MENÜ

Címke: kukoricabogár

Partnereink hírei > X 2023.02.15.

Legyen termő tő minden elvetett kukoricaszemből, napraforgó kaszatból!

Amikor a terményárak hullámvasúton vannak, különösen fontos a talajba került vetőmag épségének, életének megóvása! A lehető leprecízebben, szemenként vetett kukorica és napraforgó tőszámkompenzációs képessége korlátozott, a hozam maximalizálásában igen fontos a tervezett növényszám megtartása, hogy minden elvetett szem és kaszat termést hozzon.

Partnereink hírei > X 2018.05.15.

Száraz és meleg a tavasz

Szokatlanul meleg és száraz a tavasz. Legalábbis eddig az volt. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy szinte egyszerre jelenjen meg a vetési bagolylepke, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke.

Hírek 2018.05.07.

Heti fókusz: Szükség van kukoricában rovarölő szeres védekezésre?

A takarmánykukoricában jelenleg még nem elterjedt a rovarok elleni védekezés, a hibrid- és csemegekukorica előállításban nagy hagyománya van a többszöri rovarölő szeres kezelésnek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján viszont kimondhatjuk, hogy igen, szükség van a védekezésre, hiszen a kukoricabarkó mellett komoly problémát jelent a kukoricabogár imágójának, valamint a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly lárvájának kártétele. Szakértőket kértünk fel a téma boncolgatására:

Szakfolyóirat > 2012/04 > Tudósítás Kukorica kukoricabogár Arysta

Arysta növényvédelmi tanácskozás újdonságokkal

Az Arysta Magyarország Kft. februárban megtartott rendezvényén számolt be azokról a tapasztalatokról, amiket az elmúlt két évben szereztek a Santana 1 G talajfertõtlenítõ készítményükkel kapcsolatban. A rendezvény keretében bemutatták azokat az újdonságokat is, amelyek ettõl az évtõl elérhetõk lesznek kínálatukban a szántóföldön gazdálkodók számára.  

Szakfolyóirat > 2011/08 > Tudósítás talaj kukoricabogár talajfertőtlenítő

Fej-fej mellett a két talajfertõtlenítõ

Legutóbb a januári számunkban számoltunk be arról a Santana tanácskozásról, ahol maguk a termelõk mondták el egy éves tapasztalataikat az új talajfertõtlenítõ szer kapcsán. Összefoglalva megállapítható volt, hogy valamennyien elégedettségükrõl számoltak be, kihangsúlyozva a kiváló ár-érték arányt, melyet Bárány Sándor baranya megyei gazdálkodó és szaktanácsadó számszerûsített is, vagyis az õ általa irányított gazdaságban 100 ha-ra vetítve 800 000 Ft megtakarítást jelentett a Santana. Júliusban az ország két helyszínére újabb tanácskozásra invitálta az Arysta a termelõket, melynek célja egy független demonstrációs kísérlet eredményeinek bemutatása, valamint a Santana nyereményjáték gyõzteseinek kihirdetése volt.  

Szakfolyóirat > 2011/06 > Gépesítés Kukorica permetezés kukoricabogár

Permetezéstechnika: A kukoricabogár elleni harc folytatódik

A 2010-es csapadékos év hatásai több szempontból is kedveztek a kukoricabogár 2011-es elterjedésének. A nagy mennyiségû csapadéknak köszönhetõen sok helyen nem sikerült kellõ agrotechnikával megakadályozni a tojások áttelelését, mert a rendkívül nagy mennyiségû szármaradvány, valamint a mélyszántás hiánya együttesen optimális feltételeket biztosított. A másik tényezõ szintén a csapadékviszonyok miatti kényszerreagálás, melynek köszönhetõen sok helyen kukorica került ismét a területre, mert más kultúra számára nem lehetett elõkészíteni a talajt kellõképpen, és már több helyen is bizonyították, hogy a 2. éves kukoricában is kialakulhat gazdasági kártétel.  

Szakfolyóirat > 2006/11-12 > Szántóföld Kukorica Termesztés kukoricabogár

A monokultúrás termesztés veszélyei

Hogy kerül a csizma az asztalra? Ezt kérdezhetjük a cím elolvasása után. Hiszen magára valamit is adó növénytermesztõ nem termeszti kétszer („uram bocsá” többször) egyazon termõhelyen ugyanazt a növényt. Nos hát ebbõl adódik a dilemma, mert hát manapság Magyarországon vagy nem teljesen igaz ez az állítás, vagy igaz, de akkor mégis akadnak olyan növénytermesztõk, akik nem sokat adnak magukra.

Szakfolyóirat > 2006/11-12 > Aktuális Kukorica kukoricabogár klub

Kultuszt teremt a Kukorica Klub?

Várhatóan új fejezet kezdõdik a magyar kukoricakultúra történetében. Arról van szó, hogy néhány lelkes ember elgondolása szerint a magyar társadalom – sõt a nemzetközi közvélemény is – megérdemli: az eddigieknél alaposabb tájékoztatást kapjon a kukoricatermesztés, -értékesítés, -feldolgozás és -felhasználás folyamatáról – sõt tevékenyen részt vegyen benne. S ha azt mondtuk, hogy a közönség megérdemli ezt, akkor hozzá tehetjük: e növényi kultúra maga is megilleti, hogy többet tudjanak róla az emberek falun és városon, hiszen, így vagy úgy, évszázada együtt élnek. A kukorica itthon is, Európában is legnagyobb területet foglalja el a vetemények közül. Hát ne legyen kultusza? Ezekrõl beszélgettünk dr. Szieberth Dénessel, a kukoricakultuszt megerõsíteni akaró Magyar Kukorica Klub Egyesület (MKKE) egyik alapítójával.

Szakfolyóirat > 2004/6 > Szántóföld Védekezés Kártevő kukoricabogár

Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera var. virgifera)

A kukoricabogarat Magyarországon elõször 1995 – ben, Mórahalom környékén találták meg. A terjedése észak felé haladt, és azóta az ország teljes területén megtalálható. A bogár gyors felszaporodása következtében az ország déli megyéiben már 1999 – ben gazdasági kárt okozó gyökérkártétel jelentkezett, 2000 – ben pedig több mint 1000 ha – on üzemi védekezésre került sor. A kukoricabogár zárlati károsító.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés Kukorica talaj kukoricabogár

Kukorica - 2003

Országos kép Elég egy pillantást vetni az 1. ábrára, s láthatjuk: az új évezred nem úgy indult, ahogy a kukoricatermesztõk szerették volna. Az elõzõ ezred utolsó éveiben tapasztalt felívelést visszaesés követte, s az eltelt 4 esztendõbõl 3-ban nem fedezte a termés a költségeket. Úgy tûnik, az idõjárásnak még mindig túl nagy a hatása a termesztés sikerére, s a gazdák nem tudják kihasználni sem a technika fejlõdésében, sem a fajták termõképességének javulásában rejlõ lehetõségeket. Ha ezen a helyzeten a nem tud változtatni a magyar mezõgazdaság, félõ, hogy a csatlakozás utáni idõszakban a remélt húzóágazat nem abba az irányba fogja húzni a szekeret, mint azt sokan gondolnák.

Szakfolyóirat > 2003/6 > Pr Rovarölő kukoricabogár INVITE

Új megoldás kukoricabogár ellen: az Invite - technológia

A kukoricabogár egy kukoricára specializálódott kártevõ, amelynek a lárvája a kukorica gyökerét, imágója a kukorica valamennyi föld feletti részét károsítja. Az általa okozott kár a kukorica gazdaságos termesztését is megkérdõjelezi. A jelenleg ellene javasolt védekezési technológiák csak félmegoldásoknak tekinthetõk: vagy a hatásbiztonságuk, mérgezõségük, költségük, vagy kijuttatási lehetõségeik (méhkímélõ technológia) korlátozzák használatukat. Hazánkban a napokban engedélyezett Invite technológiát az Amerikai Egyesült Államokban - a bevezetését követõ 3. évben -, több mint félmillió hektáron alkalmazzák a kukoricatermesztõk nagy elégedettséggel. Ezzel az ötletes megoldással a környezetet kímélve lehet hatékony, gazdaságos és tartós sikereket elérni a kukoricabogár ellen.

Szakfolyóirat > 2001/10 > Növényvédelem kukoricabogár lárvák

FOKOZOTT FIGYELMET ÉRDEMEL A KUKORICABOGÁR

A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat tájékoztatója A hazánkban 1995-ben megtalált amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) a déli megyék egyes részein már a 2000. évben üzemi szinten is észlelhetõ gyökérkártételt okozott, de 2001-ben már több száz hektárra tehetõ az a terület, ahol a növények dõlése miatt gazdaságilag is mérhetõ veszteséggel kell számolni. Annak ellenére, hogy a magyar növényvédelmi szervezet megjelenése óta vizsgálja a faj terjedését, kártételét és a védekezés lehetséges módjait, és elõadásokon, rendezvényeken, illetve szaklapok hasábjain évek óta folyamatos tájékoztatást ad e kártevõ fenyegetõ veszélyérõl, a termelõk szélesebb körében csak idén, a déli megyékben tapasztalt súlyos károkkal járó dõlések láttán tudatosult igazán, hogy valóban komoly a veszély. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy a legfontosabb ismereteket összefoglaljuk és újra közreadjuk az érintetteknek.

Szakfolyóirat > 2020/02 > Pr növényvédelem Syngenta Kft. Kukorica

Talajlakó kártevők elleni védekezés a neonikotinoidok kivonása után

A tömeges megjelenésük a szakemberek számára nem volt meglepő, előre lehetett számolni a kártétel növekedésével. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásával ugyanez a drótféreg-felszaporodás történt Nyugat-Európában is 2008 után. Emellett az ország egyes részein, egyes kukoricatáblákon jelentős volt a kukoricabogár kártétele is.

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A talajlakó kártevők terjedésének lehetséges okairól

Többen kérdezik manapság, mi lehet az oka, hogy több olyan kártétellel találkoznak, amely az egyes talajlakó rovarokhoz köthető. A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel számos feltétel együttesen játszik szerepet ebben a problémában. Bizonyos tényezők egyértelműek, egyesek viszont csak valószínűsíthető okok, amelyek a korábbi szakirodalmakban leírtakból következtethetőek. Erre teszek kísérletet, amikor megpróbálom ezen lehetséges okokat összegyűjteni és a jövőre nézve valamiféle „jóslásba” bocsátkozni.