Eredetileg évi 20 százalékra növelte volna a büntetőkamatot egy Országgyűléshez beterjesztett, tavaly őszi törvénymódosítási javaslat azokban az esetekben, amikor a feldolgozók/felvásárlók határidőre nem fizetnek a gazdálkodóknak. Az indítványt Győrffy Balázs fideszes képviselő nyújtotta be egy "salátartörvény" részeként, de a parlament a késedelmi kamat növelését végül nem szavazta meg.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezéséről szóló törvény szerint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékét az áruk átvételétől számított harminc napon belül kell kifizetni, ha a helyesen kiállított számlákat a beszállítók a feldolgozóknak, illetve a felvásárlóknak az átvételt követő tizenöt napon belül átadják. Ha az ellenértéket a felvásárlók határidőre nem egyenlítik ki, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő büntetőkamatot kell fizetniük. E szankció azonban a tapasztalatok szerint ma nem fejt ki kellő visszatartó erőt, mivel az alapkamat már hosszú ideje évi 0,9 százalékon áll, ez pedig mindössze 1,8 százalékos éves büntetőkamatot tesz lehetővé.

Az agrárszektor.hu értesülései szerint a szigorítási tervek csak átmenetileg kerültek le a napirendről, és többek között egy készülő uniós direktívától függ, mikor és milyen formában merülhetnek fel újra. A közeljövőben ugyanis Brüsszel várhatóan olyan szabályozási változtatásokkal áll elő, amelyek a határidőn túli fizetéseket is érintik az agrárpiacon.

Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy egyes piaci szereplők a parlamenti benyújtáskor a 20 százalékos büntetőkamatot indokolatlanul kemény szankciónak minősítették azokban az esetekben, amikor a felvásárlók maguk is önhibájukon kívül nem tudnak fizetni a termelőknek. Emellett egyes ágazati szervezetek is lobbizást indítottak a túlságosan szigorúnak tartott kamatnövelés ellen. Ezért az is elképzelhető, hogy retorzióként 20 százaléknál kisebb lehetséges büntetőkamat szerepel majd az újabb tervekben.