Kérődző állataink takarmányozásához nagy energiatartalmú és fehérjéket megfelelő mennyiségben, illetve minőségben tartalmazó szálas-, tömeg- és abraktakarmányokat biztosítunk, egy-gyomrú állataink takarmányozásához pedig, olyan keveréktakarmányokat használunk, melyek vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel egészítünk még ki. A takarmányozást megelőző előkészítő mûveletek közül az első a szecskázott, vagy bálázott szálas- és tömegtakarmányok bontása és aprítása, illetve a szemes termények darálása, mely mûveletek, mivel alapvetően befolyásolják az egyes összetevők keverhetőségét, fogyaszthatóságát és hasznosulását, kiemelt jelentőséggel kezelendők.
A feldolgozás folyamán olyan inhomogén anyagokkal állunk szemben, melyek alkotóelemei is lényegesen eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért az egyes részmûveletek optimális végrehajtásához speciális berendezések kifejlesztése vált szükségessé. Az aprítás, illetve a darálás hatásfokát az optimális szecska- és szemcseösszetétel, a tápanyag-hasznosulás eredménye, valamint az összetett mûveletsor költségkihatásai fogják befolyásolni.
Annak ellenére, hogy széles géppalettával állunk szemben, állattartó telepeinken mégis igény mutatkozott egy olyan univerzális berendezés iránt, mely az állatok almozásán túl képes más, a takarmányozásban alapvetően fontos mezőgazdasági anyagok aprítását is elvégezni. Mivel az ennyire szerteágazó és speciális mûveletek egy géppel és optimális szinten (maximális teljesítmény- és munkaminőségi, illetve minimális energiafelhasználás és környezetterhelés) csak igen nehezen oldhatók meg, a gyakorlat sokáig nem is jelentkezett alkalmas berendezéssel. Az amerikai Burrow's Enterpresses Inc. cég innovációs és fejlesztés törekvéseinek köszönhetően megszületett azonban egy olyan konstrukció, mely sikeresen oldotta meg az összetett problémakör minden egyes részterületét. A veresegyházi Dairy Service Kft. felismerve a Roto Grind típusjelet viselő berendezés jelentőségét, késlekedés nélkül megjelent azzal a külföldi és hazai mezőgép-piacon, sőt a későbbi licence-vásárlást követően, a nyírteleki Agrogép Kft. által gyártott gép forgalmazását is folyamatosan ellátja.
Az új mûködési elv lényege
A Roto Grind 760 egy olyan egytengelyes, vontatott rendszerû dézsás bálabontó-aprító berendezés, melynek alapvető feladata az állattartó telepek almozási feladatain túl száraz, illetve nedves szálastakarmány és melléktermék bálák (széna, szalma, szenázs, energiafû és kukoricaszár), valamint egyéb melléktermékek (csöves kukorica, kukoricacsutka, csemegekukorica csőmaradvány és csuhé) bontása és aprítása. A gép a kiegészítő darálófedél, illetve szükség esetén a terményféleségek szerinti garatok felszerelésével egyben száraz, valamint nedves darabos anyagok és szemes termények zúzására, illetve aprítására is alkalmas.
A piacon kapható versenytársaihoz hasonlítva a jóval egyszerûbb és olcsóbb üzemeltetését a minimalizált számú mozgó alkatrészeinek (sem ékszíja, sem hajtólánca, de még hajtásáttétele sincs), valamint az egyedülálló és különleges kialakítású aprítási technológiájának köszönheti.
A berendezés rotorja a dézsa fenéklemezének síkjában kívülről befelé forog, az aprítási sík hatásvonala a középponttól eltoltan helyezkedik el. Így az eltérő kialakítású, de hasonló célra gyártott berendezésekhez képest az egységnyi vágási felületre jutó nyomás 3–5-ször nagyobb. Ez a speciális aprítási rendszer biztosítja azt a forgatónyomatékot, amely a gépet nemcsak simább mûködésûvé, hanem lényegesen alacsonyabb teljesítményigényûvé is teszi. Az említett tulajdonságai a minimális karbantartási igénnyel és állásidővel, igen egyszerû üzemeltetést tesznek lehetővé. A gép 59–103 kW teljesítményû traktorral meghajtva és 10–30 th-1 névleges anyagteljesítmény mellett a veszteségek mennyiségét, akár 50%-kal is csökkentheti.
Az egyéb, rostalemezeket használó darálókkal szemben itt az aprítási méretet az egyenként és egyszerûen mozgatható ellenkésekkel állíthatjuk be. Az adagolásvezérlő pozíciója határozza meg, hogy a kések az aprítandó anyagba milyen mélyen és szélességben hatoljanak be, a stabilizáló ernyő pedig csökkenti a traktor kardánján jelentkező terhelés nagyságát és egyben biztosítja az egyenletes adagolást is. Mivel a vágási terület érinti a dézsa alapterületének közepét is, ezért a gyakorlatban nem alakulhat ki lerakódás.
Az aprítási méret ellenőrzéséhez és beállításához rostalemezt alkalmazó darálókban sok kis méretû kés van, egy viszonylag kis átmérőjû rotorra felszerelve. Ahhoz, hogy ezekkel a berendezésekkel biztosíthassuk az aprításhoz szükséges legalacsonyabb fordulatszámot, a rotornak minimum 2000 fordmin-1-re kell gyorsulnia, mely értéket csak hajtásáttétellel tudjuk elérni. Az aprítandó anyagot közvetlenül a kalapácsok végére adagoljuk és mivel a vágási szélesség nem állítható, nagy meghajtó oldali erőgép-leterheléssel kell számolnunk. Ha az ilyen berendezésekbe nedves anyagot adagolunk, a rostalemezek nyílásai könnyen eltömődnek, az anyag pedig, a kalapácsok és a rostalemezek között kezd el forogni. A lerakódás vastagsága addig nő, amíg az a meghajtó oldal óriási megterhelésével, véglegesen megakadályozza a forgómozgást. A bálabontó berendezéseknél ez a hiba úgy jelentkezik, hogy a lerakódások a dézsa fenekének közepén alakulnak ki, mivel a vágási felület ebben az esetben nem éri el az aktív terület közepét.
A berendezéseknek mindezeken túl egy más jellegû, de igen kényes és legalább olyan nehéz feladattal, a lucernaszéna aprításával is meg kell küzdeniük. A legnagyobb gond ekkor a táplálóanyagokat tartalmazó levelek porrá őrlése, mely nem csak tetemes fehérjeveszteséget, hanem jelentős környezetszennyezést is okoz. A Roto Grind nagy teherbírású lucernakalapácsokkal felszerelt és alacsony, 540 fordmin-1 fordulatszámmal üzemeltetett rotorjával viszont, a mûvelet veszteségeit már érdemileg is képes csökkenteni. Ennek köszönhetően az aprítás folyamatosabb és lassabb lesz, a lucernalevelek nem törnek össze annyira, kevesebb lesz az elszálló por miatti veszteség és a környezetszennyezés úgy, hogy emellett a berendezés teljesítménye megközelítőleg megduplázható.
Mivel az áteresztőképesség a meghajtó oldal teljesítményének növelésével lényegesen fokozható, ezért a folyamat a tömegegységre vonatkoztatott energiafelhasználás csökkenését is eredményezheti. A lucernakalapácsok ideális megoldást nyújtanak olyan esetekben is, amikor nehezen aprítható és nagyon nedves anyagokkal (fû-, vagy lucernaszenázs, komposzt, nedves alomanyagok) állunk szemben. A feladat megkönnyítése érdekében egy új konstrukciójú vezérlőegység került kialakításra, melynek segítségével anyagtól és nedvességtartalomtól függően, praktikusan és könnyen elvégezhetjük az összes beállítást.
Az üzemi megmérettetés eredményei
A berendezés megjelenését követően azonnal mély vízbe került. Megmérettetésére jellemző, hogy néha extrém üzemi viszonyok között kellett különböző jellegû és szerkezetû anyagok feldolgozását is elvégeznie. Így a hagyományos mezőgazdasági anyagokon túl fel kellett aprítania az ipar számára egyre fontosabb bio-tüzelőanyagokat is. Mindez azt jelentette, hogy a széna- és szalmaféléken túl a kukoricaszárral és csutkával ugyan úgy meg kellett birkóznia, mint a szenázsfélékkel és az energiafûvel, a száraz és nedves szemes terményekkel, illetve a fóliasátras és üvegházi zöldségtermesztés növényi maradványaival, valamint a gyümölcsösök és szőlészetek gally-, ág és venyigehányadával egyaránt.
Az említett és jelentősebb anyagféleségek, adott adagolás-
szabályozási, illetve ellenkés-nyitási pozíciók melletti feldolgozásakor, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által mért legfontosabb teljesítmény- és energetikai jellemzőket, az 1. és 2. táblázatok tartalmazzák.
Mindezen tulajdonságainak köszönhetően a TLT-én kívül gyári dízel-, vagy villanymotoros meghajtással is ellátható berendezést, bátran nevezhetjük univerzálisnak. Sőt opcionális kiegészítő egységeinek köszönhetően, mind a szálastakarmányok és melléktermékek, mind pedig a szemes termények esetén, olyan minőségben apríthatunk és olyan konzisztens aprítékméretet állíthatunk elő vele, mely a gépet a szarvasmarha telepek almozó és takarmányozó funkcióján kívül egyéb, más jellegû aprítási feladatok (pl. erőmûvek tüzelőanyagainak előkészítése) ellátásának is egyedi konstrukciójává teszi.
A cikk szerzője: Bellus Zoltán
