A GMO-szója helyett egyéb fehérjeforrások, így a pillangósvirágú szálastakarmány-növények, az alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek és a magas fehérjetartalmú gabonák felhasználásával hosszú távú megoldást jelenthetnek – olvasható a májusi NAKlapban.
Magyarország kormánya elkötelezett a GMO-mentes növénytermesztés iránt, emellett azonban kívánatosnak tartaná a takarmány-előállításban és az élelmiszer-termelésben is a GMO-mentességet. A cél eléréséhez szükséges stratégiai lépések és támogató eszközrendszerek meghatározása egyelőre a teljes értéklánc mentén hiányzik. Nézzük meg, hogy van-e realitása közép távon a belföldön termesztett GMO-mentes szójadarára alapozott takarmányozásnak Magyarországon, illetve a GMO-mentes tanúsítvánnyal ellátott takarmány alapanyag importból történő beszerzése mekkora többletköltséget jelenthet az értéklánc szereplői számára?
Az elmúlt időszakban az élelmiszeripari eredetű növényi fehérjehordozók (pl. extrahált szójadara, -napraforgódara, -repcedara, -lenmagdara) ára jelentős mértékben növekedett, így a növénytermesztési üzletággal is rendelkező állattartó telepeknek érdemes lehet a hazai előállítású fehérjeforrásokat (pl. csillagfürt, szója, lóbab és borsó) „újra felfedezni” és a gazdasági haszonállatok takarmányreceptúráiban alkalmazni. Fontos hangsúlyozni, hogy hazánk ökológiai adottságai az ebbe a csoportba tartozó borsó és lóbab termesztését lehetővé teszik.
KSH: 6,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági kibocsátási érték
