Tavaly decemberben 31 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak, mint egy évvel azelőtt, a múlt évben 19,3 százalékos emelkedést mértek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A temperamentumos növény, a kígyóuborka naponta 15 cm-t is képes növekedni az Árpád-Agrár Zrt. korszerű, szegvári üvegházában. A szemet gyönyörködtető termés folyamatos gondozást igényel, ami a szedést, válogatást és csomagolást követően a lehető leggyorsabban jut el az áruházakba, a fogyasztók asztalára.
A piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben kaphatók a hazai termelésű, friss primőr (fóliás illetve üvegházi) zöldségek: paprika, paradicsom, retek, uborka, fejes saláta, zöldhagyma, sárgarépa – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A Szupermenta programja keretében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 32 csemegeuborkát tesztelt, és 5 termék esetében kellett hatósági eljárást indítani – közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság lapunkkal. Mindehhez ugyanakkor hozzáfűzték: megnyugtató, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból minden rendben volt a termékekkel.
Az idén kisebb termőterületről 5-10 százalékkal több hajtatott paradicsomot és 5 százalékkal több uborkát takaríthatnak be a termelők a fűtött üveg- és fóliaházakban, ugyanakkor paprikából a tavalyi körül alakulhat a termés, káposztából pedig 10-12 százalékos csökkenés várható a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) előrejelzése szerint.
Olcsóbb lehet a tavalyinál a belföldi termesztésű uborka; az Agárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a hazai kígyóuborka termelői ára 4 százalékkal, az úgynevezett berakó uborkáé pedig 19 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban - írta az MTI.
Az idén kisebb termőterületről a tavalyinál várhatóan több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint – közölte az MTI.
A kora tavaszi zord időjárás kevésbé érintette a zöldséghajtatást, így áprilistól már a teljes választéka elérhető a korai magyar zöldségeknek – írja a nak.hu. Az import termékeket fokozatosan váltják le a magyar termékek, melyek mind ízben, mind frissességben felülmúlják az importot.
Egyre több kígyóuborka fogy a magyar piacon, a vásárlók már egész évben keresik a friss zöldséget a boltokban – írta a Magyar Idők vasárnap. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci felmérése szerint kígyóuborkából a magyarok egy főre vetítve 1,6-1,8 kilogrammot fogyasztanak évente. Ezzel szorosan az uniós átlaghoz közelítünk: Nyugat-Európában a kígyóuborka fogyasztása átlagosan 2-2,2 kilogramm körül alakul fejenként.
A várakozások szerint közel 18 ezer tonna lesz idén a hazai hajtatott uborka mennyisége, amely elég lesz a belső fogyasztás kiszolgálásához – írja a nak.hu. Szinte csak a profik foglalkoznak a termesztéssel, a kisüzemek és kistermelői kertészetek gyakorlatilag teljesen eltűntek.
Az egyik legkedveltebb és legrégebben termesztett zöldségnövényünk az uborka, melyet zömmel nyersen fogyasztunk saláta vagy savanyúság formájában.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
Az uborka fontos zöldségnövényünk, jelentõs mennyiség kerül belföldi fogyasztásra, ill. exportra. Magyarországon a termõterület és a termelt mennyiség szempontjából legjelentõsebb a konzervuborka, melynek területe 3–6 ezer hektárra tehetõ.
A szabadföldi paprika termesztésében az egyik legjelentősebb növényvédelmi problémát a vírusbetegségek okozhatják, ezért a termesztés meghatározó eleme a vírusvektor levéltetvek elleni védekezés. A vírusos betegségek következtében jelentősen csökken a növények termőképessége és romlik a termés minősége is, ezért a levéltetvek megfigyelését a kiültetés illetve kelést követően azonnal meg kell kezdeni sárga ragacsos lapokkal vagy sárga fogótálakkal.
A hajtatott zöldségfélék közül az uborka sorrendben a harmadik helyet foglalja el, ez azt jelenti, hogy a késõ tavaszi idõszakban, nagyság sorrendben a hajtatott paprika és paradicsom után a felület ¼ részét foglalja el.
A zöldségtermesztés legnehezebb és legtöbb kockázattal járó része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges változás volt tapasztalható, egyre több termesztõ tért át a gyenge minõségû kertiföldekrõl és gyepkockákról a tõzegalapú tápkockák használatára. Talán most a palántanevelési idény kezdetén nem árt néhány szót errõl szólni, hisz még meglehetõsen sok ezen a téren a bizonytalanság, és van néhány kertész, akinek szüksége van ilyen téren néhány tanácsra.
Plakátgenerátorral segíti az őstermelőket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
