Nemrégiben alapították a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Körforgásos Gazdaságelemző és Tudásközpontját, amelynek legfőbb célja a körforgásos gazdaság hazai megvalósításának elősegítése.
A szakmai és szakmaközi tudásátadás fontosságáról, az új gazdálkodási modellek kialakításának szükségességéről, valamint a kutatás és a gyakorlati gazdálkodás kapcsolatának szorosabbá tételéről beszélt Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős államtitkára a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A jövő erdei és az erdők fenntartása a változó környezetben” című tudományos rendezvényén, november közepén, Budapesten.
Tizennyolc borvidék tételei versenyeztek idén A Magyar Tudományos Akadémia Bora pályázat nyolc kategóriájában, melyek győzteseit június végén hirdették ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában, Budapesten.
A fenntarthatóság eszméje csak akkor válhat a termelők hétköznapi valóságává, ha gazdaságilag is megvalósítható megoldások születnek, ehhez pedig szükség van az innovációra, a digitalizációra és a megfelelő szabályozó környezetre.
Csökkenthető-e a rejtett éhség? Miért van szükség biológiai sokféleségre a mezőgazdaságban? Miért aggódunk a precíziós gazdálkodás miatt? E kérdéseket is körüljárta akadémiai székfoglalóján Dr. Popp József, az MTA levelező tagja, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának megbízott dékánja.
Gyors klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek a kutatók többek közt az Európában élők egészsége érdekében is – idézi az MTI a Magyar Tudományos Akadémia keddi közleményét.
Az agrárium főbb kihívásaira – klímaváltozás, talajképződés, növényi betegségellenállóság, takarmányozás és élelmiszerbiztonság, valamint agrárközdasági problémákra – választ kereső kutatók tudományos eredményeit ismerte el az idei tagválasztásnál a Magyar Tudományos Akadémia.
Aktuális problémákra keresték a megoldást az idei, 65. Növényvédelmi Tudományos Napok előadói a klímaváltozás hatásaitól precíziós növényvédelemig, illetve a gyomrezisztenciáig bezárólag.
Biológiai, kémiai és műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket ismertek el csütörtökön Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ünnepségen.
A fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció jelentőségét hangsúlyozták az Agrárminisztérium előadói az Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért elnevezésű konferencián Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián.
A mezőgazdaság fejlesztése során egyre jelentősebb mértékben kerülnek előtérbe a fenntarthatóságot biztosító eljárások és technikák. Novemberben két esemény is felhívta a figyelmet ennek keretében a digitális technológiák jelentette kihívásokra és fejlődési lehetőségekre. Ezt a nemrég elkészült Digitális Agrár Stratégia is erősíti.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
A távérzékelést és a térinformatikát a mezőgazdaság számos területén lehet felhasználni. Ezek között kiemelt jelentőséggel bír a jelenleg a mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt a precíziós gazdálkodás – foglalta össze a téma jelentőségét a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének (MTA ATK TAKI) két munkatársa az Agro Naplónak.
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
