Eközben a Magyar Nemzeti Bank változatlan alap- és egynapos betéti kamat mellett bevezette a novemberben beharangozott monetáris politikai célú kamatcsereügyleteit, amellyel alacsonyan kívánja tartani a hosszú forint hozamokat, elősegítve a hazai lakossági és vállalati szereplők hosszú távon fix kamatperiódusú hiteleinek elterjedését. Azonban az első aukció után a piaci reakciót látva a jegybank gyorsan át is alakította az új eszközt és ma már elsősorban a magyar és az euró hozamok közötti kamatkülönbözetet szeretné csupán kordában tartani.

Az USA-ban és az eurózónában a nemrégiben megjelent negyedéves GDP-adatok továbbra is erős növekedést jeleznek. Ugyan az amerikai évesített növekedés 2,6%-ra lassult 2017 utolsó negyedévében, a háztartások fogyasztása, a beruházások, a közösségi fogyasztás továbbra is tartós bővülést jelez. Az USA munkapiaca sem veszített lendületéből, a januári 200 ezer fős bővülés kimagasló, miközben a munkanélküliségi ráta 4,1%, a bérnövekedés pedig a rég látott szintre gyorsult, közelít a 3% felé. Bár az elemzők az infláció lassulására számítottak januárban, az továbbra is 2,1%-on áll. Mindeközben Trump költségvetési élénkítő programja, mely elsősorban az adó csökkentését és az infrastruktúra fejlesztését célozza, hosszú távon jelentősen megemelheti az USA költségvetési hiányát és az államadósságot. A hiány a jelenlegi 2–3%-ról 6%-ra ugorhat, míg az államadósság tíz éven belül akár a GDP 130%-át is elérheti a jelenlegi 105–108%-kal szemben. A Fed decemberben ismét kamatot emelt, és az idei évre további hármat áraz a piac, az elsőt már akár márciusban.

A negyedik negyedéves eurózóna GDP-adat ismét meglepetést hozott, a vártnál nagyobb, 2,7%-os év/év növekedést mutatott. Összességében, a kedvező konjunkturális adatok, a javuló foglalkoztatottság és emelkedő infláció miatt a piac elkezdte spekulálni, hogy az EKB akár hamarabb is leállíthatja a kötvényvásárlási programját. Így, az USA-esetében a masszívan emelkedő deficittel és államadóssággal kapcsolatos várakozások miatti amerikai hozamemelkedéssel együtt a nemzetközi kötvénypiacokon emelkedésnek indultak a hozamok. Az év vége óta eltelt kb. 6 hétben 34 bázispontot emelkedett a német 10 éves kötvény hozama, míg az amerikai 10 éves államkötvény esetében 45 bázispontos volt a növekedés nagysága.

Eközben, míg az MNB az alapkamat szintjét változatlanul hagyta, ezzel egyidejűleg megkezdte a novemberben beharangozott monetáris politikai célú kamatcsereügylet bevezetését. A kamatcsereügylet lényege, hogy a kereskedelmi bankok a fix kamatozású állampapírjaikat vagy hiteleket változó kamatozásúra cserélhetik, ezzel függetlenítve magukat a jövőbeli kamatláb változásától. Ez pedig lehetővé teheti a hosszú, fix kamatperiódusú hitelek elterjedését a lakossági és vállalati szereplők között. Tehát a jegybank nem csökkenti tovább a rövid hozamokat, viszont a kamatcsereeszköz révén igyekszik biztosítani a fix kamatozású hitelek részarányát növelő alacsony hozamokat.

A januári, első kamatcsere-aukciót követően megszakadt a hazai hosszú hozamok tavalyi évben tapasztalt folyamatos csökkenése; a február közepét megelőző egy hónapban a referenciahozamok az 5, 10, és 15 éves lejáraton rendre 45, 56 és 45 bázisponttal emelkedtek, míg a 3 éves futamidőn 13 bázisponttal került feljebb. Miután a kamatcsereeszköz első nekifutásra nem érte el a kívánt célt, a jegybank az eszköz finomhangolása mellett döntött, a hazai hosszú hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozícióját vizsgálja kiemelten, a korábban változó áras ajánlattétel helyett fix áras tendert vezetett be, az eszköz pedig csak a helyi bankok számára elérhető, a banki mérlegfőösszeg arányában.

Összességében a külföldi kötvénypiacokat tekintve az a várakozás, hogy a hosszú hozamok még egy ideig a jelenlegi szinteken mozognak, ugyanakkor hosszú távon további emelkedésre lehet számítani, ahogy a jegybankok fokozatosan szigorítanak. Itthon, a fogyasztói árindex várhatóan nem emelkedik 2018 első félévében, és várhatóan nem haladja meg lényegesen az MNB által célzott 3%-ot 2019 második félévét megelőzően. Ennek következtében továbbra is fenntartjuk a laza monetáris kondíciókra vonatkozó várakozásunkat a következő néhány negyedévre vonatkozóan, még ha a jegybank kevésbé elkötelezett is a hosszú kamatok leszorításában. Mindenesetre, a rövid kamatok várhatóan 0% körül maradnak, és a szigorítás bármilyen formája nagyon valószínűtlen 2019 második féléve előtt, de Nagy Márton, az MNB alelnöke azt is nyilatkozta, hogy az első kamatemelés akár 2020-ig is várathat magára.

A cikk szerzője: Rátkai Orsolya