Az elmúlt években egyre gyakrabban volt megfigyelhetõ a támrendszeres paradicsomon vagy az uborkán az alsó és középtáji levelek sárgulása.
Világszerte a vezetõ speciális és hagyományos ásványi trágyák, növényápoló szerek valamint sótartalmú készítmények elõállítójaként ismert a K+S Csopor...
Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elõ gabonaféléknél.
Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetõk, 5%-ig terjedõ többle...
Az elmúlt években a dinnyetermõ felület 5000 és 10000 ha között ingadozott, 2007-ben az elõzõ évhez képest újra emelkedett, és meghaladta a 7000 ha-t.
A repcét a nitrogén- és foszforigényes növények között tartják számon, de fontos gondoskodni a megfelelõ mennyiségû kálium-, magnézium-, kén- és bórut...
Napjainkban intenzív kutatásokat folytatnak olyan természetes (növényi) hatóanyagok feltárására, amelyekkel kiválthatók az utóbbi évtizedekben nagy me...
Több mint tápanyag – a nagyobb nyereség záloga
Az olajos növények termesztése az élelmiszerellátás és energiatermelés szempontjából egyre nagyobb jelentõségû. A termésmennyiséget és -minõséget elsõ...
A Pétisó és a növénytáplálás immár 80 éve összetartozó fogalmak. A Pétisó 1931-et követõ megjelenése óta meghatározó szerepet játszik mind a hazai, mi...
A Genezis növényspecifikus technológiában a Genezis Prémium NPK 8:12:25 összetételt ajánljuk repcére, mely 4% ként, 4,5% kalciumot és 3% magnéziumot i...
A repcét a nitrogén- és foszforigényes növények között tartják számon, de fontos gondoskodni a megfelelõ mennyiségû kálium-, magnézium-, kén- és bórut...
Dr. Zomborszkyné dr. Kovács MelindaKaposvári Egyetem Állattudományi Kar A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges...
Bevezetés A makro- és mikroelemek mobilitása nagyban befolyásolja a tápanyag visszapótlás lehetõségeit. Éppen ezért szükséges elsõként közölni azt...
Az év második felében megmozdult a magyar mezőgéppiac, de az igazi fellendülés csak a következő időszakban várható.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
