A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét elsősorban az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézi elő.
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
Az éghajlatváltozás 195 országban és területen legalább kétszeresére növelte az extrém hőségnapok számát.
Ez az áramlat a globális óceáni „szállítószalag” része, összekötve az óceánokat és szabályozva az éghajlatot, víz- és hőkeringést.
Figyelmeztetés jött: minél gyorsabb a felmelegedés, annál hevesebbek lesznek az átmenetek.
A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti mértékben lesz melegebb.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
A La Niña általában kevesebb csapadékkal és az aszályos körülmények romlásával jár, ami globális szinten is hatással lehet a mezőgazdaságra.
A napjainkban Magyarországon is tapasztalható hőhullám egyelőre gyengébb, vagy közepesen erős kategóriába sorolható.
Visszavonták azt a 25 évvel ezelőtti tanulmányt, amely szerint nem rákkeltő a glifozát.
Kína csökkentette az Európai Unióból származó sertéshús-importra kivetett dömpingellenes vámokat.
Akár 2028-ig is elhúzódhat az EU-Mercosur kereskedelmi deal ratifikálása - az első tárgyalások még 1999-ben kezdődtek.
A tavaszi fagykárok miatt a szokásos 4 millió helyett mindössze 1,8 millió tonnás terméssel számolnak a török almatermésről szóló prognózisok.
A vizsgálatok költsége előreláthatóan bruttó 100-150 ezer forint között alakul, ezért az egyesület adománygyűjtést indított.
