MENÜ

Címke: talajállapot

Szakfolyóirat > 2012/10 > Szántóföld Talajművelés talaj talajállapot

Õszi talajmûvelés a szélsõségek tükrében

Ami a mezőgazdálkodást illeti, 2012 nem sikertörténetként marad meg legtöbbünk emlékezetében. Az időjárás nem vont kegyeibe minket, gazdálkodókat. Sajnos a tavalyi év második felét jellemző aszály tovább folytatódott és tart mostanáig is. Nem kell hozzá különösebb kurázsi, hogy lássuk, a csapadékadatok már-már sivatagi számok, de ami biztos, hogy nagyságrendileg fele a megszokott mennyiségeknek. Ennek tudatában kerülném a károk felelősségének boncolgatását. Javaslom viszont, gondoljuk át mit tehetünk a további terméskiesések mérséklésére. Mindenek előtt a talaj állapotát kell objektíven felmérni és a körülmények figyelembevételével szükséges kialakítani a művelési rendszereket az őszi időszakban.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2012/07 > Pr repce talaj talajállapot

A repcetermesztés integrált megközelítése

Az õszi káposztarepce termesztése minden tekintetben szélsõségesnek tekinthetõ. A repce, mint szántóföldi kultúra mostanra stabilizálódott a hazai vetésszerkezetben, de termelési súlyát nagyban befolyásolja a még friss élményként megélt aktuális termelési siker vagy éppen kudarc.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/09 > Szántóföld búza repce gabona

Õszi kalászosok talajmûvelési technológiái - I.

Az õszi kalászosok termesztéstechnológiájában hasonlóan fontos szerepet tölt be a talajmûvelés, mint egyéb szántóföldi növények esetében. A mûveléssel kialakított lazult termõréteg határozza meg a gyökérzet növekedési lehetõségeit és ne feledjük, hogy a talaj állapota valamennyi inputanyag hasznosulását befolyásolja.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/08 > Pr búza vetőmag talajállapot

Õszi vetésû növényeink termésbiztonságának megalapozása

Az eltérõ intenzitású búza és repce termesztéstechnológiák sikerességére különbözõ hatással vannak az egyes termelési tényezõk. Intenzív búzatermesztési technológiák alkalmazásával lényegesen mérsékelhetõ a környezeti tényezõk (pl. aszály) termésre gyakorolt negatív hatása, ugyanakkor megnõ a technológiai tényezõk közül a fajtaválasztás, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem szerepe.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/07 > Gépesítés Tarlóhántás művelés talajállapot

A tarlóhántás, ápolás mûveletei és eszközei

A tarlóhántás a nyár elején, nyár közepén betakarított növények tarlóján végzett sekély, legfeljebb 10 cm mély talajmunka. Az aratást követõ mûvelettel megakadályozzuk a talajállapot romlását és segítjük az alapmûvelés hatékony megvalósítását.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/05 > Szántóföld Vetés Belvíz magágykészítés

A tavaszi magágykészítési és vetési idõszak fõbb tapasztalatai

Rendkívül változatos körülmények között történtek meg a tavaszi magágykészítési és vetési munkálatok. Az április beköszöntével hirtelen felmelegedés kezdõdött és országszerte gyorsan emelkedett a talajhõmérséklet is. A napraforgó vetése – a hideg fekvésû területek kivételével – a hónap elején elkezdõdött. A hõmérséklet a hónap közepe felé haladva sem csökkent, hamar elérte a talaj a 9-10 Celsius-fokot, így a kukoricát is a megszokottnál korábban kezdték vetni a legtöbb területen.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/04 > Szántóföld magágy talajállapot csírázás

Óvjuk a talajállapotot magágykészítéskor is!

A magágykészítés az utolsó talajállapotot befolyásoló mûvelési eljárás, mielõtt megkezdõdne a vegetációs idõszak. Bár az õszi alapmûvelésnek nagyobb jelentõséget tulajdonít a gazdatársadalom, e mûvelet is hozzájárul a növénytermesztés eredményességéhez. A magágykészítéssel igyekszünk a csírázáshoz és a kezdeti fejlõdéshez szükséges talajállapot jellemzõket kialakítani. Milyen a jónak vélt magágy?

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/03 > Szántóföld talajállapot borona szántás

Talajmûvelési aktualitások: A kora tavaszi szántáselmunkálásról, módjairól és hibalehetõségeirõl

A március beköszöntével bízhatunk a tavasz közeledésében is, ami a földmûvelõk számára a szántóföldi munkák megkezdését jelenti. Voltak, akik az elmúlt egy, másfél hónapban sem pihenhettek, próbálták pótolni az idõjárási nehézségek miatt elmaradt õszi alapmûveléseket.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2011/02 > Szántóföld Munka talajállapot szántás

Az elmaradt õszi alapmûvelések pótlási lehetõségei és kockázatai

A rendkívüli idõjárási viszonyok sok helyütt akadályozták az õszi alapmûvelések idõben történõ elvégzését. Nehéz megbecsülni, hogy mekkora területet érint az õszi alapmûvelés elmaradása, de feltételezhetõ, hogy a szokásos tavaszi vetésterület negyedén, harmadán ezt a munkát biztosan késve végzik vagy végezték el.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2008/09 > Pr Omikron Henger gépek

A talajmûvelés technológiája az Omikrontól

Az Omikron Kft. 1991-ben alakult magyar családi vállalkozás.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2008/03 > Szántóföld Aszály Talajművelés talaj

Aszálykár-csökkentés talajmûveléssel

Egy kis visszatekintés

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2007/09 > Gépesítés Gép Talajművelés talaj

Az erõgépek teljesítményének és a talajmûvelõ eszközök munkaminõségének összehangolása a talajellenállás figyelembe vételével

Az erõ- és munkagépeket összekapcsoltan, gépcsoportként üzemeltetjük. Az összekapcsolásuknál több szempontot is figyelembe kell venni.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2006/04 > Gépesítés Gyep talajállapot kaszálás

Gyephasználat mûszaki kérdései

Az elmúlt évtizedek a mezõgazdasági termelést érintõ, elsõsorban a szarvasmarha-tartásra vonatkozó változások nem kerülték el az amúgy sem jó helyzetben lévõ hazai gyepgazdálkodást. A gyepterületek az elmúlt idõszakban folyamatosan és viszonylag egyenletesen csökkentek, az állatlétszám csökkenésére is ez volt jellemzõ, azonban 1990 és 1995 között ez rohamosan csökkent, így az 1 ha-ra jutó kérõdzõ létszám 1,2–1,4 közötti értékrõl mostanra 0,76-ra csökkent (1). Valószínûleg ennek tudható be, hogy a viszonylag alacsony hazai 1,5 t/ha szénahozam mellett is, és a csökkenõ gyephasználat mellett is biztosítható a szarvasmarhatartás gyepszéna igénye.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2004/10 > Szántóföld Talajművelés talaj növények

A késõn lekerülõ növények utáni talajmûvelés a talajállapot és az utónövény igénye szerint

Az õszi vetésû növények talajmûvelése késõn lekerülõ elõvetemények után Az õszi vetési idõszak augusztus 20-tól október végéig tart. Augusztusban vetik a repcét és a bíborherét, telepítik az évelõ pillangós növények egy részét, szeptemberben vetik az õszi takarmánykeverékeket, az õszi árpát és a rozsot, október 20-ig pedig az õszi búzát.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/12 > Növénytermesztés termés Talajművelés talajállapot

Talajmûvelés – talajállapot – termés

A kukorica és az õszi búza a hazai vetésszerkezetben évtizedek óta a legnagyobb területet elfoglaló növények. Az ország felét kitevõ szántóterület csaknem 50 %-án ennek a két kultúrnövénynek a termesztése folyik. A gödöllõi Szent István Egyetemen a 90-es évek elején állítottuk be azokat a tartamkísérleteket, amelyekben a különbözõ talajmûvelési rendszerek talaj fizikai, kémiai, biológiai állapotra, valamint a kukorica és búza termésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. A kísérlet éghajlati, ökológiai adottságai megfelelnek a hazai átlagnak. A terület talaja homokos alapkõzeten kialakult rozsdabarna erdõtalaj, amelyre a felsõ réteg jó vízvezetõképessége, közepes humusztartalom, 30-as Arany-féle kötöttségi szám jellemzõ.

Tovább olvasom