A szabályok szerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után, de erre több lehetőséget ad a vonatkozó rendelet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezeket ajánlotta a gazdák figyelmébe.
Ma már a tarlóbontás több szempontból is az okszerű gazdálkodás része és technológiai eleme
Magyarországon 1,3–1,7 millió hektár kalászos gabonát termesztünk évente, ez talajhasználat, biomassza produkció és környezeti szempontból kiemelkedõ jelentõségû.
Az elmúlt két évtized alatt a hazai termõföldek tápelemmérlege Európában példanélküli módon romlott le. A mezõgazdaság területén meghatározó európai országok összehasonlításában Magyarország a hektáronkénti mûtrágya vegyeshatóanyag-kijuttatásának átlagában messze elmarad, mintegy negyedét juttatjuk ki évente a termõföldekre, amely a talajok kizsákmányolásához vezet.
A talaj és termékenysége feltételesen megújuló (megújítható) erõforrás, amely alapvetõ szerepet játszik a növénytermesztésben. A többi erõforrás transzformátora, a primér biomassza primer tápanyagforrása a természet szûrõ és detoxikáló rendszere, a biodiverzitás rezervoárja és nem utolsósorban a mezõgazdasági produkció színhelye.
A megújuló energiatermelés szükségletének mezõgazdasági melléktermékekkel történõ fokozott kielégítésével megnövekedik a veszélye annak, hogy talajaink szervesanyag-tartalmának lebomlása felgyorsul, mely termékenységük csökkenéséhez, a fenntarthatóság sérüléséhez vezethet.
A múlt hét közepén – ahogyan azt az idén már megszokhattuk – ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz. forrás: omsz.hu
A vendéglátóipar beszállítóira is kiterjesztené a válságkezelő ingyenhitelt az agrárkamara
