékezések után leleplezték a két alapító, Dr. Bugert Róbert és Dr. Tóth János szobrát.
A szamóca gazdasági jelentősége A szamóca a legismertebb és a legnagyobb mennyiségben termesztett bogyósgyümölcs a világon. Az attraktív megjelenésû, fénylõ piros színû és harmonikus ízû, kellemes aromájú szamócagyümölcs méltán népszerû a fogyasztók körében. Macherauch, a világhírű német szamócanemesítő nem véletlenül tartja a „gyümölcsök királynőjének” e pompás bogyósgyümölcsöt. Alig ismerünk olyan gyümölcsfajt, amelynek termeszthetõsége hozzá hasonló széles földrajzi elterjedtségű volna. Ennek és a nemesítés eredményeinek, valamint a magas technológiai szinten folytatott hajtatásos termesztésének köszönhetően a friss szamóca fogyaszthatósága ma már nem szezonális jellegű. A szamócatermesztés rendszereinek és technológiájának változatossága egyedülálló a termesztett gyümölcsfajok között
Kisüzemekben a vízi baromfi - ezen belül a kacsa is - széles körben elterjedt. Az állatok udvaronkénti kis létszáma külön tartási technológiai koncepció kialakítását nem igényelte, egy településen belül az általános járványvédelmi intézkedések betartása érvényesült. Az 1900-as évek középétõl a nagyüzemi vízibaromfi tartás az állattenyésztési és gazdasági irányelvek szerint fejlõdésnek indult. Az akkori piaci igénynek megfelelõen pecsenyekacsa törzstelepek, késõbb májkacsa végtermék „elõállítására” szakosodott törzstelepek létesültek. Az irányváltás megkövetelte a tervszerû állategészségügyi technológiák kidolgozását, a nagy genetikai értékû állományok megvédése érdekében.
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok melyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (illetve mindkettõ együtt). A kettős hasznosítás szinte csak kisüzemi, háztáji szinten jelenik meg önellátás céljára tartott állatoknál. A tenyészállat, ill. szülőpár tartást (termelő állomány előállítás, szaporítás) közvetlenül mintegy harmadik hasznosítási célként tarthatjuk számon, de közvetetten azonban végső célja ezeknek is hús vagy tojás termelés.
A precíziós gyomszabályozás során csak azokat a táblarészeket kezeljük, ahol az indokolt, vagyis ahol gyom található, tehát foltkezeléseket végzünk. Más esetekben, teljes felületi gyomosodás esetén is alkalmazhatjuk a helyspecifikus módszert, ha egyes veszélyes gyomfajok a táblán belül foltszerűen fordulnak elő. Ekkor ugyan a teljes felületet kezeljük, de az egyes fajok által fertőzött területeket eltérõ dózissal vagy más összetételû, illetve arányú gyomirtószer-kombinációval.
Ughy Miklós, pápai brojlertartó és felesége családi keretek között 1976 óra foglalkoznak baromfitartással. Korábban főállás mellett, jelenleg nyugdíjasként végzik a saját családi házuk udvarán. A feleség háztartásbeli, korábban is otthon volt, így főleg reá hárult a munka nagy része. Szívesen foglalkoznak az állatokkal, mindketten ebbe nőttek bele, így ők is önként vállalták az állattartást.
A 2002-es modellévre a John Deere népszerû 8000-es nehéz univerzális szériájának immár harmadik generációját mutatta be. Az elõzõ modellváltozathoz képest mintegy 1300 új alkatrész található a traktorban. A 8020 család immár öt kerekes és négy gumihevederes járószerkezetû tagból áll, 200-295 LE névleges teljesítménnyel. Valamennyi változatban a névleges teljesítményen felül további mintegy 10% extra teljesítmény is rendelkezésre áll.
A Clearfield® gyomirtási technológia 2011 őszén vált elérhetővé a gazdálkodók számára. Az eltelt nyolc év alatt sok tapasztalatot, tanulságot szereztünk közösen. Elmondhatjuk, hogy a technológia sikeres, hiszen egy menetben tudunk védekezni a repcében előforduló egy- és kétszikű gyomnövények ellen a repce kelése után, anélkül, hogy lemondanánk a széles hatásspektrumról vagy a hosszú talajon keresztüli tartamhatásról. A technológia előnyei különösen a száraz őszökön domborodnak ki.
A napraforgótermesztés sikeressége azon múlik, hogy az összeválogatott technológiai elemek mennyire hatékonyak, és mennyire illeszkednek egymáshoz, illetve hogyan támogatják a termelési cél elérését az adott körülmények között. A BASF törekvése az, hogy válogatott termékeken keresztül komplett technológiai megoldásokat biztosítson a termelőknek a növényvédelem, a genetika és a tápanyag gazdálkodás területén egyaránt. A folyamatosan bővülő napraforgó termesztéstechnológiánk legújabb építőkövei a Clearfield® Plus és Clearfield® gyomirtási rendszerekbe illeszkedő új BASF hibridek.
A hibridkalászosok esetében a magas genetikai értékű, kiváló minőségű vetőmag használata és a javaslatok szerint kivitelezett technológia csupán együttesen eredményezhet nagy hozamokat és ezzel fenntartható jövedelmezőséget. Ebben az időszakban különösen felértékelődnek a vetéssel kapcsolatos munkálatok, valamint az előkészítő, ún. alapozó műveletek.
Kedvezőtlen körülmények között mérhető a legnagyobb terméstöbblet a hibridek javára.
Elkezdődött a „Magyarország étele 2021” szakácsverseny
