Az Agrár-környezetgazdálkodási támogatásban (AKG) a szántó tematikus előíráscsoportok esetében a gazdálkodók a talaj kondíciójának javítása, a növénytermesztés hatékonyságának javítása érdekében kötelezettséget vállalhattak az istállótrágyázás, a zöldtrágyázás vagy a baktériumtrágyázás alkalmazására.
A mezőgazdasági technológiák minden esetben hatással vannak a talaj mikrobiális közösségeire, amelyek a talaj szén- és tápanyag-ciklusának elsődleges szabályozói. E közösség összetételének különbségei (baktériumok, gombák, sugárgombák hasznos vagy patogén fajainak aránya) befolyásolják a szén és az egyes tápanyagok átalakulásának folyamatait, és ezáltal a szén megtartását a talajban, valamint az adott kultúra tápanyag-tartalmának biztosítását.
„A talajtermékenység mikrobiológiai alapjai és lehetőségei” – Varga Sándor, biológiai talajerő gazdálkodási szakmérnök
A termesztett növényeink gyökérzetén és annak közvetlen környezetében nitrogénkötő és a növény növekedését serkentő talajbaktériumok élnek, segítve a növényeket a tápanyagok felvételében, stresszhatások kivédésében.
Régóta gazdálkodsz, esetleg most kezdted, de hajlandó vagy a szemléletváltásra? Akkor ezek a könyvek neked szólnak!
Gadó József ukki gazdálkodó 40 liter Phylazonit Talajoltót nyert az Agro Napló Talajegyetem nyereményjátékának augusztusi fordulójában.
Az idén tizenöt éves Superbrands program független szakemberekből álló bizottsága, a Phylazonit márkát érdemesnek találta a Business Superbrands 2019 védjegyre. Büszkék vagyunk rá, hogy cégünk immár 2. alkalommal nyerte el ezt a megtisztelő elismerést.
Örömmel tudatjuk, hogy az Agrova Kft „A baktériumkészítmények kijuttatásának új dimenziója: Phyller kijuttató szerkezettel és Temposensor Basic vezérlőegységgel„ pályázata elnyerte az Érték és Minőség Nagydíjat.
A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.
A szója – hazánkban nem őshonos növény – a pillangósvirágúak családjába tartozik, mely család jellegzetessége, hogy szimbionta kapcsolatot képes létesíteni baktériumokkal, melyekkel közösen egy jellegzetes képletet, ún. gümőt képeznek a gyökereken.
Interjú Knolmár Tiborral
Hazánkban a kalászos gabonák betakarítása a nyári mezőgazdasági munkák legnagyobb körültekintést, figyelmet és leggondosabb szervezési munkát igénylő része. A gabona betakarításával azonban a technológiai munkálatok korántsem érnek véget, ugyanis a visszamaradt tarló legalább ennyire gondos és szakszerű kezelést kíván. Mára jelentősen csökkent a magyarországi állatállomány, a gabonaszalma állattenyésztési célú hasznosítása is visszaesett, ami egyrészről sajnálatos, másrészről viszont – a talajba megfelelően visszadolgozott szalma esetén – kifejezetten pozitív hatást hozhat.
A növénytermesztés eredményessége számos tényezõtõl függ. A levegõ széndioxid-tartalma, hõmérséklete, a fény- és a csapadékviszonyok éppúgy fontos környezeti feltételek, mint a talaj tápanyagtartalma, a tápanyag felvehetõsége, a talaj levegõzöttsége, és a rendelkezésre álló vízkészlet.
Alkalmazása: 10 liter készítményt hektáronként 100–300 liter vízben kell feloldani és vetéskor az utolsó talajmûvelés elõtt, vagy tarló esetén közvetlenül a tarlóra permetezni, és a talajba beforgatni. A kijuttatást a növénytermelési technológiába lehetõség szerint úgy kell beépíteni, hogy többlet munkamûveletet ne igényeljen .
Talajközpontú termelés témában második alkalommal szervezett konferenciát a Phylazonit és a GOSZ Budaörsön. Petőházi Tamás elnökhelyettes szerint a GOSZ a tudástranszfert biztosító vállalatokkal együttműködve is próbál irányt mutatni tagjainak a versenyképesség és a fenntartható gazdálkodás megvalósításához.
Figyelemre méltó eredményt produkált a repce a békés megyei Agro-Déló Kft. földjein. A súlyos jégkár ellenére is közel 4,5 tonnás üzemi átlag elismerést érdemel. A csaknem 3000 hektáron gazdálkodó cég földjeinek Arany-féle kötöttségi értéke átlagosan 50 körüli, de vannak a 60-at jócskán meghaladó területeik is. A nehéz körülményeket és a kedvezőtlen adottságokat a gazdaság szakemberei már sok éve a Phylazonit talajbaktériumaival ellensúlyozzák. Repceföldjeik idén különösen szép eredményt produkáltak.
Napjainkban a mezőgazdasági termelés legaktuálisabb kérdéseinek egyike a talajok termékenységének fenntartása, illetve a termelés és a környezetvédelem célkitűzéseinek összehangolása. Legfontosabb követelmény, hogy a gazdálkodás alkalmazkodjon az ökológiai és ökonómiai viszonyokhoz. A Kompolton végzett kísérlet távlati célja annak vizsgálata, hogy a Phylazonit baktérium készítmény milyen hatással van a talaj tápanyag készletére, szerkezetére.
Talaj: a földkéreg legfölső, termékeny része, tudományosabban: háromfázisú, polidiszperz rendszer. A száraz definícióknál azonban jóval több: a mezőgazdasági termelés alapja, meghatározó tényezője, a növények és a bennük élő állatok élettere, nemzeti vagyon és erőforrás, valamint ahogy Stefanovits Pál írta: „a talajon nemcsak állunk, élünk is”.
Talajaink termékenységét jelentősen befolyásolja azok szerkezeti tulajdonsága. A morzsás talajszerkezet kialakítása és fenntartása elsődleges fontosságú a talajok művelése során. Talajmorzsákon néhány mm-es rögöcskéket értünk, amelyek között szabad tér található, egy részüket víz, másik részüket levegő tölti ki.
A Phylazonit technológiával ismerkedhettek meg behatóan a szakemberek augusztus elején két helyszínen, Polgárdiban és Zagyvaszántón az Agrova Kft. valamint az Axiál Kft. közös bemutatóján. A hagyományteremtő céllal megszervezett rendezvényen a középpontban a talaj termőképességének javítását célzó innovatív szakmai és gépi megoldások megismertetése állt.
A szója – hazánkban nem őshonos növény – a pillangósvirágúak családjába tartozik, mely család jellegzetessége, hogy szimbionta kapcsolatot képes létesíteni baktériumokkal, melyekkel közösen egy jellegzetes képletet, ún. gümőt képeznek a gyökereken. E gümők szerepe nem más, mint a légköri N megkötése, mely nitrogénforrás a növény szükségletének 20–70%-át fedezi, cserébe pedig a baktériumok a számukra szükséges szerves anyagokhoz hozzájutnak a növénytől.
A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.
A talajok víztartó és vízvezető képessége, illetve levegőzöttsége a legfontosabb talajtulajdonságok közé tartozik, hiszen alapvetően meghatározzák a sikeresen termeszthető növények körét. E tulajdonságokat pedig elsődlegesen a talajok mechanikai összetétele (az agyag-, por- és a homokfrakciók aránya) valamint a talaj szerkezeti állapota határozza meg.
Már márciusban igényelhető támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez
