Nagynyomású kezelés hatását vizsgálta a nyers húspép minőségi jellemzőire vonatkozóan Visy Anna, aki eredményeivel elnyerte a Német–Magyar Társaság és az Akadémia ezer eurós Wolfgang Kessler kutatási díját.
Az egészséges életmód szerves része a gyümölcsökben gazdag táplálkozás, mely többek között magas vitamin- és antioxidáns-tartalommal járul hozzá szervezetünk működéséhez. A világ egyik legnépszerűbb bogyósgyümölcse a szamóca, melynek háztartásokban és nagyüzemi szinten történő tartósítása biztosítja a kedvelt szezonális termés egész éves fogyasztását. A kíméletes tartósító technológiák hatását vizsgálta Salamon Bertold, a MATE Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorjelöltje.
Az időben elvégzett vetések után lassan sorolni kezdenek a repce táblák. Ilyenkor fokozott figyelmet kell fordítani a repceállomány egységes, zavartalan fejlődésére, mert ez az időszak alapozza meg a következő évi terméseredményeket.
Jelen cikkünkben az erjesztett tömegtakarmányok (szilázs, szenázs) minõségét befolyásoló lehetõségeket és ennek az állati termeléssel összefüggõ egyes kérdéseit boncolgatjuk.
1. Erjesztett tömegtakarmányok
Nagy nedvességtartalmú szemes termények roppantással és irányított erjesztéssel történõ tartósítása („Crimping” – technológia)
A szemes kukorica biztonságos tárolása és további raktárkapacitás szabaddá tétele az idei évben a várható nagyobb hozamok miatt különösen fontos. A termények biztonságos tárolását a szárítás mellett (vagy helyett) megoldhatjuk szerves sav kombinációkkal történõ aerob tartósítással, illetve hangyasav alapú készítmény segítségével történõ erjesztéssel egyaránt.
Nagy nedvességtartalmú szemes termények roppantása („Crimping” – technológia) II. rész (folytatás)
A kérõdzõk takarmányának erjesztéses tartósításáról rendezett tanácskozást két helyen – Balatonvilágoson és Tisza-füreden – közös szervezéssel a Noack Magyarország Kft. és a Taurina-Kanizsa Kft. tartotta.
A termények biztonságos tárolását a szárítás mellett vagy helyett megoldhatjuk propionsavas tartósítással és hangyasav alapú készítmény segítségével történõ, irányított erjesztéssel egyaránt.
Napjaink gazdasági helyzetében egyre nagyobb szerephez jutnak az eddig – méltatlanul – háttérbe szorult, ún. alternatív abraktakarmány-elõkészítési és tartósítási módszerek.
A termények biztonságos tárolását a szárítás mellett vagy helyett megoldhatjuk propionsavas tartósítással és hangyasav alapú készítmény segítségével történõ, irányított erjesztéssel egyaránt.
A roppantás és a tartósítás kapcsolata Az energiaárak folyamatos, az utóbbi idõben drasztikusnak mondható emelkedése újból teret nyitott a szemes termények szárítást kiküszöbölõ egyéb tartósítási technológiáinak. Az egyre nagyobb léptékben megjelenõ erjesztési eljárások elõnyei közül a két legjelentõsebb a tetemes mértékû energia megtakarítás és a beltartalom jobb megõrzése, hátrányaik között pedig a kereskedelmi forgalmazás elvesztését, az egyes állatfajokra vetített takarmányozás, technológiai okok miatti alkalmazhatóságának nehézségeit kell megemlítenünk.
TAKARMÁNYHIGIÉNIAI SZEMPONTOK A technológia hatása a szántóföldi penészek mennyiségére 2004-ben üzemi vizsgálatokat végeztünk a penészgombákra vonatkozóan (12 üzemben került sor mintavételre). A mikrobiológiai mérések azt mutatták, hogy fóliahengerben történõ tárolás esetében, felbontás után minden esetben 100 alatt volt a termény grammonkénti penészszáma, falközti tárolás esetében 100–1000 között változott ez az érték (megjegyzés: a határérték 10 000/g).
Napjainkban kiemelkedõ fontosságú, hogy olyan takarmányozási technológiákat alkalmazzunk, amelyek egy- részt megfelelnek a szigorúbb takarmány-minõségbiztosítási, állathigiéniai és környezetterhelési elõírásoknak, másrészt a költségek csökkentése mellett magasabb értékû takarmányt biztosítanak az állatok számára.
Az elmúlt két évben Magyarországon is terjedni kezdett a szerves savas tartósítás, amelynek fõ okai a gazdálkodók fokozottabb költségérzékenysége, a megnövekedett tárolási nehézségek (helyszûke, nem elegendõ tároló kapacitás) és az élelmiszerbiztonság szempontjainak elõtérbe kerülése az élelmiszerlánc egészében.
Utóbbi idõben egyre gyakrabban kerül szóba a takarmányok és alapanyagaik szerves savas tartósítása, melynek során rendszeresen találkozunk a tartósítási rendszer fogalommal is.
A propionsavas tartósítás önmagában bármilyen magas nedvességtartalmú termény esetében is alkalmazható, viszont léteznek technológiai és üzemgazdasági korlátai.
Közismert tény, hogy a kalászos gabonafélék betakarítása során a fõtermék (szemtermés) mellett jelentõs termelési értéket képviselõ, nagy mennyiségû melléktermék is keletkezik.
A betakarított terményekben a növények természetes biológiai folyamatai nem állnak le azonnal, csak nagymértékben lelassulnak. Ennek során a takarmányozás szempontjából fontos tápanyagok egy része lebomlik. Ez a folyamat a terményt károsító mikroorganizmusok tevékenységétõl függetlenül is bekövetkezik.
A szemes kukorica biztonságos tárolása és további raktárkapacitás szabaddá tétele az idei évben a várha-tó nagyobb hozamok miatt különösen fontos. A termé-nyek biztonságos tárolását a szárítás mellett (vagy helyett) megoldhatjuk propionsavas tartósítással és hangyasav alapú készítmény segítségével történõ er-jesztéssel egyaránt.
Az idei évben az elõzõ évekhez képest jóval nagyobb hozamra számíthatunk a szemes termé-nyeket illetõen. Ez egyrészt örömteli, másrészt raktározási gondokat vet fel, és fel kell készülni a termények egy részének hosszú idõre történõ tárolására. A biztonságos tárolás lehetséges módszere takarmányozási célú termények esetében a szerves savakkal történõ tartósítás.
Finomat és egészségeses a családnak (A házi tartósítás titkai) A savanyítás kultúrája a mai Bajorország területérõl származik. A Vecsésre és környékére betelepült sváb családok a magukkal hozott technológia alapján honosították meg savanyított káposzta gyártását a környezõ falvakban. A technológia kialakulása feltehetõen a szegénységre vezethetõ vissza és az sem kizárt, hogy véletlenül jöttek rá arra, hogy a télire elraktározott és idõközben tejsavas erjedésen keresztülment káposzta magas élvezeti értéket nyújt.
3. rész A házi tartósítás adalékanyagai A gyümölcs- és zöldségfélék házi feldolgozása során egyre több adalékanyagot használunk, hogy termékeink kellõen tartósak, világosak vagy esetleg ropogósak maradjanak. Ennek megfelelõen a háztartásokban használatos adalékanyagok feladata vagy a termékek tartóssá tétele, vagy a tartósított nyersanyag érzékszervi tulajdonságainak megõrzése, illetve javítása.
Közel hatmilliárd forintból épült sertéstelep Békéscsabán
