MENÜ

Címke: tápelem

Szakfolyóirat > 2015/03 > Szántóföld Fejlesztés tápelem foszfor

Fejlesztők oldala- FÓKUSZBAN az eredményesebb tápelem-hasznosulás és a célzottabb tápanyag-utánpótlás

„A növény tápanyag-utánpótlása az egyik legköltségesebb eleme a termelésnek, ugyanakkor a nagy terméseket csak intenzív trágyázással lehet elérni. A minél nagyobb termést így egyre nagyobb költségekkel lehet elérni. Ezért nem mindegy, hogy az általunk kijuttatott műtrágya milyen arányban hasznosul a növény által.”

Szakfolyóirat > 2011/05 > Szántóföld búza Nemesítés Talajművelés

A búza minõsége és annak vizsgálata

A gabonafélék közül a kukorica után a búza a legnagyobb vetésterületen termesztett szántóföldi növénykultúránk. Vetésterülete az utóbbi években 1,1 millió ha körül alakult. A fajták hozamai az utóbbi 50 év során közel megháromszorozódtak, azonban napjaink termelési színvonala nem éri el az 1980-as évek hozamszintjét.

Szakfolyóirat > 2011/02 > Pr Nitrogén Trágyázás tápelem

A nitrogén nem elég

A jövedelmezõ, minõségi búzatermesztés csak nitrogén mûtrágya használatával hosszú ­távon nem képzelhetõ el. Lehetnek olyan évjáratok, fõleg tápanyaggal jól ellátott talajokon, ahol ideig-óráig ez a stratégia is kifizetõdõ lehet. A növényeknek azonban nem csak nitrogénre van szüksége, zavartalan mûködésükhöz 12 féle ásványi tápelemet igényelnek. Ezeknek a tápelemeknek más-más szerepe van, így egymással nem helyettesíthetõk.  

Szakfolyóirat > 2005/9 > Kertészet Alma Trágyázás tápelem

Az almafák tápelem-felvételének dinamikája

Az egyes növényi részek – elsõsorban a levelek – ásványianyag tartalmának vizsgálata alkalmas lehet a növények tápanyagfelvételének tanulmányozására is. Ez a gyümölcsfák esetén is használható módszer, noha azt figyelembe kell venni, hogy a fás növények többéves részeibõl (tartalékból) átmenetileg jelentõs mennyiség mobilizálódhat. Ugyanakkor hosszabb távon e szövetekben (a relatív vagy átmeneti hiány megszûntével) visszaáll a stabil koncentráció.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Tápanyag tápelem lombtrágyázás

Levéltrágyázás jelentõsége a zöldségtermesztésben

Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb területet, a legtermékenyebb talajokat választjuk ki a vetemények számára, rendszeresen használunk szerves trágyát, mûtrágyákat, gyakran tápoldatozzuk a növényeket, ennek ellenére elõfordul, hogy egy-egy zöldségfaj levele megsárgul, jellegzetes tápanyag-hiánytünetet mutat. Vagyis gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia szaknyelvén relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezzük.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növényvédelem tápelem levéltrágyázás trágyaanyag

A levéltrágyázás jelentõsége és alapjai

Mezõgazdasági termelésünk egyik alapköve termesztett növényeink megfelelõ tápanyagellátása. A trágyázás már idõszámításunk kezdete elõtt bevett gyakorlat volt a mezõgazdasági termelésben. Míg a korabeli írásos emlékek közül Homérosz (ie. 900 és 700 között) Odüsszeia-címû mûvében a szõlõ trágyázásáról beszél, addig Xenophon (ie. 434-355) megfigyeli, hogy „a földbirtok elpusztult”, mert „nem tudták, milyen hasznos a föld trágyázása”. Modern megközelítésben trágyázásnak nevezünk minden olyan eljárást, mellyel termesztett növényeink makro- és mikroelem igényét fedezni kívánjuk.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés meggy NPK Trágyázás

Az NPK trágyázás hatása a meggyfák tápelem-ellátottságára és terméshozamára

Magyarország gyümölcstermesztésében a meggy az egyik legkedveltebb gyümölcsfajnak számít. Különösen ez volt a helyzet az 1980-as és 90-es években. Köszönhető ez a világviszonylatban is kiemelkedő gyümölcsminőséget produkáló hazai nemesítésű fajtasorozatnak is. Az utóbbi években egyre több gyümölcstermesztő telepít cseresznyét is.