Az idei kukoricatermés kielégítheti az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére a hazai igényeket.
Nem csak az időjárás, hanem a szabályozási nehézségek is sújtják a magyar gazdákat - állítja a MOSZ közleményében.
Az aszály mértéke fokozódik, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van.
A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.
Az aszály tönkretette Spanyolországban a termést, így duplájára drágult az olívaolaj.
A tavalyi rendkívüli aszály a magyarországi erdők állapotára is rányomta bélyegét.
A felvásárlási árak továbbra is alacsony szinteken mozognak, a jó termés nem jár együtt jó jövedelmezőséggel.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők (MOSZ) szerint a jelenlegi helyzet a pesszimista várakozásokhoz képest is aggasztóbb.
A tavalyi szárazság okozta pusztítás miatt idén nőtt az érdeklődés a magyar gazdák körében az aszálykárok elleni biztosításra.
Minden magyar termelő számára ajánlott a mezőgazdasági biztosítások igénybevétele.
A magyar gazdálkodók mindössze 44-45%-ának van piaci biztosítása, közülük is csak 40% rendelkezett aszálybiztosítással is.
Komoly a zavar a hazai gabonapiacon, magyarnak nevezhető-e még egyáltalán a magyar kenyér?
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában.
Már csak néhány hétig jelenthetik be a magyar gazdák az aszály miatti kárigényüket.
Az Agrárminisztérium üdvözli az MNB állásfoglalását az agrár hitelmoratórium kapcsán.
A gyomirtószerek folyamatos kivonása az aszállyal párosulva egyre nagyobb problémákat okoz a holland hagymatermesztésben.
Számtalan növény elpusztult, most pedig már a jövő évi termés is veszélyben lehet.
A hosszan tartó szárazság a JRC szerint az Európai Unió területének 47%-át érinti.
Az év második felében megmozdult a magyar mezőgéppiac, de az igazi fellendülés csak a következő időszakban várható.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
