Hírek > Gazdaság 2023.04.05.
Szigorú vizsgálatnak vetették alá az ukrán gabonát

Több esetben is toxin és GMO-szennyezést mutattak ki az Ukrajnából hazánkba érkezett gabonák vizsgálatát követően.
Több esetben is toxin és GMO-szennyezést mutattak ki az Ukrajnából hazánkba érkezett gabonák vizsgálatát követően.
Nufarm hibrid technológiával egy növényvédelmi programon belül okszerűen használhatunk hagyományos és biológiai készítményeket a nagyobb élelmiszer-biztonság és a kisebb környezeti terhelés érdekében.
A kalászos növények termesztésének legnagyobb kihívása a fuzárium fertőzés megelőzése és féken tartása, amely mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból kulcskérdés. Körültekintő fajtaválasztással már sokat tehetünk a prevenció érdekében.
Nagy a bizonytalanság a hazai termelők körében. Ahol „tejes” érésben van a búza, akár örülhetnek is az esőknek, míg ahol már sárgul, ott ez a sok csapadék nem annyira szerencsés a gabonára nézve.
Az FMC-Agro Hungary Kft. területi szakmérnöke, Hőgye Szabolcs mutat rá a megoldásra!
Jelentősen, 25-30 százalékkal elmarad a tavalyi rekord mennyiségtől az idei kukoricatermés Magyarországon, ám a minőség továbbra is megfelelő - közölte a Concordia Közraktár Zrt. kedden az MTI-vel.
A föld beteg, de legalábbis fáradt – hangzott el a Talajközpontú Termelés Konferencia budaörsi rendezvényén, május közepén. A termőtalajjal foglalkozni kell, hogy meggátoljuk a romlását, illetve előtérbe kell helyezni fenntartható művelését.
A kocák és a süldők rendkívül érzékenyek a mikotoxinok hatásaira. A sertések szaporodására ható legfontosabb mikotoxinok a zearalenon, az ergot alkaloidok és az A típusú trichotecének közé tartozó T-2 toxin. Ezek magasabb számú megbetegedésekhez vezetnek, és szaporodási problémákat okoznak.
Napjainkban az állattenyésztõ gazdaságok egyik legfontosabb takarmányozási veszélyforrása az aflatoxin-szennyezettség. Ez nem csak állategészségügyi kockázatokat hordoz, hanem komoly humán-egészségügyi veszélyekkel is jár. Mivel a gyakorló szakemberek számára viszonylag új problémával állunk szemben, ezért nagyon fontos a megfelelõ információk átadása számukra.
Az idei évben a tejtermelõ szarvasmarhatelepeken az aflatoxinok elleni védekezésre helyezik a hangsúlyt. Ez valóban nagyon fontos kérdés, de a kezelése egyszerûnek mondható, ha valaki egy megbízható, erre a célra kifejlesztett toxinkötõ adalékot kever a takarmányba. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a telepeken az aflatoxinkérdés megoldása után még mindig szignifikáns termeléscsökkenést és egészségügyi problémákat (pl. szaporodás-biológiai zavarok) okozhatnak azok a takarmányok, melyek olyan mikotoxinokkal terheltek, amelyek nem köthetõek megfelelõ mértékben (fumonizin, ochratoxin, trichotecének, zearalenon stb.).
A sertés- és baromfitakarmányokban elõforduló mikotoxinokról és azok súlyos kártételeirõl nagyon sok szó esik manapság. Azonban a bendõbaktériumok toxinbontó képessége miatt a tudomány állása hosszú idõn keresztül az volt, hogy a kérõdzõk érzéketlenek a toxinokkal szemben. Ezzel szemben telepi tanulmányok szólnak arról, hogy szignifikáns termeléscsökkenést és gyakoribb egészségügyi problémákat (pl. szaporodás-biológiai zavarok) mutatnak azok a tehenek, melyek mikotoxinokkal terhelt takarmányt kaptak.
A mikotoxinok súlyos károsodásokat idézhetnek elõ az azokkal szennyezett takarmányt fogyasztó sertések szervezetében. A takarmányok mikotoxin szennyezettsége, illetve annak hatása azonban megfelelõ eljárásokkal csökkenthetõ, illetve mérsékelhetõ.
Rengeteg cég forgalmazza a piacon az általa hiper-szuper terméknek kikiáltott gombatoxin ellenes készítményét. Sok forgalmazó egymás fölé licitál abban, hogy milyen arányban tudja a terméke hatástalanítani a különbözõ toxinokat. Sajnos sok ilyen termék mögött nem áll semmilyen kutató-fejlesztõ munka, vagy ha áll is, az már 5-10 évvel elmarad a legújabb kutatásoktól. A BIOMIN kifejlesztette a piacon egyedülálló, 3 toxin-hatástalanítási stratégiát ötvözõ termékét, a Mycofix® Plus 3.E-t. A cég kutatásai alapján egy logikai elemzéssel most szeretnénk néhány félreértést eloszlatni a toxinokkal és azok hatástalanításával kapcsolatban.
Szerencsére a hazai állattartók is évrõl évre egyre nagyobb jelentõséget tulajdonítanak a toxinok elleni védekezésnek. Annak ellenére, hogy sok telepi ember még mindig tartja magát a struccpolitikához – miszerint „ami nem látható, az nincs is ott”, – egyre többen keresik a takarmányokban vagy alapanyagokban lévõ toxinok csökkentésének lehetõségeit.
Rengeteg cég forgalmazza a piacon az általa hiper-szuper terméknek kikiáltott gombatoxin ellenes készítményét. Sok forgalmazó egymás fölé licitál abban, hogy milyen arányban tudja a terméke hatástalanítani a különbözõ toxinokat. Sajnos sok ilyen termék mögött nem áll semmilyen kutató-fejlesztõ munka, vagy ha áll is, az már 5-10 évvel elmarad a legújabb kutatásoktól.
A gombáknak több mint 80 ezer faját ismerjük, melyek a természetben széles körben elõfordulnak. Jellemzõen szaprofita élõlények, elhalt növényi és állati eredetû anyagokon élnek, egy részük azonban megtelepik élõ növényen, állaton is. Fõ "tevékenységük" a szerves anyagok bontása, emellett másodlagos anyagcseréjük során különféle - az állati szervezetre jelentõs hatású - anyagot képeznek. Egyes gombák és termékeik hasznosíthatók az iparban és a mezõgazdaságban (így például az antibiotikumok a gyógyszeripar új fejezetét nyitották meg), mások (elsõsorban a gombatoxinok) jelentõs károkat okoznak a növények és állatok életmûködésében.
Sikeres volt a Magyar Kukorica Klub és a Dalmand Zrt. szervezésében lebonyolított Vetőnapi konferencia és gépbemutató. Az innovatív technológiák alkalmazásában és a szakmai bemutatók megszervezésében élen járó Dalmand Zrt. 10 nemesítőház 21 hibridjét termeszti 2700 hektár kukoricatermő területen – tudtuk meg Tóth Szabolcstól, a Dalmand Zrt. növénytermesztési ágazatvezetőjétől. Az állattenyésztési ágazatuk kiszolgálása okán fektetnek nagy hangsúlyt a hibrid minőségre, elsősorban a gombák által termelt toxinkérdésre fókuszálva. Kísérleti rendszerük teszi lehetővé mindezt, évente 130 hibridet tesztelnek, az itt legkiemelkedőbbeket 20–50 hektáron kipróbálják, s ha itt is megfelelnek a követelményeknek, akkor adják át a Magyar Kukorica Klubnak mesterséges toxinvizsgálatra, majd az eredmény függvényében kerülhet csak nagyobb volumenű termesztésbe a hibrid.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) közzétette pozitív tudományos véleményét a két összetevő, baromfitakarmányokban való alkalmazásának biztonságosságáról és hatékonyságáról (FUMzyme® - 2016. november, Biomin® BBSH 797 – 2017. január)
A Timac AGRO állattenyésztési termékeit Farsang János (Arany-Tej Kft.) 2014-ben kezdte el használni. Abban az évben a takarmányok magas toxinszennyezettsége miatt szüksége volt egy olyan termékre, ami hatékonyan köti a legnagyobb gazdasági károkat okozó mikotoxinokat. Tapasztalatairól kérdeztük a gazdaság vezetőjét.
Több, mint harminc éve a BIOMIN munkatársai elsőkként kezdtek el foglalkozni a fonalas gombák mérgező másodlagos anyagcsere-termékeinek, a mikotoxinoknak az inaktiválásával. A kutatást azóta sem hagyták abba, szakmai napokon és konferenciákon vitatják meg a témát a szélesebb közönséggel. Április elején újabb konferencián találkozott a szakma elitje.
2019-ben komoly problémák adódtak a kalászfuzáriummal Magyarországon. Minden megyét kisebb-nagyobb mértékben érintett ez a járvány, rendkívül súlyos volt a helyzet Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. Az őszi búza kalászhányás-virágzás időszakában csapadékos, hűvös volt az időjárás az elmúlt évben, az első fuzárium tünetek így viszonylag korán, már tejes éréskor megjelentek. Nem volt ritka a 4000–6000 ug/kg toxinszint a betakarított őszi búzákban.
A 2019-es év újra rávilágított arra – különösen az Alföld déli részén –, hogy a termelők többségénél az alkalmazott kalászvédelmi technológiák nem hozták a várt és remélt eredményeket, a toxineredmények az „egekben voltak”. Akadtak persze pozitív példák is, amik azt bizonyították, hogy nem volt lehetetlen küldetés a kalászfuzárium elleni védekezés a múlt évben sem.
A kalászfuzárium illetve a gomba által termelt toxinanyagok, elsősorban a DON-toxin nagy kockázatot jelent a gazdálkodó számára, noha a fuzáriózisos, járványos évek 10 évente kb. 2-3 alkalommal fordulnak elő. Mégis, ha nem figyelünk oda és a DON-toxin szint az előírt határérték fölé emelkedik (étkezési búza esetén 1,25 mg/kg, durumbúza esetén 1,75 mg/kg), akkor a megtermelt termény nem értékesíthető, az addigi munka, a befektetett pénz kárba vész.