Minisorozatunk második és egyben befejező részéhez érkeztünk. A korábban taglalt kukorica és napraforgó után, a magyar agrárium négy legnagyobb vetésterületű kultúrája közül, a búza és a repce terménypiaci helyzetét is górcső alá vettük.
Hogyan alakulnak az idei repcemagárak? Milyen értékesítési stratégiát érdemes kialakítanunk annak érdekében, hogy az árváltozásokat a magunk javára tudjuk fordítani?
A mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató gazdálkodók 77%-a tervezi gazdaságának fejlesztését a következő 2–3 év során. Több mint négyötödük tervez beruházást öt éven belül. Minden ötvenedik gazdálkodó gondolkodik középtávon gazdaságának visszafejlesztésében, megszüntetésében.
Az ingyenesen letölthető piackutatási jelentés többek között a következő kérdésekre ad választ: Melyek az aktuális trendek? Milyen irányba változott a döntést támogató információs csatornák használata és a technika legújabb vívmányainak alkalmazása a mezőgazdaságban? Növekedett-e az okostelefont és táblagépet használó gazdák aránya? Milyen szakmai rendezvényeket látogatnak, és milyen távolságra hajlandóak elmenni, ha a programot hasznosnak ítélik? Mennyire mozognak otthonosan a virtuális térben, ha a pénzügyeiket intézik? Milyen a jövőképük, és terveznek-e beruházásokat a gazdaságban? Folytatódik-e a generációváltás, és milyen lesz a jövőbeni üteme?
Miniszteri rendeletben szabályozná a termények átvételéhez kapcsolódó mintavételi eljárás szabályait a Földművelésügyi Minisztérium – tudta meg a Magyar Idők.
A mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató gazdaságok 87%-a tervez beruházást a következő öt év során. Több mint négyötödük gondolkodik a gazdaság fejlesztésében 2–3 éven belül. Melyek az aktuális trendek, milyen irányban fejlesztenek, illetve mely területen terveznek beruházásokat a gazdálkodók?
4 százalékot drágult a kukorica, de emelkedett a búza ára is Gabonapiaci információk a Magro.hu mezőgazdasági piactérről
Átadták a Kelet-Mecsek Mezőgazdasági Kft. terményszárítóját pénteken Pécsváradon.
A Nitrogénművek Zrt. a magyar agráriumban integrált szervezetet hozott létre, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan kiszolgálja a magyarországi mezőgazdasági termelőket. Az új rendszert sajtótájékoztató keretében mutatták be.
Csak egy-egy napra akadhat meg a gabona betakarítása az országban az időjárás miatt, azonban elmondható, hogy menetrendszerűen zajlik az aratás - nyilatkozta az agroinform.hu-nak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSz) elnöke. A minőség nem mindenhol éri el a kívánatos szintet, nem túl kedvező a felvásárlási ár sem, ugyanakkor a mennyiséggel összességében nem lesz gond.
Az Ukrán Agribusiness Club az EU-ba történő export értékét 8 milliárd dollárra jósolja 2014 végéreAz Agrárpolitikai- és Élelmiszerellátási Minisztérium 402,5 millió hrivnya értékben kifizeti a termelők rendezetlen számláit az állami költségvetésbőlIMF-küldöttség érkezik Ukrajnába november 11–25. között, azért hogy a kormánnyal tárgyaljonA harmadosztályú búza legalacsonyabb export ára 2,22%-kal növekedett, 230 dollár/tonnára október 22. és 29. közöttAz Állami Élelmiszergabona Vállalat 2,2 millió tonna gabonát és hüvelyes terményt tárolt be a 2014/15-ös gazdasági év eleje ótaA Mezőgazdasági Minisztérium 12,6 millió tonnára becsüli a gabonaexportot a 2014/15-ös gazdasági év eleje ótaA mezőgazdasági vállalatok 8,2 millió hektáron elvetették az őszi növényeketA Ukrainian News korábbi jelentése szerint október 14-én befejezték az őszi káposztarepce vetését 816 000 hektáronA termelők 9,6 millió tonna napraforgót és 3,7 millió tonna szóját takarítottak beA termelők 0,64 millió tonna műtrágyát halmoznak fel az őszi talajművelésekhez
Az árak kissé korrigáltak felfelé az európai kukoricapiacon, de továbbra is négyéves mélypontjuk közelében vannak. A novemberi lejárat nemsokára kifut, de vannak még lehetőségek! A júniusi lejárat 14 euró prémiumot tartogat!
Mennyiben befolyásolja a gazdák őszi kalászos fajtaválasztását a terménypiaci tendenciák alakulása?
A szárítóból kiürített termény nedvességtartalma nagy szórást mutat, 5-6% vagy akár több is lehet az eltérés egy ürítésen belül. Emiatt a folyamat irányításához nélkülözhetetlen bázis nedvességtartalom meghatározása gyakran megoldhatatlan feladatot jelent. A célunk, hogy ajánljunk egy a kezelők számára használható és dokumentálható módszert a vízelvonási folyamat kézben tartására, mellyel egymást követő ürítésekből is ugyanazt az átlagos nedvességtartalom értéket lehet mérni.
A globális szinten szűkös kínálatú 2012/2013. gazdasági év után már a második bő termésű szezon következhet, ezért május kezdete óta esnek a terményárak a világpiacon. Az északi féltekén az enyhe, csapadékban gazdag időjárás kedvezett az őszi és a tavaszi vetésű növények fejlődésének egyaránt, így a gabonafélék és az olajnövények terméskilátásai világszerte biztatóak.
25. hét végén Somogy megyében is megkezdődött az őszi árpa aratása. A korai kitavaszodás ellenére Somogyban is szinte a megszokott időpontban kezdődik az aratási szezon.
Egyenletes-e a szárítóból kiürített termény nedvességtartalma?
Ki hibáztatható tűz esetén? A műszaki vezető vagy a kezelő, vagy legtöbbször egyik sem? Gyakran halljuk egy-egy tűzesetet követően, hogy a szárítókezelő hibájaként róják fel, hogy felcsaptak a lángok a szárítóban. Valóban csak ez az egy ok lehet? Ha nem derül fény a tűz keletkezésének valódi okára, a tűzveszélyt fokozó tényezőkre, a veszélyes helyzet újra és újra előállhat.
Kedvezően alakult többnyire mindenhol a téli és kora tavaszi időjárás az északi féltekén, így az őszi vetésű növények állapotával kapcsolatosan – az USA-n kívül – egyelőre biztatóak a hírek. A tavaszi vetések némi késéssel indulnak, az előrejelzések ezért különösen korai becslésnek minősülnek. Az elemzők a világ búzatermését 25 millió tonnával többre jelzik a 2012. évinél, a vetésterület növekedése alapján 88 millió tonnával nagyobb kukoricatermést prognosztizálnak a 2013/2014. gazdasági évre. Rekordot dönthet a globális repcetermés is, és több termésre számíthatnak a napraforgó esetében is. A biztató terményhírek mindenesetre mérsékelhetik a terménypiaci árakat.
A repce a napraforgó után a második legfontosabb olajnövényünk. A gazdálkodás célja az õszi káposztarepce esetében sem lehet más, mint a profitmaximalizálás, ami csak korszerû termesztéstechnológia alkalmazásával érhetõ el. Ennek egyik eleme a szakszerû tápanyag-visszapótlás, azaz hatékony mûtrágya felhasználás. A nagy termésátlagok biztonságos eléréséhez elengedhetetlen az okszerû tápanyag-visszapótlás, ezen belül a növényspecifikus mûtrágyázás.
Szárító átadásra invitálta az Agro Naplót a Mepet Kft. Jánoshalmára, a megye egyik kiemelkedõ mezõgazdasági termelõ és szolgáltató cégéhez, a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán tevékenykedõ Agroprodukt Kft-hez.
Kondoroson a Mepet Kft. által épített Petkus szárítóval szárítják a termelõk terményeit.
Széles palettát ölelt fel a Baki Agrocentrum Kft. rendezvénye, ahol Balogh Rudolf ügyvezetõ várakozásokkal, reményekkel teli évkezdetrõl szólva nyitotta meg a nívós szakmai rendezvényt. A válság a mezõgazdaságot is elérte, és 2010-ben komoly katasztrófák is sújtották az ágazatot.
Az évbúcsúztató mulatságok után az új év kezdete a legtöbb növénytermesztõt a dolgozóasztalánál találja. Tervezgetjük a számunkra oly fontos dolgokat, mintegy forgatókönyvet készítünk az elõttünk álló termelési idõszakra. A legtöbben ilyenkor véglegesítik a vetésterveket, a fajtaösszetétel is ilyenkor kerül megválasztásra. Számba vesszük az anyagi lehetõségeinket és jó esetben elindítunk egy-két gépbeszerzési folyamatot. „Kedvezõbbnél kedvezõbb” ajánlatokkal bombáznak minket a különbözõ inputanyag-forgalmazók, de köttetnek termeltetési és kereskedelmi szerzõdések is. Mozgalmasan indul az új év…
A teljes KRONE szálastakarány-technológia a MAGTÁR Kft. Kínálatában A Valkon 2007. Kft. és a Pöma gépgyár gyakorlati gépbemutatója Egy helyen a legjelentõsebb gépforgalmazók Érdemes eltérõ idõpontokban és részletekben lekötni terményünket Hatékonyan a vadak ellen HelyreigazításTopigs workshop – nem boszorkányság, hozzáértés World Nutrition Forum 2010
Az idei csapadékos évben nagy szerepet kapnak az aerob szerves savas tartósítási módszerek. Nem csak az jelent gondot, hogy a kukorica nem tud megfelelõ mértékben leszáradni a szántóföldön, hanem óriási problémákat hordoz magában, hogy a termények jelentõs részénél a szokásosnál nagyobb penészgomba-fertõzöttségre számíthatunk. A múltban már több cikk megjelent e lap hasábjain e témában; e cikkben a megfelelõ hatóanyag-kombinációk kiválasztásáról, illetve a dózis-megválasztás szempontjairól szeretnék szólni.
A STELA UNIVERSAL 25 gabonaszárítót, amely egy szállítókocsival gyorsan és könnyen áttelepíthetõ, az MDB-TN-S típusú stabil STELA szárító átalakításával hozták létre. Az UNIVERSAL szárító szekció méretei teljes egészében megegyeznek a fent hivatkozott stabil szárító szekció méreteivel, mind a befoglaló méretek, mind a háztetõ formájú légcsatornák vonatkozásában.
Munka közben láthattuk a Szegána Kft. kaposfüredi gépbemutatóján az Agro Mash+Expón már megcsodált új MaxiCut 600 3 tagú késes hengert. Az új MaxiCut 600 5,8 m-es munkaszélességgel rendelkezik, és sokféle növényi maradvány aprítására használható, mint pl.: napraforgó, kukorica, repce, zöldségek, dohány és gyapot.
Bár a világ évrõl évre több repcére tart igényt, a sorozatos rekordtermések miatt a felvásárlási árak a folyó gazdasági évben is viszonylag nyomottak. Az Európai Unió a 2009. naptári évet szokatlanul nagy, 12,6 millió tonna körüli repcekészlettel zárta. A termény árára térségünkben elsõsorban a napraforgómagból rendelkezésre álló készletek megcsappanása és Ukrajna repcetermelésének visszaesése gyakorolhat húzó hatást.
Tavasszal a lucerna elsõ kaszálásával elindul a tömegtakarmányok betakarításának elsõ nagy mûveletsorozata. Mind a szálas, mind az erjesztett takarmányok elkészítésére kellõ gondot kell fordítani, hiszen azok minõsége nagyban befolyásolja az állattartó telep sikerességét.
Színesedõ termékpaletta, egyedi technikai megoldások jellemzik a hazai szemestermény-szárítókat gyártó, illetve forgalmazó cégeket. Termékeik bemutatására, a magyar gazdákkal való megismertetésre kiváló alkalmat adott a 28. alkalommal megrendezett Agro+MashExpo Nemzetközi mezõgazdasági és mezõgép kiállítás.
Dekalb Konferencia két helyszínen Harmadik alkalommal rendezett a Dekalb konferenciát, januárban Debrecenben és Keszthelyen látták vendégül az érdeklõdõket. Idei elõadóikat is a fenti címû rendezvénynek megfelelõen választották ki.
A világon legnagyobb mennyiségben termelt gabonaféle ma már a kukorica. A búza trónfosztásán nincs mit csodálkozni, hiszen a kukorica globális felhasználása az elmúlt mindössze tíz esztendõben 200 millió tonnával nõtt. Úgy tûnik, e „diadalmenet” az elkövetkezõ években is folytatódik.
Lehetünk még ennél lejjebb? Ha egy szóval kellene jellemezni a tavaly õszi kalászos vetõmagforgalmat talán a legtalálóbb a „katasztrofális” jelzõ, ahogyan Csákány Zsolt (IKR) is ér tékelte a szezont. Az Agro Napló a Vetõmag Szövetség és Terméktanáccsal közösen az ágazat elismert nemesítõ, vetõmag-kereskedõ, szaporító, valamint vetõmag-minõsítõ hatóság (MgSzH) szakembereit kér te fel, hogy értékeljék a kialakult helyzetet.
Nagy nedvességtartalmú szemes termények roppantással és irányított erjesztéssel történõ tartósítása („Crimping” – technológia)
A vasvári székhelyû Karintia Kereskedelmi, Mezõgazdasági és Szolgáltató Kft. 1995 óta vesz részt aktívan Nyugat- és Közép-Európában a szántóföldi növénytermesztés termékeinek bel- és külkereskedelmében, valamint kalászos fajtái révén a gazdák jó minõségû fémzárolt vetõmaggal történõ ellátásában.
I. rész: nagy nedvességtartalmú szemes termények roppantása („Crimping”-technológia)
A vasvári székhelyû Karintia Kereskedelmi, Mezõgazdasági és Szolgáltató Kft. 1995 óta vesz részt aktívan Nyugat- és Közép-Európában a szántóföldi növénytermesztés termékeinek bel- és külkereskedelmében, valamint kalászos fajtái révén a gazdák jó minõségû fémzárolt vetõmaggal történõ ellátásában.
A termények biztonságos tárolását a szárítás mellett vagy helyett megoldhatjuk propionsavas tartósítással és hangyasav alapú készítmény segítségével történõ, irányított erjesztéssel egyaránt.
Az eddig eltelt évek során immár közel 100 STELA gabonaszárító alapgéppel mûködõ gabonaszárító telepet építettek fel a Pannonagri Kft. szakemberei Magyarországon és Szlovákiában.
A Taurina-Kanizsa Kft. a 70-es évek elején alakult, Taurina Agrárfejlesztõ Közös Vállalat szakmai utódaként 1990 óta áll a termelõk szolgálatában.
Napjaink gazdasági helyzetében egyre nagyobb szerephez jutnak az eddig – méltatlanul – háttérbe szorult, ún. alternatív abraktakarmány-elõkészítési és tartósítási módszerek.
A kukorica betakarításának befejeztével a Taurina-Kanizsa Kft-vel 2004 óta együttmûködésben végzett tartósítási munkálataink is befejezõdtek az idei évre vonatkozóan.
Ismét eltelt egy év, ismét megteltek a raktárak. Országosan 6,5 t/ha körüli termés várható, ami azt mutatja, hogy az idõjárás általában kedvezõ volt a kukoricának, ezért a legtöbb termelõ elégedett lehet. Vannak azonban akik máshogy érzik, mert többre számítottak.
A magyar mezõgazdaságban és takarmánygyártásban dolgozók számára a Környe név egy nagy hagyományokkal rendelkezõ, már az 1960-as évek közepétõl premixet és keveréktakarmányt gyártó vállalatot idéz, amely jó minõségû termékeivel, vevõcentrikus üzletpolitikájával, sajátos, közvetlen „partnerbarát” stílusával, kiváló szakmai hátterével a magyar takarmánygyártás meghatározó tényezõjévé vált.
A bábolnai B1-15 szárítók átalakítási lehetõsége A betakarítás utáni tartósítás- és tárolástechnológia területén az elmúlt években jelentõs beruházásokra került sor, mintegy 100-150 nagy teljesítményû külföldi szárító épült fel országszerte.
A Bábolna Takarmányipari Kft. idén februárban vezette be új termékcsaládját, a Farmer sertéskoncentrátumokat. A termékcsalád a 2005. év egyik elsõ fejlesztése, mely reményeink szerint hosszú ideig népszerû lesz a sertéstartók körében.
Az állattenyésztéssel foglalkozók körében egyértelmû, hogy a takarmány-elõkészítésnek fontos szerepe van gazdasági állataink takarmányozásában.
Az Európai Unióhoz csatlakozás a magyar gazdáknak sokféle lehetõséget biztosít, de a döntést minden termelõ ez után is saját maga kell, hogy meghozza tevékenységének minden kérdésében.
A mezõgazdaságban megtermelt termények jelentõs részét a lakosság illetve az ipar folyamatos ellátása érdekében hosszabb-rövidebb ideig tároljuk. A tárolás folyamán elsõsorban a különbözõ rovarkártevõk veszélyeztethetik terményeinket, de mellettük rágcsálók, gombák és baktériumok is okozhatnak veszteségeket.
A zöldségfélék megfelelõ tárolásának kérdése napjainkban egyre nagyobb jelentõséggel bír. A piac egyre növekvõ igényei a mezõgazdasági termények minõségével szemben, a versenytársak általi nyo-másgyakorlás, az energetikai igényesség kérdése, és egyéb tényezõk sora arra kényszerítik a gyártó és raktározó cégeket, hogy mobilizálják összes rejtett tartalékaikat a piac által megkívánt minõség elérése érdekében, az e termények tárolására szánt kiadások idõbeni optimalizációja mellett.
Minden olyan kukoricatermesztõ, aki már egyszer megtapasztalta, hogy milyen károkra képes a kukoricabogár, tudja, hogy nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne védekezzen ellene.
A szárítási technológiák helyzete A hazai mezõgazdasági üzemek meghatározó növénye a gabona. A különbözõ gabonafélék (búza, kukorica, árpa stb.) termesztése, illetve annak eredményessége mind a nagyüzemek, mind a középüzemek, illetve családi gazdaságok számára döntõ jelentõségû. A termesztés és betakarítás technológia viszonylag jól gépesített, ugyanakkor a betakarítás utáni feldolgozás-, szárítás- és tárolástechnológia területén jelentõs az elmaradás.
A burgonyatermesztés ágazati géprendszere a szántóföldi termelés és a tárolás, feldolgozás gépeit foglalja magába. Az ágazati géprendszer - kiegészítve a funkcionális géprendszerek gépeivel - határozza meg az egyes termeléstechnológiákat. A burgonya termesztése, annak betakarításával nem fejezõdik be, hiszen a nagy tömegû termés - ez országosan évente ~ 1 millió tonna burgonyát jelent - megfelelõ minõségû tárolásáról is gondoskodni kell.
A kukorica természetes szárítása A természetes légszárítás egy energiatakarékos szárítási módszer, amely különösen jól illeszthető a hazai időjárási viszonyokhoz. A jó minőségű szárított termék, amelyben nincs a magas hőmérséklettel járó maghéj feszültség-repedés illetve hő okozta károsodás, egy vonzó megoldás. Azonban jó üzemszervezési gyakorlatokat kell követni ahhoz, hogy kielégítő szárítási eredményeket érjünk el.
ÚT A KEZDETEKTŐL Az ETHOFER KFT. 1994-ben alakult. A kft fő tevékenységi körét a mezőgazdasági termelés, illetve a mezőgazdasági termények, illetve inputok nagykereskedelme tette ki.
A bevezető részhez: A fejezetben hazai szemesterményszárítás általános helyzete kerül ismertetésre. A fejezet megállapításai, észrevételei lényegében a hazai szárítástechnikai helyzetet tükrözik, alapjaiban helytállóak. A hazai betakarítás utáni feldolgozás technológiák műszaki színvonala lényegesen alatta marad a szántóföldi növénytermelés technikai színvonalának. Sajnálatos az, hogy a hazai szárítógéppark túlnyomó részét kitevő aknás szárítók (B1-15) közel 40 éves fejlesztések és az akkori kor, műszaki-technikai színvonalát képezik, máig nem kerültek, pénzügyi okokból nem kerülhettek lecserélésre. Még sajnálatosabb azonban az, hogy teljesen azonos működési elvű, légtechnikai rendszerű azonban más méretnagyságú berendezés új szárítóként máig is számos cég kínálatában különféle hangzatos jelzőkkel ellátva szerepel.
A kukorica szárítása várhatóan ebben az évben - a viszonylag jó idõjárásnak köszönhetõen a kedvezõ terméskilátások miatt nagyobb feladat elé állítja a mezõgazdasági termelõket, szárító üzemeket. A mintegy 1,2 millió hektáron elvetett kukorica termése további kedvezõ idõjárás esetén 6-7 millió tonna terményt is elérhet. Ennek a mennyiségnek döntõ hányadát a tárolhatóság érdekében szárítani kell. Ez pedig – különösen egy csapadékosabb betakarítási idõszak esetén – komoly követelményt támaszt az amúgy sem túl korszerû, részben elavult, illetve részben lassan megújuló szárítógépparkkal szemben. A fentiek alátámasztják a szárítók szárítási szezonra való megfelelõ felkészítésének, illetve azok helyes üzemeltetésének a fontosságát.
Hogyan erősíthető a hazai dinnyetermelés?
