Amikor a terményárak hullámvasúton vannak, különösen fontos a talajba került vetőmag épségének, életének megóvása! A lehető leprecízebben, szemenként vetett kukorica és napraforgó tőszámkompenzációs képessége korlátozott, a hozam maximalizálásában igen fontos a tervezett növényszám megtartása, hogy minden elvetett szem és kaszat termést hozzon.
A térben és időben is változó időjárás növeli a legváltozatosabb kártevő- és kórtani helyzetek kialakulását. Indokoltnak tartjuk, hogy a legfontosabbakra felhívjuk a figyelmet!
Szokatlanul meleg és száraz a tavasz. Legalábbis eddig az volt. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy szinte egyszerre jelenjen meg a vetési bagolylepke, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke.
A takarmánykukoricában jelenleg még nem elterjedt a rovarok elleni védekezés, a hibrid- és csemegekukorica előállításban nagy hagyománya van a többszöri rovarölő szeres kezelésnek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján viszont kimondhatjuk, hogy igen, szükség van a védekezésre, hiszen a kukoricabarkó mellett komoly problémát jelent a kukoricabogár imágójának, valamint a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly lárvájának kártétele. Szakértőket kértünk fel a téma boncolgatására:
Az Arysta Magyarország Kft. februárban megtartott rendezvényén számolt be azokról a tapasztalatokról, amiket az elmúlt két évben szereztek a Santana 1 G talajfertõtlenítõ készítményükkel kapcsolatban. A rendezvény keretében bemutatták azokat az újdonságokat is, amelyek ettõl az évtõl elérhetõk lesznek kínálatukban a szántóföldön gazdálkodók számára.
Legutóbb a januári számunkban számoltunk be arról a Santana tanácskozásról, ahol maguk a termelõk mondták el egy éves tapasztalataikat az új talajfertõtlenítõ szer kapcsán. Összefoglalva megállapítható volt, hogy valamennyien elégedettségükrõl számoltak be, kihangsúlyozva a kiváló ár-érték arányt, melyet Bárány Sándor baranya megyei gazdálkodó és szaktanácsadó számszerûsített is, vagyis az õ általa irányított gazdaságban 100 ha-ra vetítve 800 000 Ft megtakarítást jelentett a Santana. Júliusban az ország két helyszínére újabb tanácskozásra invitálta az Arysta a termelõket, melynek célja egy független demonstrációs kísérlet eredményeinek bemutatása, valamint a Santana nyereményjáték gyõzteseinek kihirdetése volt.
A 2010-es csapadékos év hatásai több szempontból is kedveztek a kukoricabogár 2011-es elterjedésének. A nagy mennyiségû csapadéknak köszönhetõen sok helyen nem sikerült kellõ agrotechnikával megakadályozni a tojások áttelelését, mert a rendkívül nagy mennyiségû szármaradvány, valamint a mélyszántás hiánya együttesen optimális feltételeket biztosított. A másik tényezõ szintén a csapadékviszonyok miatti kényszerreagálás, melynek köszönhetõen sok helyen kukorica került ismét a területre, mert más kultúra számára nem lehetett elõkészíteni a talajt kellõképpen, és már több helyen is bizonyították, hogy a 2. éves kukoricában is kialakulhat gazdasági kártétel.
A Force 1,5 G granulátum az egyik legszélesebb körben felhasználható talajfertõtlenítõ rovarölõ szer. Több mint 23 kultúrában van engedélye a talajlakó kártevõk, valamint az egyik legnagyobb gazdasági kárt okozó kártevõ, az amerikai kukoricabogár lárvája ellen.
Szántóföldi tanácskozásra hívta a termelõket az ország két helyszínére az Arysta LifeScience Magyarország Kft. talajfertõtlenítés témakörben. A cél, hogy a termelõk megosszák egymás között a tapasztalataikat a SANTANA 1 G alkalmazásának elsõ évérõl.
A kukorica hazai, jól ismert, gyakori kártevõinek palettája 1995-ben egy új antropogén fajjal, az amerikai kukoricabogárral (Diabrotica virgifera virgifera LeConte, 1868) bõvült, amely nagyon gyorsan terjedt el hazánkban, és Európa más országaiban egyaránt (Ripka, 2008).
A Saaten Union csoport kukorica nemesítõ cége a Südwestsaat GbR (SWS) folytatja Magyarországon az Amerikai kukoricabogárral (Diabrotica virgifera virgifera) szemben rezisztens hibridek nemesítését.
A kukorica monokultúrás termesztésének agronómiai és agroökológiai vonatkozásai
A Saaten-Union kukoricanemesítõ társaságának, a Südwestsaat GbR-nek elõször sikerült hagyományos nemesítési eljárással olyan kukoricahibridet létrehoznia, amely rezisztens a kukorica egyik legfontosabb kárósítójával, a nyugati kukoricabogárral (Diabrotica virgifera virgifera) szemben.
Hogy kerül a csizma az asztalra? Ezt kérdezhetjük a cím elolvasása után. Hiszen magára valamit is adó növénytermesztõ nem termeszti kétszer („uram bocsá” többször) egyazon termõhelyen ugyanazt a növényt. Nos hát ebbõl adódik a dilemma, mert hát manapság Magyarországon vagy nem teljesen igaz ez az állítás, vagy igaz, de akkor mégis akadnak olyan növénytermesztõk, akik nem sokat adnak magukra.
Várhatóan új fejezet kezdõdik a magyar kukoricakultúra történetében. Arról van szó, hogy néhány lelkes ember elgondolása szerint a magyar társadalom – sõt a nemzetközi közvélemény is – megérdemli: az eddigieknél alaposabb tájékoztatást kapjon a kukoricatermesztés, -értékesítés, -feldolgozás és -felhasználás folyamatáról – sõt tevékenyen részt vegyen benne. S ha azt mondtuk, hogy a közönség megérdemli ezt, akkor hozzá tehetjük: e növényi kultúra maga is megilleti, hogy többet tudjanak róla az emberek falun és városon, hiszen, így vagy úgy, évszázada együtt élnek. A kukorica itthon is, Európában is legnagyobb területet foglalja el a vetemények közül. Hát ne legyen kultusza? Ezekrõl beszélgettünk dr. Szieberth Dénessel, a kukoricakultuszt megerõsíteni akaró Magyar Kukorica Klub Egyesület (MKKE) egyik alapítójával.
A kukoricabogár imágója soktápnövé-nyû, más növényeken is gyakran folytat érési táplálkozást (napraforgó, tök, szója, gabona árvakelés, különbözõ gyomnövények), viszont a kukoricát részesíti elõnyben.
A kukoricabogár 1995-ös békés megyei megjelenését követõen gyakorlatilag folyamatos egyedszám-növekedés volt tapasztalható egészen a legutóbbi évekig. A rendkívül erõs felszaporodási periódus, úgy látszik, alább hagyott, és a kártevõ népessége általánosságban egy alacsonyabb szinten kezd stabilizálódni.
Elsõ megközelítésre kissé bizarrnak tûnik egy szakcikket ilyen címmel elkezdeni, de aki veszi a fáradtságot, hogy végigolvassa ezt a cikket, megérti az aktualitását.
1992. nyara Belgrád nemzetközi repülõtere mellett megtalálják az amerikai kukoricabogarat („..az imágó aktív módon, repüléssel 30 km-re is eljut”).
A kukoricabogár magyarországi megjelenése óta lassan 10 év telt el. A kezdeti sokk után – sok helyen a saját kárukon tanulva – a gazdálkodók megismerték a kártevõ legfontosabb tulajdonságait és alkalmazni is kezdték az ellene való védekezés alapvetõ formáit.
Elõrejelzések szerint: védekezés nélkül a kukoricabogár lárvakártétel súlyosabb lesz minden eddigi tapasztaltnál az idén visszavetett kukoricatáblákon.
2002 novemberében a Gyakorlati Agrofórumban hasonló címmel jelent meg egy cikk, igaz ott a címben a kukoricabogár helyett a kukoricatermesztõk lettek megszólítva.
2002-ben az ország déli területén a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeCont) már hatalmas károkat okozott. 2003-ban a károsítás elérte Tolna megye északi részét is. A határt járva a lárvák és az imágók kártétele döbbenetes mértékû volt, néhány esetben 90–100%-os károsítást tapasztaltunk.
Minden olyan kukoricatermesztõ, aki már egyszer megtapasztalta, hogy milyen károkra képes a kukoricabogár, tudja, hogy nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne védekezzen ellene.
A kukoricabogarat Magyarországon elõször 1995 – ben, Mórahalom környékén találták meg. A terjedése észak felé haladt, és azóta az ország teljes területén megtalálható. A bogár gyors felszaporodása következtében az ország déli megyéiben már 1999 – ben gazdasági kárt okozó gyökérkártétel jelentkezett, 2000 – ben pedig több mint 1000 ha – on üzemi védekezésre került sor. A kukoricabogár zárlati károsító.
Országos kép Elég egy pillantást vetni az 1. ábrára, s láthatjuk: az új évezred nem úgy indult, ahogy a kukoricatermesztõk szerették volna. Az elõzõ ezred utolsó éveiben tapasztalt felívelést visszaesés követte, s az eltelt 4 esztendõbõl 3-ban nem fedezte a termés a költségeket. Úgy tûnik, az idõjárásnak még mindig túl nagy a hatása a termesztés sikerére, s a gazdák nem tudják kihasználni sem a technika fejlõdésében, sem a fajták termõképességének javulásában rejlõ lehetõségeket. Ha ezen a helyzeten a nem tud változtatni a magyar mezõgazdaság, félõ, hogy a csatlakozás utáni idõszakban a remélt húzóágazat nem abba az irányba fogja húzni a szekeret, mint azt sokan gondolnák.
Az amerikai kukoricabogarat elõször 1995 - ben találták meg Magyarországon, Csongrád megyében. Hazai megjelenését követõen 2002 - ben, már minden hazai megyében jelen volt a bogár. Az elsõ üzemi szinten észlelhetõ gyökérkártételt a 2000. évben mérték.
A kukoricabogár egy kukoricára specializálódott kártevõ, amelynek a lárvája a kukorica gyökerét, imágója a kukorica valamennyi föld feletti részét károsítja. Az általa okozott kár a kukorica gazdaságos termesztését is megkérdõjelezi. A jelenleg ellene javasolt védekezési technológiák csak félmegoldásoknak tekinthetõk: vagy a hatásbiztonságuk, mérgezõségük, költségük, vagy kijuttatási lehetõségeik (méhkímélõ technológia) korlátozzák használatukat. Hazánkban a napokban engedélyezett Invite technológiát az Amerikai Egyesült Államokban - a bevezetését követõ 3. évben -, több mint félmillió hektáron alkalmazzák a kukoricatermesztõk nagy elégedettséggel. Ezzel az ötletes megoldással a környezetet kímélve lehet hatékony, gazdaságos és tartós sikereket elérni a kukoricabogár ellen.
A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat tájékoztatója A hazánkban 1995-ben megtalált amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) a déli megyék egyes részein már a 2000. évben üzemi szinten is észlelhetõ gyökérkártételt okozott, de 2001-ben már több száz hektárra tehetõ az a terület, ahol a növények dõlése miatt gazdaságilag is mérhetõ veszteséggel kell számolni. Annak ellenére, hogy a magyar növényvédelmi szervezet megjelenése óta vizsgálja a faj terjedését, kártételét és a védekezés lehetséges módjait, és elõadásokon, rendezvényeken, illetve szaklapok hasábjain évek óta folyamatos tájékoztatást ad e kártevõ fenyegetõ veszélyérõl, a termelõk szélesebb körében csak idén, a déli megyékben tapasztalt súlyos károkkal járó dõlések láttán tudatosult igazán, hogy valóban komoly a veszély. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy a legfontosabb ismereteket összefoglaljuk és újra közreadjuk az érintetteknek.
A tömeges megjelenésük a szakemberek számára nem volt meglepő, előre lehetett számolni a kártétel növekedésével. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásával ugyanez a drótféreg-felszaporodás történt Nyugat-Európában is 2008 után. Emellett az ország egyes részein, egyes kukoricatáblákon jelentős volt a kukoricabogár kártétele is.
Többen kérdezik manapság, mi lehet az oka, hogy több olyan kártétellel találkoznak, amely az egyes talajlakó rovarokhoz köthető. A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel számos feltétel együttesen játszik szerepet ebben a problémában. Bizonyos tényezők egyértelműek, egyesek viszont csak valószínűsíthető okok, amelyek a korábbi szakirodalmakban leírtakból következtethetőek. Erre teszek kísérletet, amikor megpróbálom ezen lehetséges okokat összegyűjteni és a jövőre nézve valamiféle „jóslásba” bocsátkozni.
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
