A sertések PRRS-mentesítése nem okoz kárt sem az országnak, sem az állattartóknak, a fertőzöttség a nagyobb telepeken is csak 10 százalékos, a fertőzött állatokat pedig a vágóhidakon szokásos körülmények között vágják le, nem kényszervágáson - szögezte le Kardeván Endre szerdán az MTI-nek, miután a PRRS-mentesítésről megítélése szerint az utóbbi időben több pontatlan információ is megjelent.
A sertéstartás megnövekedett költségei, a fogyasztói igények változása és az Európai Unió állatjóléti szabályai miatt a sertéstartók és -tenyésztõk csak akkor lehetnek versenyképesek, ha a legjobb genetikai potenciállal rendelkezõ egyedeket, illetve azok ivadékait vonják be a termelésbe. Ezért a sertéstenyésztésben kiemelt szerepet tölt be a tenyésztõmunka, melynek egyik legfontosabb eleme a szelekció.
Diagnosztikai lehetõségek és a gyakorlat példái Az elmúlt számban a mikotoxikózisokról általánosságban irtam, most szeretnék bizonyos segédkezet adni azok gyanújának, ill. a konkrét fertõzõdések felismeréséhez.
Mikotoxinoknak azokat a gombák által termelt anyagcsere melléktermékeket nevezzük, melyek az élõ szervezetben károsodásokat idéznek elõ, illetve rontják az állati szervezet teljesítményét.
A tavalyihoz képest nem sokat változott a 2005 májusában a magyar állattenyésztésrõl és takarmányiparról festett kép, de mitõl is lenne más!
A fenti cím alapján úgy tûnik, mintha valami teljesen új dologról kellene beszélnünk. Pedig nincs másról szó, mint hogy bizonyos fogalmakat másként fejezünk ki. Természetes ugyanis, hogy mindent, ami a sertéshús elõállításában történik, tulajdonképpen a nagybetûs MINÕSÉG (és az azt közvetítõ ugyancsak nagybetûs PIAC) követelményei határoznak meg.
Manapság a sertéstermelõknek nem elsõsorban a hosszabb távra történõ tervezgetés jár a fejükben, hanem a rövid távú túlélés. Az, hogy hogyan tudja minél kisebbre fogni költségeit, s hogyan tudna megfelelni az oly sokat emlegetett „uniós elvárásoknak”. Amit el kell ismernünk, az a hatékonyságbeli hátrányunk a mindennap kopogtató konkurenciával szemben. Ez alatt azt értem, hogy egységnyi takarmányból, még inkább egységnyi takarmány beltartalomból itthon kevesebb értékes húsárut tudunk elõállítani, mint az európai exportra termelõ gazdaságok. Az csak kevés vigaszt nyújt, hogy ma még a versenyképes termelési paraméterek mellett sem lehet nyereségesen termelni! Lemaradásunk egy jelentõs hányada köthetõ az emésztõszervi funkciók nem optimális mûködéséhez. Jelen írásomban a szuboptimális emésztés leggyakrabban elõforduló okaival kívánok foglalkozni, ami nem feltétlenül nyilvánul meg klinikai tünetekkel járó betegségben, mégis relatív pazarlással vagy csökkent teljesítménnyel jár.Csak azokat az okokat szeretném kielemezni, amelyek állományszintû problémát okozhatnak, így olyan, egyedi eseteket ( pl. idegen test, végbélszûkület vagy elzáródás, csavar, stb.) nem tárgyalok, amely a populáció szempontjából nem bír jelentõséggel. Természetesen elõfordulhat halmozottan jelentkezõ ilyen jellegû probléma, mint pl. a vastagbél megcsvarodása, de ezen esetekben mindig visszavezethetõ az alábbi ábrán feltüntetett valamelyik kategóriába tartozó okra ( a vastagbél halmozottan jelentkezõ csavarodása esetén gondolnunk kell a normál bélflóra megbomlására, amikor a gázképzõ baktériumok kerülnek túlsúlyba).
Valószínűleg most jött el az ideje annak, hogy - mint aki a sínek közé esett - végig gondolja mindenki az életét, sertéstartásról vallott eddigi nézeteit, elveit, sőt hitét. Az - amúgy - legalább tisztán látszik, hogy mi várható a mindenféle fennhatóság és érdekvédő szervezet részéről a sertéstartás irányába (FVM, VHT, HSE, kamara, ÁNTSZ stb., stb.). Az és annyi, ami és amennyi most van.
Sertésekbõl circovírusokat közel 30 éve már kimutattak szövettenyésztésre használt PK-15-ös sertésvese sejttenyészetbõl. A megbetegedést elõször 1991-ben írták le Kanadában. A porcine circovírusok (PCV) antigénszerkezetileg és genetikai tulajdonságait tekintve 2 csoportra oszthatók (PCV-I és PCV-II). A két víruscsoport PCR módszerrel elkülöníthetõ. A circovírusok nagymértékû ellenálló képességgel rendelkeznek. A PCV-I megbetegedést nem okoz. A PCV-II két kórkép jelentkezésével hozható összefüggésbe. A választott malacok circovírus okozta sorvadása (postweaning multisystemic wasting syndrome – PMWS), valamint a sertések dermatitis nephropathia syndromája (porcine dermatitis nephropathia syndrome – PDNS). A PCV-II okozta kórképek 1999. óta Magyarországon is elõfordulnak.
Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány
