BEVEZETÉSMagyarország erdõsültsége jelenleg megközelítõen 19 %-os, azaz összes erdõterülete kb. 1,8 millió ha. Erdeinkbõl évente kb. 7 millió m3 fát t...
A talajból termeléssel elvont tápanyagok, makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) pótlásának egyik leggyakoribb formája a mûtrágyaszórás. A szilárd mû...
Mikor 1993-ban, az Advanta Hungary Kft. jogelõdjeként hosszú tárgyalások után aláírták a SES-BETA Kft. alapító okiratait, Sopronhorpács egy csapásra b...
A privatizációval új szemléletû tulajdonosi réteg jelent meg a mezõgazdaságban és az állattenyésztésben is. Hittünk, hinni akartunk a megújulásban, a...
Elõzmények Hazai állattartó telepeink közül a sertéstelepek túlnyomó része jelenleg is alomnélküli tartású, hígtrágyát termel. A jelenlegi, mûsza...
Ezt a kérdést évekkel ezelõtt egy külföldi szaktanácsadó tette fel hazai szakemberek egy csoportjának, akik azonnal egy sor választ adtak a kérdésre,...
A hazai állatvédelmi szervezetek megjelenésével és fokozatos erõsödésével az elmúlt tíz év során – az európai, illetve a föld fejlett országaiban muta...
Napjainkban csaknem minden növénytermesztõ elõtt ismert, hogy 1985 óta új, potenciális kártételi veszélyt jelentõ kártevõ telepedett meg a hazai kukor...
Görögország legészakibb részén több napig tartó tüntetéssorozatba kezdtek a termelők.
A zúzmara és az ónos eső kettőse veszélyt jelenthet a fák ágaira és a vezetékekre.
Óriási kihívás a termelők számára a folyamatosan változó és egyre irreálisabb társadalmi igények kielégítése.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki magáénak akarja a rendkívül értékes anyagot.
A nehézségek miatt csak közepes termés lett pontyból 2024-ben, a süllő viszont szépen fejlődött.
