Az Európa 2020 Stratégiában deklarált cél a kutatás és fejlesztés valamint az innováció (K+F+I) ösztönzése, melynek eredményeként 2020-ra el kell érni, hogy az EU a GDP-jének 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítsa. A célok eléréséhez Nemzeti Reformprogram keretében Magyarország is vállalta a hozzájárulást.
Az EU globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia keretében megfogalmazott „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés egyik alappillére a Horizon 2020. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó egységes uniós kutatási keretprogram logikájához és célrendszeréhez kapcsolódva az EU 2012 februárjában bemutatta az Európai Innovációs Partnerség (EIP) programját. Ez, egy új megközelítés keretében, lényegében egy hálózat a tagországok és az EIP központ között. A fő célok között jelenik meg a kutatási és fejlesztési lehetőségek bővítése, bemutató és mintatevékenységek koordinálása, szabályok és normák előzetes rögzítése, a piacra jutás meggyorsítása valamint a kereslet által vezérelt közbeszerzések ösztönzése.
A Bizottság eredetileg 5 tématerületen ajánlotta fel az EIP-megközelítés bevezetését, így (1) az aktív és egészséges időskor, (2) mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság, (3) intelligens városok és közösségek, (4) víz és (5) nyersanyagok. A „mezőgazdaság termelékenység és fenntarthatóság” témakörében megvalósuló EIP bevezetéséhez szükséges forrás biztosítására az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), míg a többi tématerület finanszírozásának biztosítására a Strukturális és Kohéziós Alapok adnak lehetőséget.
A vidékfejlesztési politikában régóta fennálló célkitűzés az innováció ösztönzése. A tudástranszferre vagy beruházásokra vonatkozó intézkedések bevezetését, illetve folytatását a 2014–2020-as időszakban az EMVA lehetőségként felkínálja. Az Európai Innovációs Partnerségi Hálózat megvalósítása azonban új elem a vidékfejlesztési politikában.
Az EIP-Hálózat a tagállami innovációs projektek legjobbjait összegyűjtő EU szintű tudásmegosztási intézmény, amelynek az agrárgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó platformja része az EMVA-nak. Az agrárgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát szolgáló európai innovációs partnerség célja egy olyan versenyképes és fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás előmozdítása, amely képes „kevesebből többet” előállítani, miközben összhangban van a környezettel. A partnerség egy olyan versenyképes ágazat kiépítésében kíván segíteni, amely nemcsak az élelmiszerhez jutást biztosítja világszerte, de lehetővé teszi a diverzifikált termékek és termelési módok megjelenését, a hosszú távú nyersanyag-ellátást, valamint az élelmiszerláncon belüli jobb hozzáadott érték-elosztást, mindezt az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása mellett. Éppen ezért a fenntartható agrárgazdaság megteremtésért 2020-ra az agrár-EIP két konkrét célkitűzést céloz meg:
A mezőgazdasági ágazat termelékenysége és hatékonysága előmozdítása, a termelékenységnövekedés lassulása jelenlegi tendenciájának 2020-ig történő megfordítását.
A talajműködés magában foglalja a talaj termelési kapacitását, valamint az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, illetve az ökoszisztéma-stabilitásban játszott kulcsfontosságú szerepét, így a talajműködés kielégítő szintjének elérését.
Az innováció ösztönzése az EMVA-ról szóló rendeletben is önálló prioritást kapott, valamint horizontális célként is kifejezték. A vidékfejlesztési rendelet előírja azt is, hogy a nemzeti vidékfejlesztési programból ki kell tűnni annak, hogy a programnak részét képezi az innovációra irányuló megközelítés, valamint hogy már léteznek a tudatosság növelésére, az innovatív fellépések előmozdítására és a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatósággal foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozására irányuló kezdeményezésekre vonatkozó tervek. A vidékfejlesztési rendelet rögzíti továbbá, hogy az EMVA hozzájárul az EIP-hez azáltal, hogy támogatja az „operatív csoportokat”. Az operatív csoportok célja, hogy egy innovációs projektben hozzák össze az agrárgazdaság különböző szereplőit, beleértve a mezőgazdasági termelőket, kutatókat, tanácsadókat, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatban működő vállalkozásokat. Az operatív csoport alapvetően közhasznú megoldások gyakorlati bevezetésére irányuló agrárgazdasági innovatív projektek kidolgozása és végrehajtása mentén szerveződnek, egy gyakorlati probléma vagy lehetőség megoldásának a biztosításáért. Az operatív csoportok kötelezettsége az innovációs projekteredmények az EIP nemzetközi és hazai hálózatán keresztül történő tájékoztatása, így a tudástermelő, tudásfelhasználó és a tudásközvetítő funkciók egyesítése. A tudásközvetítő funkció nem kihagyható, amelynek megvalósítója lehet maga a bevont kutatóintézet, egyetem, vagy önálló partnerként tudásközvetítőként a tudásátadásban már jelenleg is részt vevő szervezetek, hálózatok.
Az EIP hazai bevezetésének, illetve az operatív csoportok EMVA-ból történő támogatásának fontos célja az, hogy kialakítsa az élvonalbeli hazai kutatás és a gyakorlati termelés kapcsolatát, erősítse a termelők és kutatók közötti együttműködéseket, gyakorlati oldalról megvilágítsa a kutatási célokat, segítse a gazdálkodók innovációs szemléletmódjának fejlődését, valamint felpezsdítse a hazai agrárkutatói bázist.
A hazai elképzelések szerint az operatív csoportoknak innovációs projektet kell benyújtaniuk, melynek keretében a gazdálkodók széles körét érintő probléma kezelését vagy lehetőség kihasználását célzó – tudományos ismeretek felhasználásával együtt járó – megoldást mutat be. Ez lehet új termék, gyakorlat, szolgáltatás, termelési eljárás vagy szervezési folyamatoknak egy új módja. Nem tekinthető innovatív projektnek, amely a piacon már kapható technológia, szolgáltatás vagy rendszer bevezetésén, egyszerű adaptálásán, imitáción alapszik. Az EMVA-szabályozás értelmében az innovációs operatív csoportok 100%-os támogatásban részesíthetők az innovációs projekttervükben feltüntetett költségek elszámolására, mely szükség esetében beruházási forrással is kiegészíthető.
