Tavasszal, két rokon gombafaj, két rokon gyümölcsfajon az őszibarack- és a szilvafákon okoz feltünő, szövet nagyobbodással, torzulással járó tüneteket...
A Prunus-fajokhoz tartózó csonthéjas-termésű gyümölcsfáink közül elsősorban a meggyet, kajszibarackot és a szilvát károsítja a moníliás virágfertőzés,...
A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek (levéltetvek, burgonyabogár) és fitopatogén kórokozónak (vírusok, fitoftóra, alterná...
A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget...
A peronoszpóra kórokozóját (Plasmopara viticola) Amerikából szállított, szõlõvesszõ-kötegekbe kötözött szõlõlevelekkel hurcolták be Európába. Franciao...
A csonthéjasok varasodását két gombafaj okozza: A cseresznyét és a meggyet a Venturia cerasi fertõzi, de ez a kórokozó hazánkban nagyon ritka. Annál g...
A szőlő három legfontosabb betegségének - a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész - fellépésére szinte minden évben számíthatunk. Az évjárattó...
Az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt idén a szőlőtermelőkre Magyarországon. Az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkív...
A fertõzést okozó mikroorganizmusok, a fertõzõ forrástól a fogékony szervezetig terjedõ szakaszon, a külsõ környezetben, a különbözõ eszközökön, tárgy...
A sertéseket veszélyeztetõ kórokozók közül az alábbiakban áttekintjük azokat, melyek elsõsorban a légzõ szervrendszert támadják meg.
A WHO (1982) meghatározása szerint az olyan betegségeket és fertõzéseket, amelyek természetes úton átterjednek gerinces állatról az emberre, zoonózisn...
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és haz...
A kalász-fuzáriózis által okozott mennyiségi kár minden évben jelentõs, különösen ott, ahol a védekezés elmarad. A terméskiesés mellett azonban sokfél...
Hazai sertésállományaink jelentõs része szenved különféle okokra visszavezethetõ légzõszervi problémáktól. Ez a kijelentés jól alátámasztható a vágóhi...
Az Aujeszky-féle betegség vírusa sertésállományaink egyik legjelentõsebb fertõzõ ágense. A kórokozónak a sertéstartó gazdaságokban való széleskörû elt...
A sertések proliferatív enteropátiája („ileitise”) világszerte elterjedt bántalom. A megbetegedés a kórokozó, a Lawsonia intracellularis szájon át tör...
A peronoszpóra a 2004-es esztendõben az esõs május–június miatt inkább a korai fürtfertõzés kapcsán okozott gazdasági károkat azokban a gazdaságokban,...
Napraforgó-termesztésünk egyik visszatérõ gondja, hogy a tárgyévben milyen betegségek, mikor mutatkoznak (milyen mértékben és hogyan), milyen eredménn...
Táplálkozás-élettani szempontból a burgonya igen fontos növényünk, melyet hazánkban kb. 30–35 ezer ha-on termesztenek évente.
A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.
Az ország középső részét zivatarok hűtötték le, de ezzel együtt is egyre melegebb lett.
Három új végrehajtási rendeletet fogadott el az Európai Bizottság a takarmány-adalékanyagok uniós szintű szabályozása kapcsán.
Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekről szóló előírásainak módosítása.
Vigyázni kell, hamarosan támadásba lendülhet a cseresznyefák egyik legnagyobb ellensége!
A Natura 2000 gyepterületen gazdálkodók számára nyújt támogatást az Agrárminisztérium.
