A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Halal élelmiszerek nemzetközi piaca” címmel online fórumot tart, ezzel is segítve az ezen piacra belépni kívánó magyar élelmiszer-előállítókat és -feldolgozókat – közölte a köztestület lapunkkal.
„Célunk jelentősen bővíteni a magyar húsipari termékek és borok kínálatát és exportját. Joggal remélhetjük, hogy jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés előtt állunk Kanadában” – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, miután a torontói magyar főkonzulátus szervezésében kanadai üzleti delegációval folytatott megbeszélést Budapesten, a szaktárcánál.
„Kiemelt célunk a magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek és szaktudás exportálásának elősegítése” – szögezte le Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Üzleti Fórum „Magyarország – Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek” elnevezésű találkozón.
A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Várfi Péter kuangcsoui (kantoni) főkonzult fogadta június második felében, aki hamarosan megkezdi szolgálatát Kínában, a megbeszélésen a magyar-kínai agrárkapcsolatok előmozdításáról is szó esett; Kína a minőségi magyar agrártermékek egyik legfontosabb exportpiaca lehet a jövőben – állapították meg.
Nagy István agrárminiszter május közepén Kazahsztánba látogatott, ahol Omarov Szaparkhan kazah agrárminiszterrel a kétoldalú partnerség és együttműködés kölcsönös fejlesztésének további lehetőségeiről tárgyalt – közölte a szaktárca lapunkkal.
Fontos a külgazdasági szemlélet a magyar agráriumban szögezték le a résztvevők azon az április első felében lezajlott találkozón, amelyen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke parlamenti irodájában fogadta Bencsik Dávidot, az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát.
„Románia Magyarország második legfontosabb agrár-külkereskedelmi partnerországa, agrár- és környezetügyi partnereinkkel élénk és jó az együttműködés, ezért is fontos számunkra a jó kapcsolatok elmélyítése” – fogalmazott a Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülésén Farkas Sándor.
A hazai mezőgazdasági termelés, feldolgozás, és az élelmiszeripar a következő hét évében soha nem látott mértékű forráshoz jut; a megvalósuló fejlesztések révén ugyanis a hazai agrárexport is új lendületet kaphat – fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára április elején Pécsett, adta közre a szaktárca honlapja.
Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el a gabonák után a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.
Az õszinteséget, az alázatot és a bizalmat tartja az érdekképviseleti munka alapkövének Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke õsei nyomdokán haladva vállalta fel a rendszerváltást követõen a politikailag konzervatívnak nevezhetõ gazdálkodók érdekeinek képviseletét hazánkban a gazdakörök vezetõjeként. Életútjáról, munkájáról, terveirõl nemrégiben beszélgetett vele az Agro Napló munkatársa.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.
Kormányzati segítség a magyar borok széles körű megismertetéséhez
