A klímaváltozás miatt a cirok termesztése egyre nagyobb lehetőségeket rejt magában Európa-szerte, így Magyarországon is – emelte ki Hegedüs Erika, a Lidea Hungary Kft. marketing koordinátora Zagyvaszántón, azon a hazai ciroktermesztés lehetőségeivel foglalkozó fórumon a résztvevőket üdvözölve, amelyet szeptember végén tartottak.
Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket.
A Ryefood rozs szilázs – a tejelő tehenészetek kiváló minőségű és nagy hozamú tömegtakarmánya Hungaro tritikále szilázs – az új nagy lehetőség
A termelői igényekhez illeszkedő, körültekintő nemesítői munka és az egyedülállóan széles genetikai bázison alapuló, regionálisan elhelyezett adaptációs kísérletek, valamint a termelőkkel közösen folytatott tapasztalatgyűjtés együttes eredménye a SAATEN-UNION kalászosainak hazai térhódítása.
Az állattenyésztés költségeiben meghatározó szerepe van a takarmányozásnak, ezért a gazdálkodás jövedelmezősége szempontjából döntő jelentőségű a megfelelő takarmánybázis kialakítása. A tömegtakarmányt fogyasztó állatállományok esetében különösen nagy jelentősége van a termésbiztonságnak, ezért célszerűnek látszik több növényfajra alapozni a takarmányellátást.
A silókukorica hazánkban a tömegtakarmányok királya, míg a lucerna a királynője. Nem érdemtelenül! A silókukorica adja a legtöbb hektárra vetített energiát a tömegtakarmányok között, míg a lucerna a legnagyobb fehérjehozamot. A ‚két lábon állás’ azonban nem biztonságos!
Az utóbbi évek szeszélyes időjárása és a kizárólag kukorica és lucerna bázisú tömegtakarmányozási gyakorlat sok helyen nehéz feladat elé állította a szarvasmarhatartó telepek sokaságát.
Hazánkban napjainkban a tejtermelõ szarvasmarhák takarmányozása csaknem kizárólag kukorica, illetve kukorica-cukorcirok szilázsra, lucernaszenázsra és/vagy szénára – mint tömegtakarmányokra – alapozott. Az alapkoncepció, nevezetesen, hogy a kukoricaszilázs fehérjehiányát lucernával, illetve a lucerna energiahiányát kukoricaszilázzsal kompenzáljuk jónak tûnik, de nem az! Egyik takarmány sem tartalmaz elegendõ mennyiségû, könnyen emészthetõ cellulózt. A bendõben található mikroorganizmusok zömének ugyanis cellulózbontónak kellene lennie. A gyakorlatban azonban ez nem így van. Elsõsorban ennek eredménye a tehenek szervezetének diszfunkciója, amely egészségügyi-, valamint szaporodásbiológiai problémákhoz, valamint a tejelõ tehenek hazai átlagos 2,5 laktáció utáni selejtezéséhez vezet.
Magyarország mezõgazdasági gépforgalmazó vállalkozásai között igazi színfoltnak számít a Készenlét Rt., mely mára kinõtte magát a teljes technológiai vertikumot felvonultatók közé.
Mezőgazdasági szakmai rendezvényeket szerveznek márciusban, az ország 10 különböző pontján.
A tömegtakarmányok palettája rendkívül színes, sőt, még el is veszhetünk a túl nagy választékban. Ebben segíthet az alábbi cikk, ami kiemeli a fontosabb és értékesebb tömegtakarmányok előnyeit, nem rejtve véka alá a hátrányokat és veszélyeket. Végül, de nem utolsósorban a legfrissebb ’páratlan’ újdonságok is nagyító alá kerülnek.
Farsang János, az Arany-Tej Kft. ügyvezetője a szakmát 1978-ban kezdte Kocséron, „ahol a világ az állattenyésztés körül forgott”. Nem szívesen megy rendezvényekre, mert a kollégák nem őszinték egymáshoz, pedig „a jót is Mi csináljuk, a rosszat is Mi csináljuk. Őszintén beszélgetve egymás tapasztalatairól, mindenkinek hasznos és tanulságos lehetne. Számba véve azt, ahonnan elindultunk büszke vagyok arra, amit elértünk”.
A tömegtakarmány minősége megalapozója a gazdaságos termelésnek és a tehén egészségének.
A VitalFeed szántóföldi takarmánynövények fajtabemutatóján járt az Agro Napló, ahol a legújabb Festulolium hibrideket tartalmazó keverékekről is kaphattunk információkat.
A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.
A kukoricaszilázs a szarvasmarhák, különösen a tejelő tehenek takarmányadagjának egyik leggyakoribb összetevője számos európai országban (így Magyarországon is), és az USA-ban egyaránt.
Jelen időjárási viszonyok között sok szarvasmarhatartónak gondot fog okozni állományának tömegtakarmánnyal való ellátása. A tavaszi alacsony hozamú szenázsok miatt már most hiány jelentkezik a tömegtakarmány mennyiségében több gazdálkodónál is.
Tudjuk, hogy a nyári tejtermelés és a tehén bendőegészségének az alapja a korai betakarítású és jól erjedt rozs-, tritikálé-, olaszperje-, Festulolium-szilázs. Az őszi vetésű tömegtakarmányok tavaszi eredményeit az őszi időjárástól kezdve érdemes elemezni. Nézzük meg, hogyan alakult a téli-tavaszi időjárás és a betakarítási szezon időjárása. Idei hozam- és beltartalmi adatokat még korai lenne mutatni, mert késik a vegetáció, de a tavalyi díjnyertes fű-, rozs- és lucernaszilázs érdekes lehet, a szilázsokat előállító kollégák gondolataival együtt.
Zöld-ajánlás az Agro-ökológiai Programot választó gazdáknak
