Átadták otóber elején a főleg bioetanolt gyártó, dunaföldvári Pannonia Bio Zrt. új üzemét, ami évente 15 ezer tonna magas szervesanyag-tartalmú talajjavítót állít elő – közölte a kormany.hu.
Mintegy ezer liter kézfertőtlenítő gélt adományozott a gödöllői székhelyű Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) helyi és környékbeli egészségügyi intézményeknek és idősotthonoknak a „Nyújtsd a kezed” elnevezésű kampányának keretében – közölte a NAIK az Agro Naplóval, kiemelve: a felajánlott kézfertőtlenítők a magyar agrárium termékei, mivel azok a hazai bioetanol-gyártás során keletkezett alkoholból készülnek.
Hazai viszonylatban is évek óta párbeszéd folyik a szakma és a döntéshozók között a bekeverési arány növeléséről, ami a napokban született kormányrendelet értelmében 2020. január 1-től bevezetésre kerül. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében az üzemanyagok bio-részarányát 8,2%-ban határozta meg, míg a 95-ös oktánszámú benzin esetében a bioetanol részarány 6,1 % lesz.
Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése 7 százalékban határozta meg a hagyományos bioüzemanyag-előállítás használati mértékének szintjét, ezzel hosszú távon elhárult a bioetanol- és fehérje-előállítást fenyegető veszély – közölte Gyürk András, Hölvényi György és Erdős Norbert, a Fidesz-KDNP EP-képviselői közös nyilatkozatukban szerdán – számolt be az MTI.
Meghaladta a nyolc tonnát hektáronként a kukorica idei átlagtermése Tolna megyében, a termésmennyiség nagy részét a hazai bioetanolgyárak dolgozzák fel – közölte az MTI.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárpolitikájának célja, a hazánkban megtermelt gabona minél nagyobb arányú felhasználása az állattenyésztés és az élelmiszeripar területén, ebben a folyamatban pedig egyre komolyabb szerephez jutnak a bioüzemanyag-gyártó cégek – hangsúlyozta az agrártárca miniszterhelyettese a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett szakmai konferencián – közölte az FM.
Egy modern biofinomító képes arra, hogy gazdasági és társadalmi fellendülést hozzon vidéki közösségeknek, derült ki a Fenntartható vidéki reneszánsz egy bioetanolüzem példáján keresztül című tanulmányból, melyet kedden a Magyar Tudományos Akadémián mutattak be. A kutatás a Pannonia Ethanol 2012-ben létesített dunaföldvári bioetanolüzem példáját vizsgálta, amely Magyarország kukoricatermesztő vidékének szívében található.
Letették a szabadegyházai Hungrana Kft. újabb biomassza erőművének alapkövét hétfőn: a másfél milliárd forintos beruházással a cég a termeléshez használt teljes gőz- és hőigényét száz százalékban maga fogja kielégíteni – közölte az MTI.
Az alacsony kereslet ellenére felfuthat a bioüzemanyag-gyártás az Európai Unióban – írja a Magyar Idők. Hazánkban idén 1,52 millió tonna kukoricából készülhet etanol, ami 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget.
Szlovákia Közép-Európa szívében helyezkedik el, 1993. január 1-jével vált el Csehországtól, önállósága lényegében ettől az időponttól datálódik. Szomszédai Lengyelország, Cseh Köztársaság, Ausztria, Magyarország és Ukrajna. Területe 49 036 km², lakosainak száma 5,4 millió körül alakul. Tagja az Európai Uniónak, fizetőeszköze az euró. Az egy főre jutó GDP 13 422 EUR.
A megújuló energiatermelés az emberiség egyik legfontosabb témája a 21. században. Három fõ tényezõ van, amely meghatározólag hat az alternatív energiatermelésre: a hagyományos energiahordozókhoz való hozzájutás körülményei, illetve annak gazdaságossága, a mezõgazdaság és a vidékfejlesztés kihívásai, és a munkahelyteremtés.
A Ferro-Pent Kft. 1999-ben alakult. 100%-ban magyar tulajdonú Ipari Beruházási Fõvállalkozó cég széles körû beruházási és gyárépítési tapasztalatokkal.
Hazánkban is egyre nagyobb a kereslet a folyékony bioüzemanyagok, a bioetanol és a biodízel iránt. Évente mintegy 2-3 millió tonna kukoricából gyártható alkohol, a búzából pedig mintegy 1 millió tonna. Repcébõl Magyarországon a 2004–2009 között betakarított terület két és félszeresére nõtt így a bekeveréshez szükséges alapanyagigényt – ha a kivitel csökkenne – biztosítani lehetne hazai forrásból. A biomassza-hasznosítás lehetõségeit az érdeklõdõk megismerhetik elõzõ (2010. júl.) és mostani lapszámunkból az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmánya alapján.
Az Agro Napló 2009. májusi számában megjelent egy ismeretterjesztõ cikk „Ipari célú kukoricatermesztés – a bioetanol elõállítás hatékonyságát növelõ kukoricatermesztési technológiai elemek” címmel Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár és Boros Beáta PhD hallgató szerzõktõl.
Napjaink egyik slágertémája a bioenergetika, ezért nem is meglepõ, hogy a legutóbbi, júniusban tizenegyedik alkalommal megrendezett gödöllõi gazdanapokon is ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak kiemelt módon.
A megújítható energiaforrások közül az emberiség a biomasszát hasznosítja a legrégebben mint energiaforrást és még napjainkban is, fõként a fejletlen világban a legfõbb energia a tûzifa.
Magyarország egyik legjelentõsebb megújítható erõforrás potenciálja a biomassza. Különösen érvényes ez a dél-alföldi régióra, ha figyelembe vesszük természeti adottságát, mûvelésiág szerkezetét, az agrártermelés jellegét és színvonalát.
Elsõre kicsit nagyképûnek tûnhet ilyet leírni, de mint minden nemesítõház a KWS-is nagy lépéseket tett, és tesz is ebbe az irányba, hogy olyan anyagokat tudjon a termelõknek ajánlani, mely ezt az igényt is maximálisan kielégíti.
A bioetanol-gyártás az elmúlt másfél évtizedben hazánkban komoly sikereket ért el, szerepünk Európában jelentős. A hazai bioetanol és társtermékei kukoricából készülnek, évi kb. 2,0 millió tonna kerül feldolgozásra. A főtermék mellett képződő DDGS, CGF és még néhány termék is jelentős hozzáadott értéket képviselnek a natúr takarmánykukoricához képest. A gyártással csökkennek a kukoricafelesleggel járó gondjaink is. A bioetanol-gyártást mindezek ellenére kezdettől fogva komoly kritikák is érik, ezek újabban EU-s fórumokon is hangot kapnak. A piac szereplőinek segítségével utánajártunk a bio-etanol szegmensét érintő legaktuálisabb tudnivalóknak.
Mi lehet érdekes egy 2200 hektáros, főként kukoricát termesztő Tolna megyei gazdaságban? Hát az 1600 négyzetméteres orchideakertészet, a bioetanol gyár, a napelempark és a biogáz üzem. Ez utóbbiban annyi hőt termelnek, ami egész Dombóvár éves fűtésére elég lenne.
Több nyitott kérdés, változóban lévő szabályozási környezet, átalakult piaci körülmények és a klímaváltozás látható jelei borzolják az agrárium résztvevőinek idegeit. A napjainkban zajló átalakulások egyaránt érintik a szegmens minden tagját a termelőktől a feldolgozóiparon keresztül a felhasználókig. De haladjunk szép sorjában.
A történelmi csapadékhiány közepette kedvező fordulatot mutatnak a középtávú időjárás előrejelzések. Ugyanis a jelenlegi hőhullámot lezáró frontrendszer a legfrissebb számítások szerint lelassul térségünk fölött, és ebben az esetben országos, jelentős csapadékot hozhat. A helyzetben meglehetősen nagy a bizonytalanság, de legalább van esély az esőre. A napraforgón és a kukoricán ez már nem segítene, de minden szempontból hatalmas szükség lenne rá. Elemzésünkben Békéscsaba és Köröm térségéből mutatjuk be fényképeken a napraforgó és kukorica állományok jellemző állapotát, mely elkeserítő képet mutat. forrás: omsz.hu
Így alakult az erdők sorsa az elmúlt húsz évben
