Fontos a külgazdasági szemlélet a magyar agráriumban szögezték le a résztvevők azon az április első felében lezajlott találkozón, amelyen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke parlamenti irodájában fogadta Bencsik Dávidot, az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát.
„Románia Magyarország második legfontosabb agrár-külkereskedelmi partnerországa, agrár- és környezetügyi partnereinkkel élénk és jó az együttműködés, ezért is fontos számunkra a jó kapcsolatok elmélyítése” – fogalmazott a Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülésén Farkas Sándor.
A hazai mezőgazdasági termelés, feldolgozás, és az élelmiszeripar a következő hét évében soha nem látott mértékű forráshoz jut; a megvalósuló fejlesztések révén ugyanis a hazai agrárexport is új lendületet kaphat – fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára április elején Pécsett, adta közre a szaktárca honlapja.
Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el a gabonák után a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.
Válságálló a magyar mezőgazdaság – írja a statisztikai adatok elemzése alapján a Világgazdaság. A koronavírus-járvány tavaly márciusi kirobbanása utáni időszakban, vagyis 2020. március-decemberében alig változott az agrár-külkereskedelem.
Az EU-Japán Központ angol nyelvű, ingyenes webináriumokat szervez az EU exportőrök Japán piacra jutási lehetőségeinek ismertetésére – közölte honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari vállalkozások számára készített egy-egy kiadványt, ami a halal (azaz az iszlám) és a kóser (azaz a zsidó) tanúsítású élelmiszer-előállítás, és -értékesítés követelményeit mutatja be az érdeklődők számára.
A gazdasági vegyes bizottságok (GVB) üléseit a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) koordinálja és szervezi.
E hónap első hetétől, az október 7-től a Thaiföldre, október 8-tól pedig a Japánba szállíthatók baromfitermékek Magyarország egész területéről, a két ázsiai állam szakhatósága ugyanis feloldotta az utolsó madárinfluenza miatti korlátozásokat hazánkkal szemben – tette közzé honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiterjesztésének keretében 25 milliárd forintos keretösszeggel útjára indul a Nemzeti Exportvédelmi Program (NEP), amely a koronavírus-járvány következtében kedvezőtlen helyzetbe került, exporttevékenységüknek nagymértékben kitett, vagy külpiaci bővítés és külföldi befektetéseik megóvása érdekében “előre menekülő” vállalkozásokat kíván támogatni.
Az õszinteséget, az alázatot és a bizalmat tartja az érdekképviseleti munka alapkövének Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke õsei nyomdokán haladva vállalta fel a rendszerváltást követõen a politikailag konzervatívnak nevezhetõ gazdálkodók érdekeinek képviseletét hazánkban a gazdakörök vezetõjeként. Életútjáról, munkájáról, terveirõl nemrégiben beszélgetett vele az Agro Napló munkatársa.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.
Enyhítő intézkedéseket vezetett be a Nébih Hajdú-Bihar megyében
