MENÜ

Címke: levél

Szakfolyóirat > 2014/09 > Pr Gyomirtó talaj levél

RUNWAY A valódi talaj és levélen keresztüli hatás

A Runway három hatóanyagot tartalmaz. Az aminopiralid és a picloram felelősek a posztemergens hatásért. Az érzékeny kétszikű gyomok fiatal egyedei (2-4 levél) ellen kezelve tökéletes gyomirtó hatást érhetünk el, de akár a 6-8 leveles gyomok ellen is hatékonyak. A preemergens hatásért döntően a metazaklór felelős, kisebb részben az aminopiralid. Ha a kezelést követő 2 héten belül 10-20 mm csapadék hullik, akkor a hatóanyag biztosítja a tartamhatást és a tél beálltáig tartó gyommentes időszakot.

Szakfolyóirat > 2009/03 > Szántóföld Árpa levél klorofill

Az õszi árpa N-tápláltságának meghatározása klorofilltartalom méréssel

A levél N-koncentrációja szoros összefüggést mutat az õszi árpa szemtermésével. Ugyancsak erõs pozitív korreláció van a levél klorofilltartalma és N-koncentrációja között, mely jó információt ad az õszi árpa N-tápláltságáról és a talaj N-szolgáltatásáról. A hordozható, növényállományban használható korofillmérõ mûszerek segítségével gyorsan tájékozódhatunk a növény N-tápláltsági állapotáról, mely támpontul szolgálhat a tenyészidõ alatti N-trágyázáshoz.  

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növényvédelem Árpa gabona károsító

Őszi gabonák néhány fontos károsítójának előrejelzése

Az õszi kalászosok egyik legfontosabb õszi kártevõje a gabonafutrinka lárvája vagy más néven csócsárló. Az imágók a gabonafélék érésének idején jelennek meg és a tejesedõ, majd az érett szemeket fogyasztják. A betakarítást követõen elõnyben részesítik azokat a táblákat, ahol a szalma hosszú ideig a területen marad, és az elhullott szemekkel táplálkoznak. Az imágók tojásrakása augusztusban kezdõdik, de az idõjárási és a talajviszonyok akár jelentõsen módosíthatják ezt. A nõstény a tojásait csak megfelelõen nedves talajba rakja le, mert azok a fejlõdésük kezdetén vizet vesznek fel. Ha tartósan száraz, csapadékmentes a július-augusztus, majd esetleg az õszi idõszak, a tojásrakás eltolódhat tavaszig is.

Szakfolyóirat > 2003/6 > Növényvédelem szőlő Fertőzés lisztharmat

Szõlõ lisztharmat

A XIX. század közepén, fertõzött szőlővesszõkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szûrni.”

Szakfolyóirat > 2003/5 > Pr búza levéltrágyázás levél

A búza levéltrágyázásának fontossága

A tavasz csapadékban nagyon szegény volt. A fejtrágyaként kijuttatott szilárd nitrogén műtrágyák csak igen kis mértékben hasznosultak, mert nem volt csapadék, hogy segítse az oldódást és a gyökérzónába történő bejutást. A száraz talajon a szilárd nitrogén nagy része gáznemûvé válik és elillan a levegõbe. Természetesen nem csak a nitrogént nem tudják felvenni a növények, hanem az egyéb tápanyagokat sem.