Egekben az élelmiszerárak – Működhet egy újabb árstop Magyarországon?
Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Az eddigi információk alapján kiváló gabonatermés várható idén, ami a kenyér árára is kedvező hatással lehet.
Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
A túlélésért küzdenek a hazai malmok, hiába emeltek lisztárat októberben, már ez sem elég.
Hamarosan itt az újabb kenyérdrágulás.
Egész évben magasak maradnak az árak.
Egyre távolabb vagyunk a 3,60-as kenyértől.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
A szakember szerint nem kizárt, hogy még emelkedni fognak az árak.
Félő, nem ez lesz az egyetlen áremelés az ágazatban idén.
Hol lesz ennek a vége?
Nem lehet tudni, meddig fognak még emelkedni a gabona- és takarmányárak.
A globális felmelegedés gazdasági hatásai jóval súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték.
Jelentősen emelkedtek az idény- és alkalmi munkavállalás közterhei Magyarországon.
Új elemekkel bővült a kereskedelmi célú álltartó telepekre belépők kötelező nyilvántartása.
Szlovákiában komoly döntést hoztak a barnamedve-populáció szabályozására, miután több régióban jelentősen megnőtt a számuk.
Keddtől nedvesebb, labilisabb légtömegek érkeznek fölénk és beindul a zivatargyár.