Dr. Széll Endre Szegeden, a legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetben operatív irányítóként ismerte meg a növénytermesztés napi gyakorlatát. 10 éves termelésirányítói tapasztalattal kezdett a Gabonakutató Nonprofit Kft. jogelődjénél termesztési kísérletekkel foglalkozni. Rövid idő alatt a szakterületének kiemelkedő kutatói egyénisége lett.

Kutatói pályája kezdetén nagy kihívás volt a 70-es években, a növénytermesztési rendszerek születésekor, a modern, ún. ipari kukorica termesztéstechnológia kidolgozása.

Dr. Széll Endre nagy gondossággal végzett szántóföldi kísérletei (tőszám, műtrágya, gyomirtó szerek szakszerű használata és fitotoxikus hatásuk) alapján készített ajánlásaival elismertséget szerzett a termesztők körében. A hibridek tőszámreakciójának pontos vizsgálata érdekében meghonosította a folyamatos tőszámsűrítési kísérletet, amit még ma is alapvető kísérleti módszerként fogadunk el.

A műtrágyahasználat szakszerűsége meghatározó elem volt a modern szemléletű kukoricatermesztésben. Műtrágyahatásokat csak tartamkísérletekben lehet megbízható pontossággal mérni, ezért az újszegedi kísérleti telepen tartamkísérlet megszervezését kezdeményezte. Ez a kísérlet az országosan nyilvántartott tartamkísérletek része volt.

A termesztési kutatások fontos tényezője a szakszerű herbicidhasználat. Nem az alapvető technológia kidolgozása állt itt a figyelem középpontjában, hanem a kockázati tényezők feltárása. A vegyszergyártó vállalatokkal kiépített kapcsolat lehetővé tette, hogy a kísérleteket a legújabb készítményekkel lehessen elvégezni. A gyomirtás hatékonyságán túl az alapvető kérdés az egyes herbicidek fitotoxicitásának a megállapítása volt. A kísérleteket a Gabonakutató hibridjeivel állította be, és ezzel más cégekhez viszonyítva egyedülállóan tudtunk a saját hibridjeink vegyszerérzékenységéről is számot adni, ami egyik meghatározó eleme volt a marketing munkánknak.

A szakemberek gyorsan felismerték az e téren való jártasságát és számos esetben kérték fel előadásra, illetve nagyon gyakran kértek telefonon is információkat.

A kukoricabogár megjelenése Magyarországon új kihívást jelentett. A kukoricabogár elleni védekezés kidolgozásában jelentős feladatokat vállalt, hogy hazai intézményekből szerveződött tudományos hálózat minél rövidebb időn belül eredményesen működő védekezési eljárásokat tudjon megfogalmazni. A szakmai együttműködést példa értékűnek tekinthetjük.

A védekezés technológiájában hazai és nemzetközi tapasztalatok összegződtek. Ma nyugodtan állíthatjuk, hogy a kukoricabogár jelenléte nem fenyegeti a kukoricatermesztést. A védekezési technológia kidolgozott. Sok-sok szakember kereste meg őt rendszeresen a védekezési technológiai ismeretek átvétele céljával. Szlovák, román és orosz delegációk jöttek és kérték, hogy megismerhessék a kukoricabogárral szerzett tapasztalatokat.

A kukoricatermesztési kutatásokban külön hangsúlyt fektetett az egyes hibridek agronómiai igényeinek megismerésére. Ezzel megteremtette azt, hogy a Gabonakutató Nonprofit Kft. kukoricahibridjeinek bemutatásakor minden esetben teljes körű termesztési ajánlást is tudunk adni. Tudományos munkájának hatása azonban messze túlmutat a Gabonakutató kukoricahibridjei agronómiai ajánlásának megfogalmazásán. A termesztés kérdéseiben kapott eredményei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Kárpát-medence rapszodikus időjárási feltételei mellett is kiemelkedő terméseredményeket érhetünk el.

Munkája során szoros kapcsolatot tartott fenn a kukoricatermesztési kutatásokkal foglalkozó intézményekkel, valamint közvetlenül a gazdaságokkal. Élő kapcsolata lehetővé tette, hogy a termesztési kérdésekben a leglényegesebb feladatokat ismerje fel, és szakszerű válaszokat tudjon adni.

A kukoricahibridek termesztési értékének megállapításában tett munkáját a nemesítők szerzői joggal honorálták. Hat elismert hibridben társnemesítő.

Tudományos munkássága nemcsak a kísérletek vitelében, eredményeinek összegzésében és közkinccsé tételében merült ki, hanem pályázatos kutatásokat végzett, hazai és határon túli partnerekkel együtt.

Kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg. A tudományos műhelyekkel, egyetemekkel élő kapcsolata volt. Tiszteletbeli egyetemi docens volt a Debreceni Egyetem Agrártudományi és Műszaki Centrumában (1997) és a Szent István Egyetemen, Gödöllőn (2007). 2013-ban alma materében aranydiplomát kapott.

Rendszeresen meghívást kapott az egyetemek Államvizsga Bizottságaiba.

Munkáját az alábbi kitüntetésekkel ismerték el:

• Újhelyi Imre Díj, 2002. 03. 15.
• Baross László Emlékérem, 2004.
• Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, 2011. 03. 15.

Nagyon fontosnak ítélte meg a különböző tudományos és civil szervezetekben való részvételt, közéleti tevékenységet. Tagja volt az alábbi tudományos bizottságoknak és társaságoknak:

• Dr. Újvárosi Miklós Gyomismereti Társaság,
• Az MTA Növénytermesztési Szakbizottsága,
• Az ISTRO Magyar Talajművelők Társasága,
• Az Európai Gyomkutatók Tanácsának.

A publikálás szerves része volt tevékenységének. Közleményeinek a száma 200, amely az alábbiak szerint oszlik meg: jegyzet 1 db, általa szerkesztett könyv 1 db, könyvrészlet 20 db, tudományos publikáció 70 db, ismeretterjesztő publikáció 59 db, külföldi konferenciához kapcsolódó közlemény 4 db, hazai konferenciához kapcsolódó közlemény 44 db, kandidátusi értekezés 1 db.

Nemcsak a cikk- vagy a könyvírás kötötte le figyelmét, hanem az Agrofórum és a Növénytermelés folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként a tudományos kiadványok megjelenítésének is tevékeny szervezője volt.

Hirtelen távozása mélyen megrendítette közvetlen és távolabbi munkatársait, barátait és ismerőseit, valamint együttműködő partnereit. Emlékét szeretettel megőrizzük szívünkben, nyugodjon békében.

Gabonakutató Kukorica Főosztály
munkatársai

Szerkesztőségünk mély megrendüléssel fogadta Széll Endre halálhírét, aki tudását, tapasztalatát nagy lelkesedéssel osztotta meg olvasóinkkal, az első „hívó szó” óta. Az idei márciusi szám „Jó úton haladunk?” sorozat kukorica gyomirtás témában megjelent hozzászólása volt az utolsó alkalom, hogy tanulhassunk Tőle.
Emlékét megőrizzük.