Csak részben jelenthet megoldást a mezőgazdaság akut munkaerő-igényére a más ágazatok nehézségei miatt felszabaduló munkaerő, hosszabb távon ugyanis a munkaerő kiváltása lehet a járható út az agráriumban – véli a Malagrow Kft. ügyvezetője.
A hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42 százaléka a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja, az agráriumban 48 százalék az arány – írta a Portfolio a Pénzügyminisztérium által készített elemzésre hivatkozva.
A változási jegyzékben megadott 26 darab pályázatnál módosult a létszámbővítésre vonatkozó feltétel. Már nem a fizikai zárás időpontjában kell a létszámbővítést igazolni az átlagos statisztikai állományi létszám alapján, hanem a fenntartási időszak kezdetétől számított 12 hónapot követően.
A sertéságazat a takarmány és a munkaerő drágulása miatt továbbra sem jövedelmező, azonban kérdéses, hogy az önköltség emelkedést mennyire tudják az árakban érvényesíteni, és hogy ez mikor és hogyan jelenik meg a boltokban.
Tíz százalék alatti átadási ár emelést szeretnének elérni a baromfiiparban a növekvő takarmány- és munkaerő-költség miatt.
Kezdődik az idénymunka a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban dolgozók után adó- és járulékkedvezményeket vehetnek igénybe a cégek – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Az agrárium és az élelmiszergazdaság munkaerőhiányának orvoslásához nem csak gyakorlatorientált oktatás szükséges, hanem megfelelő bérezés is – mondta Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese azon a konferencián, amelyen az agrárium munkaerőpiaci helyzetét, igényeit tekintették át – számolt be a nak.hu.
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak – írja a portfolio.hu. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
A szakmai gyakorlati ismereteket hiányolják a legjobban az agrárgazdasági cégvezetők. A vállalkozások harmada tudna felvenni új alkalmazottakat, de többségük nagy hangsúlyt fektet a meglévő munkavállalók képzésére is.
Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások 51 százaléka szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat keres, 24 százalékuknál pedig a betanított munkásokra is van kereslet – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy ezer vállalkozás körében végzett országos munkaerő-piaci felméréséből, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.
Az önjáró gépek legegyszerûbb besorolási szempontja a teljesítmény, azaz a „nyers” lóerõ. A rakodógépekkel kapcsolatosan ettõl az általános sémától szeretnénk egy kicsit elvonatkoztatni.
A munkaerőhiány egyre súlyosabb problémává válik Magyarországon. A munkanélküliségi ráta 2016 végére a rendszerváltás óta mért legalacsonyabb szintre, 4,4%-ra süllyedt. Egyre több munkaadó szerint korlátozza a termelés bővülését a munkaerő szűkössége, a bérek pedig gyorsuló ütemben emelkednek. Az idénre várható 4 és a jövőre várható 3%-os növekedés miatt pedig várhatóan tovább csökken majd a munkanélküliség. A kormányzat a közmunkások munkaerőpiacra terelésével, az állami alkalmazottak számának csökkentésével növelheti a magánszektor számára rendelkezésre álló munkaerőt. A magasabb bérszint pedig lassíthatja, vagy akár megfordíthatja a kivándorlást, miközben a bejelentett járulékcsökkentés mérsékeli a magasabb bérek költségvonzatát. A problémát ezen lépesekkel azonban csak enyhíteni lehet, a megoldást az jelentheti, ha a cégek munkaerőt kiváltó beruházásokat hajtanak végre.
Május végén lehetőség adódott néhány tagú szakmai csoportnak, hogy ellátogasson Ukrajnába az ADAMA Hungary Zrt. meghívásából. Az utazás tapasztalatait Jámbor Zoltán, a szakmai klub vezetője foglalja össze az alábbiakban.
Kötelező a permetező drónok típusminősítése
