Gyrosozókat és az otthoni grillezés termékeit: „natúr” csirkehúsokat, valamint már marinált, fűszerezett húsokat, grilltálcákat ellenőriztek a Nébih szakemberei a nyári szezonális ellenőrzés során.
Az Aranykorona Zrt. (Székesfehérvár) tájékoztatása szerint a 3HU0607T04/4 jelöléssel ellátott, a vállalkozás tojótyúk-tartó telepéről - 2020. június 26 – július 24-ig közötti időszakban - kikerült, 28 napos szavatossági időn belüli tojásokat szalmonella (Salmonella Enteritidis) kórokozó jelenléte miatt visszahívja - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Miroslav Toman cseh mezőgazdasági miniszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió összes tagállama ideiglenesen kötelezően ellenőrizze a lengyel marhahúst, ahogy azt a csehek teszik.
Az EU legfrissebb, zoonózisokat összegző jelentése szerint 2016-ban enyhén növekedett a szalmonellózishoz köthető esetek száma az uniós tagállamokban – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ezzel megállt az a kilenc éve tartó tendencia, melynek során folyamatosan csökkent a regisztrált megbetegedések száma. A Nébih tapasztalatai alapján, a Salmonella-fertőzések mérsékelt növekedése hazánkban is megfigyelhető.
A Magyar Államkincstár a 2017. október 31-i benyújtási határidőt követően azonnal megkezdte az egyes állatbetegségek és zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) felszámolására igényelhető támogatási kérelmek feldolgozását és az elmúlt két hét alatt mintegy 1,25 milliárd Ft összegű támogatás kifizetéséről intézkedett – közölte a Kincstár.
2016. május 1. és október 12. között hét ország jelentett humán Salmonella Enteritidis fertőzést, melyből 112 eset igazolt, 148 eset pedig valószínűsíthető volt. Az eseteket Belgiumból, Dániából, Luxemburgból, Hollandiából, Norvégiából, Svédországból és az Egyesült Királyságból jelentették. Horvátország egy csoportos esetről számolt be, ahol egy haláleset történt, amely lehetségesen a fertőzéssel hozható összefüggésbe. A vizsgálatok azt igazolták, hogy egy lengyel tojáscsomagoló központra vezethetők vissza a megbetegedések. A fertőzés legvalószínűbb forrása tojás lehetett. A lengyel hatóságok és az érintett tagállamok már leállították a gyanús tételek forgalmazását.
Teljes biztonsággal fogyaszthatók és jó minőségűek a magyar termelésből származó étkezési tojások – közölte a Baromfi Termék Tanács (BTT) annak kapcsán, hogy szalmonellával fertőzött lengyel tojások kerültek az európai piacra.
Szalmonellával fertőzött lengyel tojást szállítottak több uniós tagállamba, köztük Magyarországra is. A riasztás a RASFF rendszeren érkezett. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) intézkedett az érintett tételek és az azokból készült termékek forgalomból történő kivonásáról. A magas élelmiszer-biztonsági kockázat miatt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elrendelte a lengyel tojásszállítmányok kiemelt ellenőrzését.
Tárgyalják többek között a szalmonella baktérium és egyes élősködők hatékonyabb ellenőrzését, az élelmiszer csomagolások és az antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képesség szabályozását.
Az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszerén (RASFF) érkezett riasztás szerint szalmonella szennyezettség miatt indiai származású őrölt köményt vontak ki a forgalomból az EU több tagállamában. A szennyezett fűszerből Magyarországra is szállítottak egy német nagykereskedőn keresztül.
Gyakran elfelejtett vagy nem megfelelő hangsúllyal kezelt probléma az állattartó telepeken megtelepedő kártevők, főleg ősszel behúzódó és az állattartó telepeken „ideális” élőhelyet találó rágcsálók (egerek, patkányok) irtása.
AUSZTRÁLIA – Az Adelaide Egyetem kutatója, Dr. Kapil Chousalkar a közelmúltban kezdett projektben a szalmonellák terjedését vizsgálja a ketreces kereskedelmi tojó farmokon.
A szalmonella baktériumok okozta megbetegedések az embereknél 2005 óta a legelterjedtebb ételmérgezési kórképek az EU-ban. 200 000 megbetegedést okozva 2005-ben, ami a becslések szerint 3 milliárd euró gazdasági kárt okozott az unióban az adott évben.
Napjainkban az állattenyésztés jelenét és jövõjét meghatározó tényezõk közül az egyik legfontosabb a biztonságos, piaci igényeknek megfelelõ minõségû (pl. szalmonella-mentes végtermék) élelmiszer elõállítása, mely termelõi oldalról is komoly erõfeszítéseket igényel.
A szalmonella elleni küzdelem és a növekvõ higiéniai elvárások az istálló fertõtlenítési eljárások teljes átgondolását igényli. Fokozott figyelmet kell szentelni a termelési idõszakban a folyamatos inputként a telepen kívülrõl érkezõ kockázati tényezõre, a takarmányra és az ivóvízre.
Már a kéknyelv-járvány miatt is aggódhatunk?
